Simontornya

1277-ben Kun László uralkodása idején a Döröcske-nemzettségből származó Simon tornyot építetett a településen, és később a város Simonról és a toronyáról kapta a nevét "Simontornya". Simon fiú utód nélkül halt meg, így a vár I. Károly királyra szállt, aki 1324-ben Hench fia János mesternek adományozta. Az ő halála után fia, Miklós örökölte a birtokot. Miklós végrendeletében Lackfi István erdélyi vajdára és fiaira hagyta a várat. A Lackfiak abban az időben a legnagyobb jelentőségű családok közé tartoztak. A vár lett a család fő rezidenciája és új palotaszárnnyal bővítettek a kastélyt. Az átalakítás után a vár a Nagy Lajos-kori Magyarország egyik legjelentősebb birtokközpontjává vált. Lackfi Istvánt nádorrá választották, de a következő király, Zsigmond igyekezett letörni a nemesek erejét, ezért 1392-ben megfosztotta nádori címétől. 1397-ben Lackfi a Zsigmond király elleni összeesküvés élére állt, ezért fiával együtt megölték.
Állítólag Kanizsai János esztergomi érsek és kancellár felelt Lackfi kivégzéséért, és szolgálataiért cserébe Zsigmond neki adta a várat. 1397-től pereskedés indult a vár tulajdonlásáért. 1424-ben a Kanizsai család átengedte Simontornyát az Ozorai Pipónak Sárvárért cserébe. 1426-ban a vár visszakerült Zsigmond királyhoz, aki zálogba adta Garai Jánosnak. A Garai család jelentős változtatásokat hajtottak végre a váron. Lerombolták a régi tornyot és a kaputornyot és újat építettek, a palotát kibővítették és gótikus árkádsorral díszítették. A védőfalat is ők építették. 1482-ig maradt az övék. Amikor az utolsó Garai, Garai Jób fiú utód nélkül halt meg, a vár királyi birtok lett. Mátyás király feleségének, Beatrix királynénak adományozta.
Az 1500-as évek elején Gergellaki Buzlay Mózes Mátyás király diplomatája és a Jagellók főudvarmestere szerezte meg Simontornyát, aki reneszánsz stílusban újjáépíttette. A vár ekkor élte fénykorát. Buzlay Mózes már fiatalon megfordult Európa több fejedelmi udvarában, így alkalma volt megismerkedni a kor reneszánsz udvari kultúrájával, és ennek a szellemében nagy igényességgel építtette fel saját várkastélyát.
Buzlay halála után özvegye, Podmaniczky Anna örökölte a várat, majd Zápolya János egyik híve kapta meg adományul. Az ő birtoklásának az 1544-ben bekövetkezett török megszállás vetett véget. A vár mindíg előkelő rezidenciaként és nem erődítményként szolgált, ezért alkalmatlan volt arra, hogy visszatartsa a törököket, akik 1686-ig állomásoztak a várban. Itt rendezték be a kerületi főhadiszállásukat. 1686-ban Bádeni Lajos báró seregei szabadították fel és Styrum-Limburg grófja lett az új tulajdonos.
A Rákóczi-szabadságharc idején a lázadók hadiszállása lett. Először 1704-ben Sándor László kuruc csapatai foglalták el, de egy villámtámadással Heister Habsburg generális visszafoglalta. 1705-ben Bottyán János kuruc vezér foglalta el. A Habsburg erők több sikertelen próbálkozás után 1709-ben visszafoglalták és a védők vezetőit Fodor László brigadérost és Palkovics Ferencet kivégezték, a vár parancsnokát Hellebront ezredest börtönbe zárták. Ebben az időben a reneszánsz várkastélyt erődítménnyé építették át. 1710-ben a kurucok Béri Balogh Ádám vezetésével még utoljára elfoglalták a Rákóczi csapatok számára, de nemsokára elvonultak a várból. Ezután 1717-ig kaszárnyaként működött, osztrák majd olasz csapatok használták végül visszakerült a Styrum-Limburg család birtokába. 1764-ban a család új kastélyt építtetett és átköltözött, a vár ezután uradalmi magtár lett.
A Styrum Limburg család kihalása után Simontornya egy időre az Esterházyak birtokába került, majd 1821-től az 1860-as évekig a bécsi eredetű Sina bankárcsaládé lett, akiktől a gróf Wimpffen család örökölte.
Az 1930-as években a zirci apátság vette meg, s bérbe adta a Simontornyai Bőrgyárnak. A várból bőrgyári raktár és a mellé épített félnyeregtetős toldalék épületekből szükséglakás lett. A vár helyreállítása 1964-ben megkezdődött és 1975-ben fejeződött be, azóta látogatható.


