Réka-vár

Maradványai körülbelül 200 méter hosszan és 36 méter szélesen terülnek el. A várudvart terméskőből rakott, 3 méter vastag 415 méter hosszú fal övezte. A feltárás során egy kör alapú torony, valószínűleg az őrség épületének maradványai kerültek elő. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 méter széles árok húzódott. Az épületsor feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt. A külső vár oldalán egy többszintes toronyépület állt. A vár keletkezésének pontos ideje egyelőre vitatott. A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a későbbi IX. századi frank építkezés emléke. A vár tulajdonosaira egy 1235-ből származó birtokadományozó oklevél utal, mely Bertalan pécsi püspök birtokszerzeményeit rögzíti. Az oklevélben Máza köz|ség határleírásánál szerepel két ízben is Nádasd falu, a nádasdi britek földje "cum terra britanorum de Nadasth" elnevezéssel.
J. Abbot angol történész leírása szerint 1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra. Az egyik herceghez, Edwardhoz adta feleségül Szent István egyik leányát. Az ebből a házasságból született gyermeket Skóciai Szent Margitként tisztelik, aki feltehetően a nádasdi várban született.
Valószínűleg földvár volt Margit idején és a fennmaradt romok a XIII. századból származnak. A vár első okleveles említése 1309-ből maradt fenn. A nép Rékavárnak nevezi. A vár pusztulásának okai ismeretlenek, a mohácsi csata után már nem említik. A vár maradványait a környékbeli lakosok hordták szét lakóházaik és malmaik építéséhez.
A vár Nádasd felé eső része töltötte be a külsővár, míg az Óbánya felé eső része a belsővár szerepét. Az igen szerény "palota" egy földszintes fazsindelytetővel fedett épület volt. A várudvar közepe táját keresztező építménysor északnyugati részén egy feltehetően többszintes, 8x4,5 méteres toronyépület állt. Hasonló funkciót tölthetett be a belső vár délnyugati végén álló kerek toronyépület. Feltételezhető, hogy a tornyokhoz egy-egy felvonóhíd vezetett az alatta mélyedő sáncok felett.


rEka-vAr

maradvANai kqrwlbelwl yyB mEter hoSSan Es XXXYy mEter SElesen terwlnek el. a vArudvart termEskQbQl rakott, yyy mEter vastag yyyyBXY mEter hoSSU fal qvezte. a feltArAs sorAn eG kqr alapU toroN, valOSInWleg az QrsEg EpwletEnek maradvANai kerwltek elQ. a vArudvar kqzEpsQ rESEt eG Epwletsor zArta le, ameL mqgqtt a kwlsQ vAr oldalAn eG X mEter SEles Arok hUzOdott. az Epwletsor feltehetQen eGSintes Es faZindeLes volt. a kwlsQ vAr oldalAn eG tqbbSintes toroNEpwlet Allt. a vAr keletkezEsEnek pontos ideje eGelQre vitatott. a feltEtelezEsek Serint illIr vaG kelta eredetW, vaG a kEsQbbi Yyyyy. SAzadi frank EpItkezEs emlEke. a vAr tulajdonosaira eG MyyBXXXY-bQl SArmazO birtokadomANozO oklevEl utal, meL bertalan pECi pwspqk birtokSerzemENeit rqgzIti. az oklevElben mAza kqzsEg hatArleIrAsAnAl Serepel kEt Izben is nAdasd falu, a nAdasdi britek fqldje "cum terra britanorum de nadasth" elnevezEssel.
j. abbot angol tqrtEnES leIrAsa Serint MXXyy-ben Sent istvAn korAban kEt angol herceg jqtt maGarorSAgra. az eGik herceghez, edvardhoz adta felesEgwl Sent istvAn eGik leANAt. az ebbQl a hAzassAgbOl Swletett Germeket skOciai Sent margitkEnt tiStelik, aki feltehetQen a nAdasdi vArban Swletett.
valOSInWleg fqldvAr volt margit idejEn Es a fennmaradt romok a Xyyy. SAzadbOl SArmaznak. a vAr elsQ okleveles emlItEse MyyyBYyyyy-bQl maradt fenn. a nEp rEkavArnak nevezi. a vAr puStulAsAnak okai ismeretlenek, a mohACi Cata utAn mAr nem emlItik. a vAr maradvANait a kqrNEkbeli lakosok hordtAk SEt lakOhAzaik Es malmaik EpItEsEhez.
a vAr nAdasd felE esQ rESe tqltqtte be a kwlsQvAr, mIg az ObANa felE esQ rESe a belsQvAr SerepEt. az igen SerEN "palota" eG fqldSintes faZindeLtetQvel fedett Epwlet volt. a vArudvar kqzepe tAjAt kereStezQ EpItmENsor ESakNugati rESEn eG feltehetQen tqbbSintes, Yyyy*yyyy+Y\X mEteres toroNEpwlet Allt. hasonlO funkciOt tqlthetett be a belsQ vAr dElNugati vEgEn AllO kerek toroNEpwlet. feltEtelezhetQ, hoG a torNokhoz eG-eG felvonOhId vezetett az alatta mELedQ sAncok felett.