Somogyvár

Somogy megye névadó központjának vára. Somogyváron a Kupa-hegy háromszög alakú kiszögelésén van a vár. A honfoglaláskor a vidéket a Lád nemzetség szállta meg. A Lád nemzettségből származó Tar Szerénd fiának, Koppány vezérnek lehetett itt a székhelye és ő építtethette a várat. Más vélemények szerint Koppány központját a mai Törökkoppány környékén kell keresni.
A várat a fennsík felől két árok védte. Mindkét ároknak a két vége a hegy oldalában még 90 - 100 méter hosszan látható, köztük egy erősen szétszántott sánc maradványaival. A sánc magassága a hegyperem felé eső részeken így is eléri az 5 métert. A hegytető középső részén az árkok eltűnnek, teljesen fel vannak töltve, és a sáncnak sincs nyoma. A várnak a fennsík felé eső belső szélén is valószínűleg volt egy sánc, ami a széles hegynyereg fölé magasodott. A fennsík keleti sarkán látható kiemelkedés ennek a sáncnak erősen lehordott maradványai lehetnek. A várhegy többi oldala meredek. Ezeken a részeken a felszínen nincs nyoma erődítésnek. A délkeleti saroknál egy kör alakú (rondellát?) saroktornyot tártak fel. Ez a torony a körben megtalált téglafalhoz csatlakozó erődítmény része lehetett. A vár teljes területe 270x180 méter. A belső sánc mögötti belső rész területe 230x190 méter.
Az ősi hagyományokhoz ragaszkodó Koppány vezér I. István király elleni csatában Veszprém mellett döntő vereséget szenvedett, maga is fogságba esett és kivégezték. Az elfoglalt Somogyvár királyi vár lett.
I. László trónra lépése után (1077) kezdődött a királyi alapítású és méretű templom építése. Másfél évtized múlva szentelték fel az elkészült templomot. A több mint 2,5 hektáros dombtetőt hatalmas, 3 - 3,2 méter széles tégla és kő védművekkel vették körül. A fennsíkot kő- és sáncfalak oltalmazták. A várfal építési munkálatai 1091-re, a felszentelés idejére nem készülhettek el, a védműépítés a XII. században is folytatódott, amint ezt a falba épített törmelékek és rontott faragott kövek jelzik.
A történeti forrásokban Somogyvár 1001 és 1329 között Sumig, Sumug, Sumugien, Somud-ként szerepel. 1332 és 1337 között már Sumugvar, vagyis a Somogy helynév kiegészült a vár megnevezéssel. Somogyvár várát először 1211-ben említik in territorio Simigiensis castri-ként, tehát castrum-ként, de így szerepel 1224-ben is. 1257-ben már a vár (castrum) vámja is szerepelt.
A XIII. század végén Somogy főispánjai a Kőszegiek, az ún. Henrikfiak voltak. A megye legjelentősebb központjait, így Somogyvárt, de Segesdet is a kezükben tartották. A XIII. század második felében kialakult trónharcokban a Csák-nembeliek hatalmi harcba kerültek a Héder-nembeli Kőszegiekkel. 1276 márciusában a Csák-nembeli Péter nádor a Héder-nembeli Kőszegi Péter püspöki székhelyét, Veszprémet pusztította el. Ezután vette át a Gut-Keled és a Héder-nembeliek vezette csoport a Csák-nembeliektől a kormányzást. 1296-ban III. András megostromolta Somogyvárt, hogy kifüstölje onnan a Kőszegieket. Somogyvár vára a XIII. század végén jelentős erődítmény volt, mivel a királyi seregek nem tudták bevenni.
