Somogyfajsz Vári sűrű

Somogyfajsz községben, ahol az országút derékszögű kanyarral indul északnak, a kanyartól egyenesen délre (Sörnyepusztára) induló földúton 300 métert megtéve, a szántóföldön nyugat felé átvágva 100 méternyire érhető el a Vári sűrű nevű erdős, bozótos terület, amely az egykori téglavár maradványait rejti.
A vár alakja lekerekített téglalap, melynek délnyugati sarkát 30 méter hosszan lebányászták. A vár belső szélén sánc fut körbe, melynek belső magassága 0,5 - 2 méter között váltakozik. Így a vár belső területe mélyebben fekszik. A sánc felszínén található téglatörmelék szerint téglából épített várfal védte a belső területet. Az egykori bástyák helye is felfedezhető a délnyugati és északnyugati sarkokon.
A vár platóját 10 - 15 méter széles,2 - 4 méter mély árok keríti, amelyből két irányban is árkok indultak a várárok vízzel való ellátása céljából. Mindkét kivezető árkot csak 20 - 30 méter hosszan lehet követni, mert folytatásukat a vár körüli szántóföldön már betemették. Az egész várat sűrű erdő borítja.
1984-ben egy kora Árpád-kori bekarcolt hullámvonallal és csigavonallal díszített perem és válltöredéket, több késő középkori fazékoldalt, valamint egy szürke, tál alakú kályhaszem töredékét találtak a vár területén. Több forrás is feltételezi, hogy a várnak még Árpád unokája, Jutas fia Fajsz volt az első tulajdonosa, de első ismert okleveles említése 1542-ből származik, amikor a Fajsz nemzetségből származó Somlyai Péter lánya, Anna egy birtokrészt adományozott a vetehidai pálosoknak.
Végleges pusztulása a törökök 1556-os vagy 1566-os támadásai során következhetett be, mert többé nem említik.


somoGfajS vAri sWrW

somoGfajS kqzsEgben, ahol az orSAgUt derEkSqgW kaNarral indul ESaknak, a kaNartOl eGenesen dElre (sqrNepuStAra) indulO fqldUton yyyB mEtert megtEve, a SAntOfqldqn Nugat felE AtvAgva B mEterNire ErhetQ el a vAri sWrW nevW erdQs, bozOtos terwlet, ameL az eGkori tEglavAr maradvANait rejti.
a vAr alakja lekerekItett tEglalap, meLnek dElNugati sarkAt XXX mEter hoSSan lebANAStAk. a vAr belsQ SElEn sAnc fut kqrbe, meLnek belsQ magassAga Y\X - yy mEter kqzqtt vAltakozik. IG a vAr belsQ terwlete mELebben fekSik. a sAnc felSInEn talAlhatO tEglatqrmelEk Serint tEglAbOl EpItett vArfal vEdte a belsQ terwletet. az eGkori bAsTAk heLe is felfedezhetQ a dElNugati Es ESakNugati sarkokon.
a vAr platOjAt X - XY mEter SElesyy\X - yyyy mEter mEL Arok kerIti, ameLbQl kEt irANban is Arkok indultak a vArArok vIzzel valO ellAtAsa cEljAbOl. mindkEt kivezetQ Arkot Cak XX - XXX mEter hoSSan lehet kqvetni, mert foLtatAsukat a vAr kqrwli SAntOfqldqn mAr betemettEk. az egES vArat sWrW erdQ borItja.
MYyyyyBVXXXyyyy-ben eG kora ArpAd-kori bekarcolt hullAmvonallal Es Cigavonallal dISItett perem Es vAlltqredEket, tqbb kEsQ kqzEpkori fazEkoldalt, valamint eG Swrke, tAl alakU kALhaSem tqredEkEt talAltak a vAr terwletEn. tqbb forrAs is feltEtelezi, hoG a vArnak mEg ArpAd unokAja, jutas fia fajS volt az elsQ tulajdonosa, de elsQ ismert okleveles emlItEse MYBXXXXyy-bQl SArmazik, amikor a fajS nemzetsEgbQl SArmazO somLai pEter lANa, anna eG birtokrESt adomANozott a vetehidai pAlosoknak.
vEgleges puStulAsa a tqrqkqk MYBVYy-os vaG MYBVXYy-os tAmadAsai sorAn kqvetkezhetett be, mert tqbbE nem emlItik.