Regéc

Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, mert a vár akkor még nem állt. Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a XIII.-XIV. század fordulója körül.
A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa.
1635-ben Eszterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Rákóczi György 1648 őszén hirtelen meghal, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg.
I. Rákóczi György unokája I. Rákóczi Ferenc, választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közreműködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára, I. Rákóczi Ferenc életben maradt ugyan, de a császári kegyelemnek nagy ára volt. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári őrséget kellett fogadni. Zrínyi Ilona aggodva érdeklődött ez után egyik levelében, hogy Regécet nem vették e fel az "elhányandó várak" jegyzékébe. Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott. 1676 március 27.-én megszületett II. Rákóczi Ferenc, a csecsemű még nem volt 4 hónapos, amikor meghalt édesapja, I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelentette ki magát, átvette az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. 1677-ben érkezett gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit élte. Itt szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazája történelmével. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkeltette a bujdosó kurucok vezére, Thököly Imre, Az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett.
Az esküvő után a regéci tárházba vitték Thököly ezüstneműit. 1683 májusában Regécen szervezték a felső magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodott róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készültek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szerelte fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685 november 5.-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. Tőből feldúlatott s kiforgattatott a német által.
Regéc várának hadi jelentősége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött.
Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihalt, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta.
1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg lett az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci előnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége – Schwarzenberg Karolina és leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban először emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát azóta több ízben helyeztek el a várban, mára egy sem maradt, köszönhető a vandáloknak. 1949-ben a várat államosították, akárcsak az osztrák főurak, a Magyar Állam sem bizonyult a leggondosabb gazdának, hiszen az elmúlt ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentős műemléke érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb az 1980-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdő Rt. szervezésében.
1990-től Regéc község Önkormányzata kezdte gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. Az első években a gondoskodás kimerült a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában. 1998-ban elhatározás született, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésű vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után, 1999 július 5.-én megkezdődött az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépült a várat ellátó villamos hálózat. Még ebben az évben kezdetét vette az úgynevezett várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban résztvevő személyek és a helyreállításhoz szükséges építőanyag szállítása biztosítható legyen. 2000-ben befejeződött az út kiszélesítése, folytatódott a régészeti feltárás, megkezdődött az állagmegóvás a már feltárt területeken (északi bástya, északi torony környezete). Sajnos minden igyekezet ellenére sem sikerült kellő támogatásokat szerezni 2001-ben és 2002-ben, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpant, viszont a vár feltárása folyamatosan haladt. 2003 tavaszán mérföldkőnek is tekinthető helyreállítás vette kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelentette. Szintén ekkor épül meg a fogadóépület funkcióit ellátó faház a vár bejáratánál.
2004-ben folytatódott a műemlék régészeti ásatása a palotaszárny középső részén, illetve kezdetét vette a várudvar feltárása. A 2005-ös esztendőben csupán kisebb területrendezési munkák elvégzésére nyílott lehetőség a szükséges források hiánya miatt. Egy évvel később, 2006-ban újra lendületet kapott a vár ügye, melynek köszönhetően folytatódhatott a várudvar északi részének régészeti kutatása, ezzel párhuzamosan megkezdődött a palotaszárny középső és északi részének állagmegóvó helyreállítása a Kincstári Vagyoni Igazgatóság támogatásával.


regEc

regEc nevEt, ami SlAv eredetW Es Sarv, fqldNelv a jelentEse MyyBVXXXXYyyy-ban emlItik elQSqr, megemlEkezve arrOl, hoG a baksa nembeli simon fia GqrG regEc alatt wtkqzqtt meg MyyBVXXXY-ben eG, az UGnevezett mAsodik tatArjArAs sorAn az orSAgra tqrt tatArok eGik seregEvel, azonban valOSInW, hoG a Cata Cak a regEc nevW heG alatt zajlott, mert a vAr akkor mEg nem Allt. az elsQ biztos adat a vAr lEtEre MyyyBYyy-bQl SArmazik, ekkor aba nembEli amAdE nAdor regEcen AllItott ki eG oklevelet. a vArat alighanem az aba nemzetsEg tagjai emeltEk a Xyyy.-Xyyyy. SAzad fordulOja kqrwl.
a rozgoNi Cata (MyyyBXyy) utAn a vAr rqvid ideig peteNe fia pEter birtokAba kerwl, akitQl ostrommal kellett a kirALnak elfoglalnia MyyyBXYy-ban. ettQl kezdve hoSSU ideig kirALi tulajdonban volt. az MyyyyBXX-as Evek vEgEn Zigmond kirAL regEcet a tqrqk elql maGarorSAgra menekwlt Serb fejedelemnek, lazareviC istvAnnak, majd brankoviC GqrGnek adta. MyyyyBVYyyyy-ben mAr ismEt kirALi vAr volt, de mATAs mAr MyyyyBVXyyyy elQtt a SapoLai CalAdnak adomANozta. SapoLai jAnos halAla utAn, MYBXXXXy-ben a serEdiek, majd MYBVX-ban az alaghi CalAd lett regEc birtokosa.
