Somoskő

Salgótarján városától északi irányban, a Medves egyik vulkánikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik Somoskő vára. Bár az országhatárt jelző kerítés elválasztja a községtől, de a szomszédos két állam uniós tagsága után már könnyűszerrel megközelíthető a történelmi műemlék.
A somoskői várat a Kacsics-nemzetség Illés ága építette a tatárjárás után. Az Illés család Csák Mátét támogatta Károly Róbert ellen, ezért a király 1320 körül elkobozta a várat. majd Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta, aki az ő oldalán harcolt a lázadók ellen. A Szécsényi Tamás leszármazottai pazarló életmódjának eredményeként arra kényszerültek, hogy elzálogosítsák a várat Országh Mihálynak és Losonczy Albertnek. Később Országh fia, Albert, tehermentesítette saját részét. Miután 1440-ben a cseh husziták elfoglalták a közeli salgó várát, gyakran csatáztak a Losonczyakkal, de nem sikerült elfoglalniuk Somoskőt. Végül 1460-ban Mátyás király elűzte a huszitákat. Ebben az évben kihalt a Szécsényi család, így Mátyás király hivatalosan is a Losonczy családnak adómányozta a várat.
1554-ben Salgó és Fülek török behódolása után, Somoskő több mint 20 évig tartotta magát, pedig a helyőrség létszáma nem volt 150 fő. 1576-ban foglalták el a törökök és 1593 őszéig megszállva tartották. 1605-ben Bocskai István erdélyi seregei felvonultak Somoskő ellen. A magyar katonák elkergették az osztrák védőket és megnyitották a kapukat. 1606-ban Rudolf királlyal kötött béke után vissztértek a Habsburg seregek. 1619-ben Bethlen Gábor ismét támadást intézett erdélyből a vár ellen és Somoskő megint kaput nyitott nekik. Amikor a Habsburgoknak sikerült egyezséget kötni Bethlennel a királyi erők újra visszatértek a várba. 1663-ban újra elfoglalták a törökök és 1680-as évek felszabadító hadjáratáig itt is maradtak. 1682-ben tatár lovasok támadták meg, és gyújtották fel a várat. A XVII. század végén Thököly Imre, 1703-ban Rákóczi kuruc seregei foglalták el. 1711-ben a vár kiürült és pusztulásnak indult.
A romok egy részét az 1970-es években helyreállították.


somoskQ

salgOtarjAn vArosAtOl ESaki irANban, a medves eGik vulkAnikus kUpjAn dacolva az EvSAzadokkal emelkedik somoskQ vAra. bAr az orSAghatArt jelzQ kerItEs elvAlaStja a kqzsEgtQl, de a SomSEdos kEt Allam uniOs tagsAga utAn mAr kqNNWSerrel megkqzelIthetQ a tqrtEnelmi mWemlEk.
a somoskQi vArat a kaCiC-nemzetsEg illEs Aga EpItette a tatArjArAs utAn. az illEs CalAd CAk mAtEt tAmogatta kAroL rObert ellen, ezErt a kirAL MyyyBXX kqrwl elkobozta a vArat. majd SECENi tamAs erdELi vajdAnak adomANozta, aki az Q oldalAn harcolt a lAzadOk ellen. a SECENi tamAs leSArmazottai pazarlO EletmOdjAnak eredmENekEnt arra kENSerwltek, hoG elzAlogosItsAk a vArat orSAgh mihALnak Es losonczi albertnek. kEsQbb orSAgh fia, albert, tehermentesItette sajAt rESEt. miutAn MyyyyBXXXX-ben a Ceh huSitAk elfoglaltAk a kqzeli salgO vArAt, Gakran CatAztak a losoncziakkal, de nem sikerwlt elfoglalniuk somoskQt. vEgwl MyyyyBVX-ban mATAs kirAL elWzte a huSitAkat. ebben az Evben kihalt a SECENi CalAd, IG mATAs kirAL hivatalosan is a losonczi CalAdnak adOmANozta a vArat.
MYBVyyyy-ben salgO Es fwlek tqrqk behOdolAsa utAn, somoskQ tqbb mint XX Evig tartotta magAt, pedig a heLQrsEg lEtSAma nem volt BV fQ. MYBVXXYy-ban foglaltAk el a tqrqkqk Es MYBVXXXXyyy QSEig megSAllva tartottAk. MYyBY-ben boCkai istvAn erdELi seregei felvonultak somoskQ ellen. a maGar katonAk elkergettEk az oStrAk vEdQket Es megNitottAk a kapukat. MYyBYy-ban rudolf kirALLal kqtqtt bEke utAn viSStErtek a habsburg seregek. MYyBXYyyyy-ben bethlen gAbor ismEt tAmadAst intEzett erdELbQl a vAr ellen Es somoskQ megint kaput Nitott nekik. amikor a habsburgoknak sikerwlt eGezsEget kqtni bethlennel a kirALi erQk Ujra viSSatErtek a vArba. MYyBVXyyy-ban Ujra elfoglaltAk a tqrqkqk Es MYyBVXXX-as Evek felSabadItO hadjAratAig itt is maradtak. MYyBVXXXyy-ben tatAr lovasok tAmadtAk meg, Es GUjtottAk fel a vArat. a XYyy. SAzad vEgEn thqkqli imre, MYyyByyy-ban rAkOczi kuruc seregei foglaltAk el. MYyyBXy-ben a vAr kiwrwlt Es puStulAsnak indult.
a romok eG rESEt az MYyyyyBVXX-es Evekben heLreAllItottAk.