Sopron

Sopron hazánk északnyugati csücskében található. A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Az i.e. VI.-V. évezredben már laktak a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves kőeszközöket előállító lengyel kultúra csoportja. Az i. e. IV. évezredben őket váltotta az ún. Balaton Lasinja csoport, akik már állattartással is foglalkoztak. A kereskedelmi útvonalak találkozása magyarázza, hogy a medence szélén védőárkokat hoztak létre. Az észak-déli Borostyánkő út a nevét onnan kapta, hogy rajta nagyrészt borostyánkövet szállítottak.
Az i. e. XIII. századtól az i. e. IX. századig folyamatosan lakott (kelták) letelepülés volt a város mai területén (Bécsi domb és az Ikva patak környéke). Az első igazi földsáncok az i. e. VI.-IV. századból (vaskor) valók. A kort a Hallstattkori vallás koraként emlegetik. I. e. 350 körül a kelták hódították meg a területet. A rómaiak tovább építették a földsáncokat, i. e. II. századtól kőfallal is megerősítették kívülről azokat. A település (Scarbantia) igazi fellendülése Tiberius uralkodása alatt (14 - 37) történt. A település középpontja a mai Fő-tér (Forum) lett, ami körül polgárházak épültek. A Bécsi dombon állt az Amphiteátrum (II. század), a Capitolium a mai városháza területén állt. A művészetüket is magukkal hozó rómaiak nem hadi tábort hoztak létre, hanem elsősorban polgári települést, ahol legnagyobb számban kereskedők és kiszolgált veteránok telepedtek meg. Vespasianus császár (69 - 79) uralkodása alatt a város municípium, azaz saját szervezettel rendelkező város lett, amelynek lakói római polgárjoggal bírtak. A rómaiak 380 előtt elkezdték az ellipszis alakú vár építését a város védelme érdekében. A várfal védelmet nyújtott a markomann törzsek támadása ellen.
A népvándorlás kora szakaszainak emlékei is felismerhetők. Az első szakasz a germán quádok, melyet Foederati kornak hívnak (375 - 433), a második a hunok kora (435 - 455), melyet harmadikként a Keleti gótok kora követ (455 - 471). Negyedikként említik a Szvéb herul uralom korát (471 - 526), majd befejezésként, ötödikként a Longobárd kor (526 - 586) következett, majd az avarok előretörésétől a város elnéptelenedett, vára romossá vált.
A honfoglalás után az új megyerendszerben, Sopron megyében Súr vezér és utódai az Osli nemzettség tagjai telepedtek le. Ekkor még 5 - 6 méteres magasságban álltak a római városfalak. A sorozatos barbár támadások hatására, azok megelőzésére, az utak védelmére I. István király a jaltai határt helyreállítva, az egykori ellipszis alakú Scarbantia romjaira facölöpökből gerendás szerkezetű és földdel kitöltött határvárat épített. Az ellipszis két gyújtópontjában a Fő-tér (Forum) és az Orsolya tér (Sópiac, ami a királyi sólerakatról és elosztóhelyről kapta a nevét) jöttek létre. A feltárások arra utalnak, hogy a XI. században egy viharos erejű támadás során leégett a vár, ez III. Henrik német-római császár 1044-es hadjáratában is történhetett, amikor megdöntötte Aba Sámuel magyar király uralmát. A későbbi helyreállítások során már erős kőfalat emeltek a "vörös sánc" tetejére, ami jelentős akadályt képezett a nyugatról támadó ellenséggel szemben.
A várat először 1096-ban említették, amikor Kálmán király az országon átvonuló Bouillon Gottfried vezette francia kereszteseket fogadta, és őket a "ad castellum Cyporen"-be kísérte. Egy 1135-ben kelt oklevélben "castri de Suprun" néven említik, amikor II. Béla király Sopron vára és a bakonybéli apátság jobbágyai között támadt birtokvitában intézkedett. A vár ispáni vár volt, a város pedig nevét valószínűleg első ispánjáról, Suprun-ról kapta. Jelentős határvárnak számított, melynek biztonságos falai között a lakosság fejlett polgári településen élt.
II. Harcias Frigyes osztrák herceg, kihasználva, hogy a magyarok királya vereséget szenvedett Muhi mezején, fegyvereseivel elfoglalta Sopront. IV. Béla királynak csak a következő esztendőben sikerült annyi katonaságot összegyűjteni, hogy a bitorolt területeket visszavegye. IV. Béla a vár visszafoglalása után, 1247-ben itt telepítette le a Johannita lovagrendet, hogy a bécsi kapu felől védje a várat. A jórészt német ajkú polgárság a középkorban teljesen kiépítette a háromszoros városfalakat, melyekbe csak két jól őrzött kaputornyon keresztül lehetett bejutni. Sopron első kiváltságait IV. Bélától, majd V. Istvántól kapta, melyeket későbbi királyaink is megerősítettek.
