Pécskő

Salgótarján központjától keletre emelkedik a város fölé az 552 méter magas Pécskő bazaltcsúcs. A Pécskő vulkáni kúpja azonos korú a Salgóvár bazaltjával, a legújabb vizsgálatok szerint kb. 5 millió éves. A csúcsról igen szép kilátás nyílik a városra, a Karancs és a Medves vidékére, a Mátra és a Cserhát hegyeire.
Pécskő várának romját elsőként Görög Demeter 1802-ben készült térképe jelöli, okleveles említés viszont nem maradt fenn. Az 1920-as években a város utcáinak kövezésére bányászták a fekete színű, tömött szövetű, jól hasadó bazaltot. A bányászat a főcsúcson is nyomot hagyott, ekkor véstek a sziklába egy viszonylag jól járható lépcsőt a csúcshoz. 1960-ban a sziklacsúcs lábánál bronzkori település maradványait találták meg. 1999-ben régészeti kutatás során mészhabarcsos falazatrészeket és sziklába vésett falhelyeket találtak.
A Salgóhoz hasonlóan a Pécskő is alkalmas lehetett kisebb sziklavár építéséhez. A helyi hagyomány szerint Pécskőn egykor rablóvár állt. A kőfejtés annyira átformálta a sziklát, hogy ma már alig látható a vár nyoma. A szikla déli oldala előtti területen, amit jelenleg nagy mennyiségű bányatörmelék és odahordott föld borít, elővár állhatott. Az árok vagy sánc maradványaihoz hasonló terepalakulatokról nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a várhoz tartoznak-e vagy a bányászat során keletkeztek. Régészeti ásatással lehetne meghatározni a vár kiterjedését és korát.
1987 óta a szikla és a környező erdő természetvédelmi terület.


pECkQ

salgOtarjAn kqzpontjAtOl keletre emelkedik a vAros fqlE az YBVyy mEter magas pECkQ bazaltCUC. a pECkQ vulkAni kUpja azonos korU a salgOvAr bazaltjAval, a legUjabb viZgAlatok Serint kb. Y milliO Eves. a CUCrOl igen SEp kilAtAs NIlik a vArosra, a karanC Es a medves vidEkEre, a mAtra Es a CerhAt heGeire.
pECkQ vArAnak romjAt elsQkEnt gqrqg demeter MYyyyByy-ben kESwlt tErkEpe jelqli, okleveles emlItEs viSont nem maradt fenn. az MYyyyyBXX-as Evekben a vAros utcAinak kqvezEsEre bANAStAk a fekete SInW, tqmqtt SqvetW, jOl hasadO bazaltot. a bANASat a fQCUCon is Nomot haGott, ekkor vEstek a SiklAba eG viSoNlag jOl jArhatO lEpCQt a CUChoz. MYyyyyBVX-ban a SiklaCUC lAbAnAl bronzkori telepwlEs maradvANait talAltAk meg. MYyyyyBVXXXXYyyyy-ben rEgESeti kutatAs sorAn mEShabarCos falazatrESeket Es SiklAba vEsett falheLeket talAltak.
a salgOhoz hasonlOan a pECkQ is alkalmas lehetett kisebb SiklavAr EpItEsEhez. a heLi haGomAN Serint pECkQn eGkor rablOvAr Allt. a kQfejtEs aNNira AtformAlta a SiklAt, hoG ma mAr alig lAthatO a vAr Noma. a Sikla dEli oldala elQtti terwleten, amit jelenleg naG meNNisEgW bANatqrmelEk Es odahordott fqld borIt, elQvAr Allhatott. az Arok vaG sAnc maradvANaihoz hasonlO terepalakulatokrOl nem lehet eGErtelmWen megAllapItani, hoG a vArhoz tartoznak-e vaG a bANASat sorAn keletkeztek. rEgESeti AsatAssal lehetne meghatArozni a vAr kiterjedEsEt Es korAt.
MYyyyyBVXXXYyy Ota a Sikla Es a kqrNezQ erdQ termESetvEdelmi terwlet.
; ;