1334-től gyakran találkozni az "in oppido Symigiensi", az "in civitate seu oppido castri Symidiensis", a "civitatem nostrum regálém Somogwar vocatam", majd 1378-ban a "civibus seu hospitibus de Somogvár" megjelölésekkel. Az 1410 május 6.-án kelt oklevélben "cum castro murum antiquum ibiden ad presens habenti" szerepel. Zsigmond király Somogyvárt és a várat a Marczali családnak adta. Ekkortájt a vár romos lehetett, melyet a Marczaliak nem építettek újjá. A bencés apátság királyi kegyuraság alatt maradt egészen a XV. század második feléig. Az 1474-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár és tartozékainak birtokába.
A törökök hódoltsági területe volt, kiknek uralma után, 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul a királytól.
A Kupa-hegy teljes feltárása során előkerült leletanyagban egyetlen X. századi cserép vagy fém nem akadt, IX. századi vagy római sem. XI. századi réteg közvetlenül a bronzkori szinten található. X.-XI. századi sírok sem ismertek a várból vagy környezetéből, csak a monostor XII. századi temetője létezik. Az 1091-ben felszentelt monostor valószínűleg csak a XII. században kapott kőfal kerítést. A kérdés még nem dőlt el, de mégis úgy látszik: az urbs Sumich, ahogyan a monostor alapítólevele nevezi a XI. században még nem volt érdemlegesen megerősítve.


somoGvAr

somoG meGe nEvadO kqzpontjAnak vAra. somoGvAron a kupa-heG hAromSqg alakU kiSqgelEsEn van a vAr. a honfoglalAskor a vidEket a lAd nemzetsEg SAllta meg. a lAd nemzettsEgbQl SArmazO tar SerEnd fiAnak, koppAN vezErnek lehetett itt a SEkheLe Es Q EpIttethette a vArat. mAs vElemENek Serint koppAN kqzpontjAt a mai tqrqkkoppAN kqrNEkEn kell keresni.
a vArat a fennsIk felQl kEt Arok vEdte. mindkEt Aroknak a kEt vEge a heG oldalAban mEg VXXXX - B mEter hoSSan lAthatO, kqztwk eG erQsen SEtSAntott sAnc maradvANaival. a sAnc magassAga a heGperem felE esQ rESeken IG is elEri az Y mEtert. a heGtetQ kqzEpsQ rESEn az Arkok eltWnnek, teljesen fel vannak tqltve, Es a sAncnak sinC Noma. a vArnak a fennsIk felE esQ belsQ SElEn is valOSInWleg volt eG sAnc, ami a SEles heGNereg fqlE magasodott. a fennsIk keleti sarkAn lAthatO kiemelkedEs ennek a sAncnak erQsen lehordott maradvANai lehetnek. a vArheG tqbbi oldala meredek. ezeken a rESeken a felSInen ninC Noma erQdItEsnek. a dElkeleti saroknAl eG kqr alakU (rondellAt?) saroktorNot tArtak fel. ez a toroN a kqrben megtalAlt tEglafalhoz CatlakozO erQdItmEN rESe lehetett. a vAr teljes terwlete yyBVXX*BVXXX mEter. a belsQ sAnc mqgqtti belsQ rES terwlete yyBXXX*BVXXXX mEter.
az Qsi haGomANokhoz ragaSkodO koppAN vezEr y. istvAn kirAL elleni CatAban veSprEm mellett dqntQ veresEget Senvedett, maga is fogsAgba esett Es kivEgeztEk. az elfoglalt somoGvAr kirALi vAr lett.
y. lASlO trOnra lEpEse utAn (MVXXYyy) kezdQdqtt a kirALi alapItAsU Es mEretW templom EpItEse. mAsfEl Evtized mUlva SenteltEk fel az elkESwlt templomot. a tqbb mint yy+Y\X hektAros dombtetQt hatalmas, yyy - yyy+yy\X mEter SEles tEgla Es kQ vEdmWvekkel vettEk kqrwl. a fennsIkot kQ- Es sAncfalak oltalmaztAk. a vArfal EpItEsi munkAlatai MVXXXXy-re, a felSentelEs idejEre nem kESwlhettek el, a vEdmWEpItEs a Xyy. SAzadban is foLtatOdott, amint ezt a falba EpItett tqrmelEkek Es rontott faragott kqvek jelzik.