V. István és IV. László királyok Ottokár cseh király elleni hadjárata alatt a német származású Páter várnagy 1273-ban Sopron várát Ottokár kezére juttatta. A város hűsége biztosítására a soproni lakók gyermekei közül több túszt szedtek, ennek ellenére Sopron 1277-ben IV. (Kun) László királynak megnyitotta a város kapuit. Páter várnagyot ekkor elfogták, és árulása következményeként 1278 őszén a megyei közgyűlés határozata alapján lefejezték, birtokait elvették. A királyi várat IV. László 1277-ben szabad királyi város rangjára emelte. IV. László 1283-ban megtiltotta a városon kívüli letelepülést. 1277-1360 között a királyi magyar határvárból virágzó város lett, létrehozzák a városi kancelláriát és levéltárat. 1379-ből származik a város házainak első összeírása. 1447-től jelentek meg a céhek Sopron történetében, ún. egyházi céhek is alakultak, melyek tisztán vallási életük ápolását szolgálták.
1440-ben Albert király özvegye, Erzsébet a csecsemő V. Lászlóval és udvartartásával együtt Sopronba menekül. 1441-ben más uradalmakkal együtt Sopront IV. Frigyes német császárnak zálogosította el. 1463-ban Mátyás király visszaváltotta a várost. A várfal ekkor düledező állapotban volt. 1464-ben Mátyás megparancsolta, hogy az összedűlt várfalakat javítsák ki. A vár és a város fontos szolgálatokat teljesített Mátyás királynak a német császár elleni háborúban, melyekben a várat pusztítások érték.
1524-ben Magyarországon először Sopronban jelentkezett a reformáció. A könyvégetések ellenére rövidesen a város polgárainak többsége Luthert követte. 1526-ban kiűzték a zsidókat a városból. Az 1526-os mohácsi csata után a vidék Habsburg Ferdinánd fennhatósága alá került. 1529-ben a török veszélyeztette a várost, de elfoglalni nem tudta. 1553-ban I. Ferdinánd Sopronban tartott országgyűlést.
1605-ben Bocskai István hadai Hagymássy Kristóf vezérletével sikertelenül ostromolták, de 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt megnyitották a városkapukat. Rövidesen II. Ferdinánd kezére került. 1676-ban hatalmas tűzvész pusztított Sopron belvárosában. 1683-ban Thököly Imre foglalta el, majd a Starhemberg vezette osztrák seregek szállták meg.
1705-ben II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Vak Bottyán kurucai háromheti eredménytelen ostrom után falai alól elvonultak. Ezután megszűnt minden jelentősége, és megkezdték falainak, bástyáinak lebontását, de a városfal egyes szakaszai, bástyái és a nagy rondella ma is láthatók.
A XVIII. század elején Sopron Magyarország első tíz városa közé tartozott. Betemették a várárkot, konyhakertek kaptak benne helyet, erre az időre tehető a Várkerület teljes kialakulása. 1753-ban fedezték fel az ország első szénbányáját, melynek kitermelése az ország első gőzhajtású szállítógépének segítségével indult meg. 1840-től a kiűzött zsidóság ismét letelepedhetett a városban. Az 1848-as szabadságharcban a város nem játszott szerepet. 1848-ban Windisch-Gratz seregei szállták meg, a szabadságharc leverése után létrehozott dunántúli kerület központjává vált. 1850-től megszüntették a városi tanácsot. A kiegyezés után Sopron ismét megyeszékhely lett. Az I. világháború után 1919-ben a Saint-German-i békeszerződés Nyugat-Magyarország jelentős részét Ausztriának juttatta. 1921 december 14.-i a népszavazáskor (az Ágfalvi csata után) Sopron és környéke magyar marad. Sopron ekkor a "Civitas Fidelissima" (A leghűségesebb város) címet kapta. 1944 március 19.-én Sopront is megszállták a német csapatok. 1945 március 31.-én bevonultak Sopronba a szovjetek. A háborút követő években a város német ajkú lakosságának zömét kitelepítették. 1950-ben elveszítette megyeszékhelyi rangját, iparát visszafejlesztették, részben tudatosan, részben a nehéz megközelíthetősége miatt. Határában húzódott a vasfüggöny, maga a város is a határsávban volt, rendszeresek voltak a vonatokon, a közutakon a belügyi zaklatások. Magát az aknazárat aránylag hamar felszedték, de érintésre reagáló dróthálórendszer húzódott végig a határon belül több kilométerre. 1989 augusztus 19.-én Fertőrákoson tartották az ún. Páneurópai Pikniket, amikor átvágták vasfüggöny szögesdrótját és több száz keletnémet menekült át Ausztriába. A rendszerváltás után a város egyre a vendégmunkásság és a kereskedelem helye lett. Ma Sopron a minőségi turizmus, a vendéglátás, borkereskedelem és a konferenciák helyévé kíván válni.


