Pécsvárad

A vár története a X. század második feléig nyúlik vissza. Eredetileg egy kőből épült urasági kastély és kápolna állt itt. Szent István alapított egy 1015-ben felszentelt bencés apátságot, melynek első apátja a Rómából a koronát elhozó Astrik volt, aki később Esztergom bíborosa lett.
Az uralkodók mindíg gondoskodó figyelemmel vették körül az apátságot. Egyikük személyes sorsa szorsan osszefonódott vele. 1125-ben egy bekötött szemű tizenöt éves fiú érkezett a monostorba, aki négy évig élt és rejtőzködött itt a bencések felügyelete és nevelése alatt. A vak fiatalember, aki szívesen pihent egy öreg gesztenyefa alatt délutánonként és oltotta szomját a közeli forrásból, 1131-ben II. Béla néven lépett trónra.
A tatárjárás után vették először körbe kőfallal. A kolostort fokozatosan bővítették tornyokkal és a főépületet két új szárnnyal. Állandó őrséggel látták el a vár jellegűvé vált építményt. A XV. századra Magyarország egyik leggazdagabb kolostorává vált. 1490 körül további védőfalat és egy rondella bástyát építettek hozzá.
1543-ban a törökök a vár ellen vonultak. Az utolsó apátjának Martinuzzi (Fráter) Györgynek a védművek megerősítésére tett erőfeszítései sikertelenek maradtak. A várvédők rájöttek, hogy nem elég erősek a török támadás feltartóztatására, ezért az apát kénytelen volt parancsot adni a vár felrobbantására, így a török hódítók harc nélkül birtokba vehették az elhagyott falakat, ahonnan a bencések az ott töltött több évszázad után örökre eltávoztak. Mire a törökök 1686-ban kivonultak a vár romokban hevert. 1729-ben nyerte el mai formáját, Pécsvárad apátja Zindendorf bíboros építtette újjá. Bár a monostort már nem építették fel, a bencés tapasztalatok felhasználásával mintauradalom létesült, mely a budai egyetem fenntartására szolgált. További helyreállítások 1958-ban kezdődtek.
A vár Öregtornyában ma szálló működik, fő látványossága ezen kívül az egyetlen megmaradt torony, a helyreállított vártemplom, a X. századi várkápolna a megmaradt freskóival, a vártörténeti és egyéb állandó kiállítások.


pECvArad

a vAr tqrtEnete a X. SAzad mAsodik felEig NUlik viSSa. eredetileg eG kQbQl Epwlt urasAgi kastEL Es kApolna Allt itt. Sent istvAn alapItott eG MXY-ben felSentelt bencEs apAtsAgot, meLnek elsQ apAtja a rOmAbOl a koronAt elhozO astrik volt, aki kEsQbb eStergom bIborosa lett.
az uralkodOk mindIg gondoskodO fiGelemmel vettEk kqrwl az apAtsAgot. eGikwk SemELes sorsa Sorsan oSSefonOdott vele. MBXXY-ben eG bekqtqtt SemW tizenqt Eves fiU Erkezett a monostorba, aki nEG Evig Elt Es rejtQzkqdqtt itt a bencEsek felwGelete Es nevelEse alatt. a vak fiatalember, aki SIvesen pihent eG qreg geSteNefa alatt dElutAnonkEnt Es oltotta SomjAt a kqzeli forrAsbOl, MBXXXy-ben yy. bEla nEven lEpett trOnra.
a tatArjArAs utAn vettEk elQSqr kqrbe kQfallal. a kolostort fokozatosan bQvItettEk torNokkal Es a fQEpwletet kEt Uj SArNNal. AllandO QrsEggel lAttAk el a vAr jellegWvE vAlt EpItmENt. a XY. SAzadra maGarorSAg eGik leggazdagabb kolostorAvA vAlt. MyyyyBVXXXX kqrwl tovAbbi vEdQfalat Es eG rondella bAsTAt EpItettek hozzA.
MYBXXXXyyy-ban a tqrqkqk a vAr ellen vonultak. az utolsO apAtjAnak martinuzzi (frAter) GqrGnek a vEdmWvek megerQsItEsEre tett erQfeSItEsei sikertelenek maradtak. a vArvEdQk rAjqttek, hoG nem elEg erQsek a tqrqk tAmadAs feltartOztatAsAra, ezErt az apAt kENtelen volt paranCot adni a vAr felrobbantAsAra, IG a tqrqk hOdItOk harc nElkwl birtokba vehettEk az elhaGott falakat, ahonnan a bencEsek az ott tqltqtt tqbb EvSAzad utAn qrqkre eltAvoztak. mire a tqrqkqk MYyBVXXXYy-ban kivonultak a vAr romokban hevert. MYyyBXXYyyyy-ben Nerte el mai formAjAt, pECvArad apAtja zindendorf bIboros EpIttette UjjA. bAr a monostort mAr nem EpItettEk fel, a bencEs tapaStalatok felhaSnAlAsAval mintauradalom lEteswlt, meL a budai eGetem fenntartAsAra SolgAlt. tovAbbi heLreAllItAsok MYyyyyBVYyyy-ban kezdQdtek.
a vAr qregtorNAban ma SAllO mWkqdik, fQ lAtvANossAga ezen kIvwl az eGetlen megmaradt toroN, a heLreAllItott vArtemplom, a X. SAzadi vArkApolna a megmaradt freskOival, a vArtqrtEneti Es eGEb AllandO kiAllItAsok.