a tqrtEneti forrAsokban somoGvAr My Es MyyyBXXYyyyy kqzqtt sumig, sumug, sumugien, somud-kEnt Serepel. MyyyBXXXyy Es MyyyBXXXYyy kqzqtt mAr sumugvar, vaGis a somoG heLnEv kiegESwlt a vAr megnevezEssel. somoGvAr vArAt elQSqr MyyBXy-ben emlItik in territorio simigiensis castri-kEnt, tehAt castrum-kEnt, de IG Serepel MyyBXXyyyy-ben is. MyyBVYyy-ben mAr a vAr (castrum) vAmja is Serepelt.
a Xyyy. SAzad vEgEn somoG fQispAnjai a kQSegiek, az Un. henrikfiak voltak. a meGe legjelentQsebb kqzpontjait, IG somoGvArt, de segesdet is a kezwkben tartottAk. a Xyyy. SAzad mAsodik felEben kialakult trOnharcokban a CAk-nembeliek hatalmi harcba kerwltek a hEder-nembeli kQSegiekkel. MyyBVXXYy mArciusAban a CAk-nembeli pEter nAdor a hEder-nembeli kQSegi pEter pwspqki SEkheLEt, veSprEmet puStItotta el. ezutAn vette At a gut-keled Es a hEder-nembeliek vezette Coport a CAk-nembeliektQl a kormANzAst. MyyBVXXXXYy-ban yyy. andrAs megostromolta somoGvArt, hoG kifwstqlje onnan a kQSegieket. somoGvAr vAra a Xyyy. SAzad vEgEn jelentQs erQdItmEN volt, mivel a kirALi seregek nem tudtAk bevenni.
MyyyBXXXyyyy-tQl Gakran talAlkozni az "in oppido simigiensi", az "in civitate seu oppido castri simidiensis", a "civitatem nostrum regAlEm somogvar vocatam", majd MyyyBVXXYyyy-ban a "civibus seu hospitibus de somogvAr" megjelqlEsekkel. az MyyyyBX mAjus Yy.-An kelt oklevElben "cum castro murum antikvuum ibiden ad presens habenti" Serepel. Zigmond kirAL somoGvArt Es a vArat a marczali CalAdnak adta. ekkortAjt a vAr romos lehetett, meLet a marczaliak nem EpItettek UjjA. a bencEs apAtsAg kirALi keGurasAg alatt maradt egESen a XY. SAzad mAsodik felEig. az MyyyyBVXXyyyy-ben kqtqtt qrqkqsqdEsi SerzQdEs alapjAn a bAthoriakat iktattAk be somoGvAr Es tartozEkainak birtokAba.
a tqrqkqk hOdoltsAgi terwlete volt, kiknek uralma utAn, MYyBVXXYyy-ben SEcheNi GqrG kaloCai Ersek Nerte adomANul a kirALtOl.
a kupa-heG teljes feltArAsa sorAn elQkerwlt leletaNagban eGetlen X. SAzadi CerEp vaG fEm nem akadt, Yyyyy. SAzadi vaG rOmai sem. Xy. SAzadi rEteg kqzvetlenwl a bronzkori Sinten talAlhatO. X.-Xy. SAzadi sIrok sem ismertek a vArbOl vaG kqrNezetEbQl, Cak a monostor Xyy. SAzadi temetQje lEtezik. az MVXXXXy-ben felSentelt monostor valOSInWleg Cak a Xyy. SAzadban kapott kQfal kerItEst. a kErdEs mEg nem dQlt el, de mEgis UG lAtSik: az urbs sumich, ahoGan a monostor alapItOlevele nevezi a Xy. SAzadban mEg nem volt Erdemlegesen megerQsItve.