sopron

sopron hazAnk ESakNugati CwCkEben talAlhatO. a soproni-medence kedvezQ fqldrajzi fekvEsEnEl fogva mAr rEgOta emberlakta terwlet. az i.e. Yy.-Y. Evezredben mAr laktak a tErsEgben. a neolitikumban a dunAntUli vonaldISes kultUra kEpviselQi haGtAk itt emlEkeiket, a falvakban megtelepedQ Zeliz Coport Es a kEzmWves kQeSkqzqket elQAllItO lenGel kultUra Coportja. az i. e. yyyy. Evezredben Qket vAltotta az Un. balaton lasinja Coport, akik mAr AllattartAssal is foglalkoztak. a kereskedelmi Utvonalak talAlkozAsa maGarAzza, hoG a medence SElEn vEdQArkokat hoztak lEtre. az ESak-dEli borosTAnkQ Ut a nevEt onnan kapta, hoG rajta naGrESt borosTAnkqvet SAllItottak.
az i. e. Xyyy. SAzadtOl az i. e. Yyyyy. SAzadig foLamatosan lakott (keltAk) letelepwlEs volt a vAros mai terwletEn (bECi domb Es az ikva patak kqrNEke). az elsQ igazi fqldsAncok az i. e. Yy.-yyyy. SAzadbOl (vaskor) valOk. a kort a hallstattkori vallAs korakEnt emlegetik. y. e. yyyBV kqrwl a keltAk hOdItottAk meg a terwletet. a rOmaiak tovAbb EpItettEk a fqldsAncokat, i. e. yy. SAzadtOl kQfallal is megerQsItettEk kIvwlrQl azokat. a telepwlEs (scarbantia) igazi fellendwlEse tiberius uralkodAsa alatt (Xyyyy - XXXYyy) tqrtEnt. a telepwlEs kqzEppontja a mai fQ-tEr (forum) lett, ami kqrwl polgArhAzak Epwltek. a bECi dombon Allt az amphiteAtrum (ii. SAzad), a capitolium a mai vAroshAza terwletEn Allt. a mWvESetwket is magukkal hozO rOmaiak nem hadi tAbort hoztak lEtre, hanem elsQsorban polgAri telepwlEst, ahol legnaGobb SAmban kereskedQk Es kiSolgAlt veterAnok telepedtek meg. vespasianus CASAr (VXYyyyy - VXXYyyyy) uralkodAsa alatt a vAros municIpium, azaz sajAt Servezettel rendelkezQ vAros lett, ameLnek lakOi rOmai polgArjoggal bIrtak. a rOmaiak yyyBVXXX elQtt elkezdtEk az ellipSis alakU vAr EpItEsEt a vAros vEdelme ErdekEben. a vArfal vEdelmet NUjtott a markomann tqrZek tAmadAsa ellen.
a nEpvAndorlAs kora SakaSainak emlEkei is felismerhetQk. az elsQ SakaS a germAn kvuAdok, meLet foederati kornak hIvnak (yyyBVXXY - yyyyBXXXyyy), a mAsodik a hunok kora (yyyyBXXXY - yyyyBVY), meLet harmadikkEnt a keleti gOtok kora kqvet (yyyyBVY - yyyyBVXXy). neGedikkEnt emlItik a SvEb herul uralom korAt (yyyyBVXXy - YBXXYy), majd befejezEskEnt, qtqdikkEnt a longobArd kor (YBXXYy - YBVXXXYy) kqvetkezett, majd az avarok elQretqrEsEtQl a vAros elnEptelenedett, vAra romossA vAlt.
a honfoglalAs utAn az Uj meGerendSerben, sopron meGEben sUr vezEr Es utOdai az osli nemzettsEg tagjai telepedtek le. ekkor mEg Y - Yy mEteres magassAgban Alltak a rOmai vArosfalak. a sorozatos barbAr tAmadAsok hatAsAra, azok megelQzEsEre, az utak vEdelmEre y. istvAn kirAL a jaltai hatArt heLreAllItva, az eGkori ellipSis alakU scarbantia romjaira facqlqpqkbQl gerendAs SerkezetW Es fqlddel kitqltqtt hatArvArat EpItett. az ellipSis kEt GUjtOpontjAban a fQ-tEr (forum) Es az orsoLa tEr (sOpiac, ami a kirALi sOlerakatrOl Es eloStOheLrQl kapta a nevEt) jqttek lEtre. a feltArAsok arra utalnak, hoG a Xy. SAzadban eG viharos erejW tAmadAs sorAn leEgett a vAr, ez yyy. henrik nEmet-rOmai CASAr MXXXXyyyy-es hadjAratAban is tqrtEnhetett, amikor megdqntqtte aba sAmuel maGar kirAL uralmAt. a kEsQbbi heLreAllItAsok sorAn mAr erQs kQfalat emeltek a "vqrqs sAnc" tetejEre, ami jelentQs akadALt kEpezett a NugatrOl tAmadO ellensEggel Semben.