MYyBXXXY-ben eSterhAzi miklOs, a kEsQbbi nAdor Serezte meg, akitQl MYyBXXXXyyyy-ben y. rAkOczi GqrG erdELi fejedelem ostrommal vette el. y. rAkOczi GqrG MYyBXXXXYyyy QSEn hirtelen meghal, IG a regEci vAr erQdItEsEt Es az uradalmi gazdAlkodAs fejleStEsEt mAr nem valOsIthatta meg.
y. rAkOczi GqrG unokAja y. rAkOczi ferenc, vAlaStott erdELi fejedelem, az orSAg eGik leggazdagabb fQura MYyBVXYy tavaSAn felesEgwl vette zrINi ilonAt. a vesselENi-qSSeeskwvEs leleplezEse utAn y. rAkOczi ferenc aNja, bAthori ZOfia a jeZuitAk kqzremWkqdEsEvel keGelmet kqNqrgqtt ki fia SAmAra, y. rAkOczi ferenc Eletben maradt uGan, de a CASAri keGelemnek naG Ara volt. nEGSAzezer forint vAltsAg mellett a rAkOczi vArakba CASAri QrsEget kellett fogadni. zrINi ilona aggodva ErdeklQdqtt ez utAn eGik levelEben, hoG regEcet nem vettEk e fel az "elhANandO vArak" jeGzEkEbe. ekkor nem Cak a gazda, de a vAr is keGelmet kapott. MYyBVXXYy mArcius XXYyy.-En megSwletett yy. rAkOczi ferenc, a CeCemW mEg nem volt yyyy hOnapos, amikor meghalt Edesapja, y. rAkOczi ferenc. ezt kqvetQen zrINi ilona Germekei GAmjAnak jelentette ki magAt, Atvette az qrqkqs fQispAni mEltOsAggal jArO teendQket. MYyBVXXYyy-ben Erkezett Germekeivel regEcre, ahol yy. rAkOczi ferenc GermekkorAnak elsQ Eveit Elte. itt Serezte meg latin tudAsAnak alapjait, itt ismerkedett hazAja tqrtEnelmEvel. idQkqzben zrINi ilona ErdeklQdEsEt felkeltette a bujdosO kurucok vezEre, thqkqli imre, az ErdeklQdEsbQl Serelem, majd hAzassAg lett.
az eskwvQ utAn a regEci tArhAzba vittEk thqkqli ezwstnemWit. MYyBVXXXyyy mAjusAban regEcen ServeztEk a felsQ maGarorSAgi hadellAtO kqzpontot, Sirmai miklOs vArkapitAN gondoskodott rOla, hoG regEc vArAnak pincEi tele leGenek. zrINi ilona ebben az idQben itt Elt, irANItotta a vAsArlAsokat, a vArbEli munkAt, kESItette a zASlOkat a NAri naG hadjAratra. MYyBVXXXY-ben dqntQ tAmadAsra kESwltek a CASAriak a kuruc seregek ellen, ezErt thqkqli Elelemmel Es hadi nEppel Serelte fel regEcet. nem sokkal ezt kqvetQen thqkqlit a vAradi pasa elfogatta, a kurucok a tqrqk ellen kwzdQ Capatok soraiba Alltak, IG MYyBVXXXY november Y.-En regEc kuruc QrsEge is kaput Nitott, azzal a feltEtellel, hoG a CASAriak oda nem vonulnak be. nem IG tqrtEnt, caprara generAlis a CASAri rendelet ErtelmEben a vArat MYyBVXXXYy-ban leromboltatta. tQbQl feldUlatott s kiforgattatott a nEmet Altal.
regEc vArAnak hadi jelentQsEge a rAkOczi-SabadsAgharc idejEn mAr nem volt, az MYyyBy-ben kESwlt jelentEs Serint kijavItAsa aligha lehetsEges. a vAr uGan mAr nem SolgAlta az MYyyByyy-ban kezdQdQ SabadsAgharcot, viSont a regEci uradalom qSSes javaival annAl inkAbb. a SabadsAgharcot MYyyBXy-ben levertEk, ezt kqvetQen MYyyBXY-ben a rAkOczi javakat elkoboztAk, IG regEc rqvid ideig a kamara kezEbe kerwlt. BVM forint keGadomAN fejEben MYyyBXX-ban trautsohn donAt lipOt oStrAk herceg tulajdonAba kerwl a regEci uradalom, aki a birtokkal nem sokat tqrQdqtt.
az eGkor oL diCQ vAr elpuStItott falaibOl SArmazO kqvek jelentQs rESEt a kqrNEkbeli lakosok SEthordtAk sajAt hAzaik EpItEsEhez. a trautsohn CalAd qrqkqs nElkwl kihalt, IG a regEci uradalom viSSaSAllt a kamarAra, meL XXX Evig gazdAlkodott rajta.
