Sárospatak (Rákóczi-vár)

Ez a terület a XI. sz.-tól királyi birtok volt, amelynek központja a Bodrog átkelőhelyénél épült Patak. A korábban Patak nevéhez kötött erődítések nem ezen a helyen álltak. Perényi Péter építtette fel itt családja új székhelyét 1534 és 1541 között, miként levelei bizonyítják. A középkori város központjának déli felét vették körül fallal és árokkal. Ennek délkeleti szegletén rezidenciául hatalmas torzult négyzet alaprajzú ötszintes lakótornyot emeltek. A városfalnak a torony falába bekötött csatlakozásai és a lőrések tanúsítják, hogy a torony a városfallal egy időben és összehangolva épült.A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával késő reneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román, gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai.
1540 és 1567 között épült a keleti, a Perényi-szárny. 1567 után a Királyi Kamara, 1573-tól a Dobó család tagjai, 1608-tól Lorántffy Mihály uralták és építették tovább a várat. 1616 fordulópont, a tulajdonos Lorántffy Zsuzsanna házasságot kötött I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel. Így Patak lett a Rákóczi birtok fejedelmi központja és összekötő híd a Királyi Magyarország és Erdély között.
1640-től rangjukhoz méltóan bővítették a várat: erődítették és felépült a déli Lorántffy-szárny, a loggia, az ágyúterasz. 1660-tól I. Rákóczi Ferenc és anyja Báthory Zsófia, 1676-tól II. Rákóczi Ferenc és Julianna a birtokosai a várnak, amelyet azonban 1670-tól császári katonaság tartott megszállva. Ennek ellenére Patak a kuruc mozgalmak központja volt, hiszen Zrínyi Ilona második férjével, Thököl|y Imrével többször időzött a várban, 1697-ben pedig a város egyik központja a hegyaljai felkelésnek. 1708-ban (a Rákóczi szabadságharc idején) az 1702-ben megrongált Vörös-toronyban tartották a jobbágyfelszabadító ország|gyűlést.
A szabadságharc után 1711-ben a Rákóczi vagyonból Patakot Trautsohn herceg kapta meg, aki a tűzvész által többször sújtott várat barokk ízlésben újíttatta meg. 1776 és 1807 között kamarai birtok volt, azután a Bretzenheim hercegi család kezébe került, akik rezidenciául felújították. Ekkor nyerte el a várkastély a romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI.-XVII. század-i reneszánsz jellegét.
1875-től a Windischgrätz hercegek, 1945-től a magyar állam tulajdonába került. A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.


sArospatak (rAkOczi-vAr)

ez a terwlet a Xy. S.-tOl kirALi birtok volt, ameLnek kqzpontja a bodrog AtkelQheLEnEl Epwlt patak. a korAbban patak nevEhez kqtqtt erQdItEsek nem ezen a heLen Alltak. perENi pEter EpIttette fel itt CalAdja Uj SEkheLEt MYBXXXyyyy Es MYBXXXXy kqzqtt, mikEnt levelei bizoNItjAk. a kqzEpkori vAros kqzpontjAnak dEli felEt vettEk kqrwl fallal Es Arokkal. ennek dElkeleti SegletEn rezidenciAul hatalmas torzult nEGzet alaprajzU qtSintes lakOtorNot emeltek. a vArosfalnak a toroN falAba bekqtqtt CatlakozAsai Es a lQrEsek tanUsItjAk, hoG a toroN a vArosfallal eG idQben Es qSSehangolva Epwlt.a vAreGwttest az ESak-itAliai alessandro vedani terveivel, irANItAsAval kEsQ reneSAnS stIlusban maGar mesteremberek kESItettEk. a romAn, gOtikus faragvANtqredEkek a korAbbi domonkos kolostor Es a kqzeli vArkastEL maradvANai.
MYBXXXX Es MYBVXYyy kqzqtt Epwlt a keleti, a perENi-SArN. MYBVXYyy utAn a kirALi kamara, MYBVXXyyy-tOl a dobO CalAd tagjai, MYyBYyyy-tOl lorAntffi mihAL uraltAk Es EpItettEk tovAbb a vArat. MYyBXYy fordulOpont, a tulajdonos lorAntffi ZuZanna hAzassAgot kqtqtt y. rAkOczi GqrG kEsQbbi erdELi fejedelemmel. IG patak lett a rAkOczi birtok fejedelmi kqzpontja Es qSSekqtQ hId a kirALi maGarorSAg Es erdEL kqzqtt.
MYyBXXXX-tQl rangjukhoz mEltOan bQvItettEk a vArat: erQdItettEk Es felEpwlt a dEli lorAntffi-SArN, a loggia, az AGUteraS. MYyBVX-tOl y. rAkOczi ferenc Es aNja bAthori ZOfia, MYyBVXXYy-tOl yy. rAkOczi ferenc Es julianna a birtokosai a vArnak, ameLet azonban MYyBVXX-tOl CASAri katonasAg tartott megSAllva. ennek ellenEre patak a kuruc mozgalmak kqzpontja volt, hiSen zrINi ilona mAsodik fErjEvel, thqkqli imrEvel tqbbSqr idQzqtt a vArban, MYyBVXXXXYyy-ben pedig a vAros eGik kqzpontja a heGaljai felkelEsnek. MYyyBYyyy-ban (a rAkOczi SabadsAgharc idejEn) az MYyyByy-ben megrongAlt vqrqs-toroNban tartottAk a jobbAGfelSabadItO orSAgGWlEst.
a SabadsAgharc utAn MYyyBXy-ben a rAkOczi vaGonbOl patakot trautsohn herceg kapta meg, aki a tWzvES Altal tqbbSqr sUjtott vArat barokk IzlEsben UjIttatta meg. MYyyBVXXYy Es MYyyyBYyy kqzqtt kamarai birtok volt, azutAn a bretzenheim hercegi CalAd kezEbe kerwlt, akik rezidenciAul felUjItottAk. ekkor Nerte el a vArkastEL a romantikus Es eklektikus IzlEsW kwlsQ Es udvari homlokzatait, megQrizve azonban a XYy.-XYyy. SAzad-i reneSAnS jellegEt.
MYyyyBVXXY-tQl a vindischgrätz hercegek, MYyyyyBXXXXY-tQl a maGar Allam tulajdonAba kerwlt. a mUzeum MYyyyyBV Ota gondozza a rAkOczi qrqksEget.