simontorNa

MyyBVXXYyy-ben kun lASlO uralkodAsa idejEn a dqrqCke-nemzettsEgbQl SArmazO simon torNot EpItetett a telepwlEsen, Es kEsQbb a vAros simonrOl Es a toroNArOl kapta a nevEt "simontorNa". simon fiU utOd nElkwl halt meg, IG a vAr y. kAroL kirALra SAllt, aki MyyyBXXyyyy-ben hench fia jAnos mesternek adomANozta. az Q halAla utAn fia, miklOs qrqkqlte a birtokot. miklOs vEgrendeletEben lackfi istvAn erdELi vajdAra Es fiaira haGta a vArat. a lackfiak abban az idQben a legnaGobb jelentQsEgW CalAdok kqzE tartoztak. a vAr lett a CalAd fQ rezidenciAja Es Uj palotaSArNNal bQvItettek a kastELt. az AtalakItAs utAn a vAr a naG lajos-kori maGarorSAg eGik legjelentQsebb birtokkqzpontjAvA vAlt. lackfi istvAnt nAdorrA vAlaStottAk, de a kqvetkezQ kirAL, Zigmond iGekezett letqrni a nemesek erejEt, ezErt MyyyBVXXXXyy-ben megfoStotta nAdori cImEtQl. MyyyBVXXXXYyy-ben lackfi a Zigmond kirAL elleni qSSeeskwvEs ElEre Allt, ezErt fiAval eGwtt megqltEk.
AllItOlag kaniZai jAnos eStergomi Ersek Es kancellAr felelt lackfi kivEgzEsEErt, Es SolgAlataiErt CerEbe Zigmond neki adta a vArat. MyyyBVXXXXYyy-tQl pereskedEs indult a vAr tulajdonlAsAErt. MyyyyBXXyyyy-ben a kaniZai CalAd Atengedte simontorNAt az ozorai pipOnak sArvArErt CerEbe. MyyyyBXXYy-ban a vAr viSSakerwlt Zigmond kirALhoz, aki zAlogba adta garai jAnosnak. a garai CalAd jelentQs vAltoztatAsokat hajtottak vEgre a vAron. leromboltAk a rEgi torNot Es a kaputorNot Es Ujat EpItettek, a palotAt kibQvItettEk Es gOtikus ArkAdsorral dISItettEk. a vEdQfalat is Qk EpItettEk. MyyyyBVXXXyy-ig maradt az qvEk. amikor az utolsO garai, garai jOb fiU utOd nElkwl halt meg, a vAr kirALi birtok lett. mATAs kirAL felesEgEnek, beatrikS kirALnEnak adomANozta.
az MYB-as Evek elejEn gergellaki buzlai mOzes mATAs kirAL diplomatAja Es a jagellOk fQudvarmestere Serezte meg simontorNAt, aki reneSAnS stIlusban UjjAEpIttette. a vAr ekkor Elte fENkorAt. buzlai mOzes mAr fiatalon megfordult eurOpa tqbb fejedelmi udvarAban, IG alkalma volt megismerkedni a kor reneSAnS udvari kultUrAjAval, Es ennek a SellemEben naG igENessEggel EpIttette fel sajAt vArkastELAt.
buzlai halAla utAn qzveGe, podmaniczki anna qrqkqlte a vArat, majd zApoLa jAnos eGik hIve kapta meg adomANul. az Q birtoklAsAnak az MYBXXXXyyyy-ben bekqvetkezett tqrqk megSAllAs vetett vEget. a vAr mindIg elQkelQ rezidenciakEnt Es nem erQdItmENkEnt SolgAlt, ezErt alkalmatlan volt arra, hoG viSSatartsa a tqrqkqket, akik MYyBVXXXYy-ig AllomAsoztak a vArban. itt rendeztEk be a kerwleti fQhadiSAllAsukat. MYyBVXXXYy-ban bAdeni lajos bArO seregei SabadItottAk fel Es sTrum-limburg grOfja lett az Uj tulajdonos.
a rAkOczi-SabadsAgharc idejEn a lAzadOk hadiSAllAsa lett. elQSqr MYyyByyyy-ben sAndor lASlO kuruc Capatai foglaltAk el, de eG villAmtAmadAssal heister habsburg generAlis viSSafoglalta. MYyyBY-ben boTTAn jAnos kuruc vezEr foglalta el. a habsburg erQk tqbb sikertelen prObAlkozAs utAn MYyyBYyyyy-ben viSSafoglaltAk Es a vEdQk vezetQit fodor lASlO brigadErost Es palkoviC ferencet kivEgeztEk, a vAr paranCnokAt hellebront ezredest bqrtqnbe zArtAk. ebben az idQben a reneSAnS vArkastELt erQdItmENNE EpItettEk At. MYyyBX-ben a kurucok bEri balogh AdAm vezetEsEvel mEg utoljAra elfoglaltAk a rAkOczi Capatok SAmAra, de nemsokAra elvonultak a vArbOl. ezutAn MYyyBXYyy-ig kaSArNakEnt mWkqdqtt, oStrAk majd olaS Capatok haSnAltAk vEgwl viSSakerwlt a sTrum-limburg CalAd birtokAba. MYyyBVXyyyy-ban a CalAd Uj kastELt EpIttetett Es Atkqltqzqtt, a vAr ezutAn uradalmi magtAr lett.
a sTrum limburg CalAd kihalAsa utAn simontorNa eG idQre az esterhAziak birtokAba kerwlt, majd MYyyyBXXy-tQl az MYyyyBVX-as Evekig a bECi eredetW sina bankArCalAdE lett, akiktQl a grOf vimpffen CalAd qrqkqlte.
az MYyyyyBXXX-as Evekben a zirci apAtsAg vette meg, s bErbe adta a simontorNai bQrGArnak. a vArbOl bQrGAri raktAr Es a mellE EpItett fElNeregtetQs toldalEk EpwletekbQl SwksEglakAs lett. a vAr heLreAllItAsa MYyyyyBVXyyyy-ben megkezdQdqtt Es MYyyyyBVXXY-ben fejezQdqtt be, azOta lAtogathatO.