Somogyzsitfa Vári-domb

Somogyzsitfa központjához közel a Csákány felé leágazó út harmadik, a Marót-völgyi-csatorna hídjától kb. 300 méterre északra a sík területből emelkedik ki a Vári-domb. A vár és a környéke fátlan legelő, csak a központi kis platón van néhány fenyőfa, ami messziről látható.
A vidék a Honfoglalást követő időkben a Bő és Bogát nemzetségek tulajdonában volt, később a Szőcsényiek birtokolták. A mai község három települést egyesít: az egybeépült Somogyfehéregyházat és Felsőzsitfát, és a kissé elkülönülő Szőcsénypusztát. Zsitfán a mocsárban, Szőcsényben pedig a kiemelkedő dombháton emelt földvárak a török időkben a csákányi templomerőd előváraként szolgáltak.
A Vári-dombot feltehetően mesterségesen emelték az egykori mocsárban. A vár belső területe egy kb. 25 méter átmérőjű, kissé elliptikus domb, amit egy kb. 8 méter széles és 2 - 3 méter mély árok, majd egy többé-kevésbé jól kivehető árok és töltés vesz körül. A kettős gyűrűt délkeleten egy átvágás szakítja meg, amely valószínűleg a bejárat lehetett. A magányos dombról jól áttekinthető az egész környék, a mocsárral körülvett vár jó védelmet biztosított a bennlévőknek.
A XVI. század végén évtizedekig a Fonyód, Öreglak, Kéthely, Csákány, Szenyér váraival jelzett vonal jelölte ki a török hódoltság határát. 1595-ből és 1598-ból tudunk Csákány vára mellett egy mocsárban emelt góréról ("Newer Gori Zu Tschackan am Gemö"). Zsitfa vára Csákány magyar végvár góréja, azaz elővára, a mocsárban emelt figyelőhelye volt. 1600-ban Kanizsa eleste után a többi kis várral együtt elesett és az 1686-ig megszállt területen volt. Pusztulása a török megszállás alatti, esetleg a törökök kiverése utáni évekre tehető.


somoGZitfa vAri-domb

somoGZitfa kqzpontjAhoz kqzel a CAkAN felE leAgazO Ut harmadik, a marOt-vqlGi-Catorna hIdjAtOl kb. yyyB mEterre ESakra a sIk terwletbQl emelkedik ki a vAri-domb. a vAr Es a kqrNEke fAtlan legelQ, Cak a kqzponti kis platOn van nEhAN feNQfa, ami meSSirQl lAthatO.
a vidEk a honfoglalAst kqvetQ idQkben a bQ Es bogAt nemzetsEgek tulajdonAban volt, kEsQbb a SQCENiek birtokoltAk. a mai kqzsEg hArom telepwlEst eGesIt: az eGbeEpwlt somoGfehEreGhAzat Es felsQZitfAt, Es a kissE elkwlqnwlQ SQCENpuStAt. ZitfAn a moCArban, SQCENben pedig a kiemelkedQ dombhAton emelt fqldvArak a tqrqk idQkben a CAkANi templomerQd elQvArakEnt SolgAltak.
a vAri-dombot feltehetQen mestersEgesen emeltEk az eGkori moCArban. a vAr belsQ terwlete eG kb. XXY mEter AtmErQjW, kissE elliptikus domb, amit eG kb. Yyyy mEter SEles Es yy - yyy mEter mEL Arok, majd eG tqbbE-kevEsbE jOl kivehetQ Arok Es tqltEs veS kqrwl. a kettQs GWrWt dElkeleten eG AtvAgAs SakItja meg, ameL valOSInWleg a bejArat lehetett. a magANos dombrOl jOl AttekinthetQ az egES kqrNEk, a moCArral kqrwlvett vAr jO vEdelmet biztosItott a bennlEvQknek.
a XYy. SAzad vEgEn Evtizedekig a foNOd, qreglak, kEtheL, CAkAN, SeNEr vAraival jelzett vonal jelqlte ki a tqrqk hOdoltsAg hatArAt. MYBVXXXXY-bQl Es MYBVXXXXYyyy-bOl tudunk CAkAN vAra mellett eG moCArban emelt gOrErOl ("never gori zu tschackan am gemq"). Zitfa vAra CAkAN maGar vEgvAr gOrEja, azaz elQvAra, a moCArban emelt fiGelQheLe volt. MYyB-ban kaniZa eleste utAn a tqbbi kis vArral eGwtt elesett Es az MYyBVXXXYy-ig megSAllt terwleten volt. puStulAsa a tqrqk megSAllAs alatti, esetleg a tqrqkqk kiverEse utAni Evekre tehetQ.