MYyyyBYy-ban rESben Cere, rESben kirALi adomAN cImEn bretzenheim Agost kAroL oStrAk birodalmi herceg lett az Uj tulajdonos. a herceg halAlAig bErlQk gazdAlkodtak az uradalmon, a vAr gazzal benQtt romjait mAr Cak kirAndulOk lAtogattAk. MYyyyBXXyyy-ban az ifjabb bretzenheim sajAt kEzbe vette az uradalom gazdAlkodAsAnak irANItAsAt. a regEci elQnevet kapott bretzenheim ferdinAnd MYyyyBVY-ben meghalt, az uradalmat felesEge – schvarzenberg karolina Es leANtestvErei qrqkqltEk. ismEtelt qrqklEsek Es eladAsok kqvetkeztEben az uradalom fokozatosan elaprOzOdott, SEthullott. az eGkori uradalmi kqzpont, a regEci vAr a kAroLi CalAd tulajdonAba kerwlt, a grOf utasItAsAra heLeztek el MYyyyyBXXXYy-ban elQSqr emlEktAblAt az ESaki toroN falAn. emlEktAblAt azOta tqbb Izben heLeztek el a vArban, mAra eG sem maradt, kqSqnhetQ a vandAloknak. MYyyyyBXXXXYyyyy-ben a vArat AllamosItottAk, akArCak az oStrAk fQurak, a maGar Allam sem bizoNult a leggondosabb gazdAnak, hiSen az elmUlt qtven Ev alatt semmit nem tett a maGar tqrtEnelem e jelentQs mWemlEke ErdekEben. az utObbi Evtizedek alatt nEhAN esetben bozOtirtAs foLt a vAr terwletEn, legutObb az MYyyyyBVXXX-as Evek mAsodik felEben, ekkor a bwkki nemzeti park Es az ESakerdQ rt. ServezEsEben.
MYyyyyBVXXXX-tQl regEc kqzsEg qnkormANzata kezdte gondjaiba venni a telepwlEs SAmAra fontos, eGfajta kulturAlis Es tqrtEnelmi qrqksEgnek is tekinthetQ mWemlEket. az elsQ Evekben a gondoskodAs kimerwlt a SemEt eltakarItAsAban, bozOtirtAsban, a lAtogatOk Altal haSnAlt utak javItgatAsAban. MYyyyyBVXXXXYyyy-ban elhatArozAs Swletett, hoG a mindqSSe BXX lelkes kis kqzsEg kezdemENezi a naG kiterjedEsW vAr rEgESeti feltArAsAt Es AllagmegOvAsAt. eG Ev elQkESItEs utAn, MYyyyyBVXXXXYyyyy jUlius Y.-En megkezdQdqtt az elsQ rEgESeti feltArAs regEc vArAban, ezzel pArhuzamosan kiEpwlt a vArat ellAtO villamos hAlOzat. mEg ebben az Evben kezdetEt vette az UGnevezett vArUt kiSElesItEse, hoG a munkAlatokban rEStvevQ SemELek Es a heLreAllItAshoz SwksEges EpItQaNag SAllItAsa biztosIthatO leGen. yyM-ben befejezQdqtt az Ut kiSElesItEse, foLtatOdott a rEgESeti feltArAs, megkezdQdqtt az AllagmegOvAs a mAr feltArt terwleteken (ESaki bAsTa, ESaki toroN kqrNezete). sajnos minden iGekezet ellenEre sem sikerwlt kellQ tAmogatAsokat Serezni yyMy-ben Es yyMyy-ben, ezErt az AllagmegOvAs, heLreAllItAs megtorpant, viSont a vAr feltArAsa foLamatosan haladt. yyMyyy tavaSAn mErfqldkQnek is tekinthetQ heLreAllItAs vette kezdetEt, ami az ESaki bAsTa viSSaEpItEsEt jelentette. SintEn ekkor Epwl meg a fogadOEpwlet funkciOit ellAtO fahAz a vAr bejAratAnAl.
yyMyyyy-ben foLtatOdott a mWemlEk rEgESeti AsatAsa a palotaSArN kqzEpsQ rESEn, illetve kezdetEt vette a vArudvar feltArAsa. a yyMY-qs eStendQben CupAn kisebb terwletrendezEsi munkAk elvEgzEsEre NIlott lehetQsEg a SwksEges forrAsok hiANa miatt. eG Evvel kEsQbb, yyMYy-ban Ujra lendwletet kapott a vAr wGe, meLnek kqSqnhetQen foLtatOdhatott a vArudvar ESaki rESEnek rEgESeti kutatAsa, ezzel pArhuzamosan megkezdQdqtt a palotaSArN kqzEpsQ Es ESaki rESEnek AllagmegOvO heLreAllItAsa a kinCtAri vaGoni igazgatOsAg tAmogatAsAval.