a vArat elQSqr MVXXXXYy-ban emlItettEk, amikor kAlmAn kirAL az orSAgon AtvonulO bouillon gottfried vezette francia kereSteseket fogadta, Es Qket a "ad castellum ciporen"-be kIsErte. eG MBXXXY-ben kelt oklevElben "castri de suprun" nEven emlItik, amikor yy. bEla kirAL sopron vAra Es a bakoNbEli apAtsAg jobbAGai kqzqtt tAmadt birtokvitAban intEzkedett. a vAr ispAni vAr volt, a vAros pedig nevEt valOSInWleg elsQ ispAnjArOl, suprun-rOl kapta. jelentQs hatArvArnak SAmItott, meLnek biztonsAgos falai kqzqtt a lakossAg fejlett polgAri telepwlEsen Elt.
yy. harcias friGes oStrAk herceg, kihaSnAlva, hoG a maGarok kirALa veresEget Senvedett muhi mezejEn, feGvereseivel elfoglalta sopront. yyyy. bEla kirALnak Cak a kqvetkezQ eStendQben sikerwlt aNNi katonasAgot qSSeGWjteni, hoG a bitorolt terwleteket viSSaveGe. yyyy. bEla a vAr viSSafoglalAsa utAn, MyyBXXXXYyy-ben itt telepItette le a johannita lovagrendet, hoG a bECi kapu felQl vEdje a vArat. a jOrESt nEmet ajkU polgArsAg a kqzEpkorban teljesen kiEpItette a hAromSoros vArosfalakat, meLekbe Cak kEt jOl Qrzqtt kaputorNon kereStwl lehetett bejutni. sopron elsQ kivAltsAgait yyyy. bElAtOl, majd Y. istvAntOl kapta, meLeket kEsQbbi kirALaink is megerQsItettek.
Y. istvAn Es yyyy. lASlO kirALok ottokAr Ceh kirAL elleni hadjArata alatt a nEmet SArmazAsU pAter vArnaG MyyBVXXyyy-ban sopron vArAt ottokAr kezEre juttatta. a vAros hWsEge biztosItAsAra a soproni lakOk Germekei kqzwl tqbb tUSt Sedtek, ennek ellenEre sopron MyyBVXXYyy-ben yyyy. (kun) lASlO kirALnak megNitotta a vAros kapuit. pAter vArnaGot ekkor elfogtAk, Es ArulAsa kqvetkezmENekEnt MyyBVXXYyyy QSEn a meGei kqzGWlEs hatArozata alapjAn lefejeztEk, birtokait elvettEk. a kirALi vArat yyyy. lASlO MyyBVXXYyy-ben Sabad kirALi vAros rangjAra emelte. yyyy. lASlO MyyBVXXXyyy-ban megtiltotta a vAroson kIvwli letelepwlEst. MyyBVXXYyy-MyyyBVX kqzqtt a kirALi maGar hatArvArbOl virAgzO vAros lett, lEtrehozzAk a vArosi kancellAriAt Es levEltArat. MyyyBVXXYyyyy-bQl SArmazik a vAros hAzainak elsQ qSSeIrAsa. MyyyyBXXXXYyy-tQl jelentek meg a cEhek sopron tqrtEnetEben, Un. eGhAzi cEhek is alakultak, meLek tiStAn vallAsi Eletwk ApolAsAt SolgAltAk.
MyyyyBXXXX-ben albert kirAL qzveGe, erZEbet a CeCemQ Y. lASlOval Es udvartartAsAval eGwtt sopronba menekwl. MyyyyBXXXXy-ben mAs uradalmakkal eGwtt sopront yyyy. friGes nEmet CASArnak zAlogosItotta el. MyyyyBVXyyy-ban mATAs kirAL viSSavAltotta a vArost. a vArfal ekkor dwledezQ Allapotban volt. MyyyyBVXyyyy-ben mATAs megparanColta, hoG az qSSedWlt vArfalakat javItsAk ki. a vAr Es a vAros fontos SolgAlatokat teljesItett mATAs kirALnak a nEmet CASAr elleni hAborUban, meLekben a vArat puStItAsok ErtEk.
MYBXXyyyy-ben maGarorSAgon elQSqr sopronban jelentkezett a reformAciO. a kqNvEgetEsek ellenEre rqvidesen a vAros polgArainak tqbbsEge luthert kqvette. MYBXXYy-ban kiWztEk a ZidOkat a vArosbOl. az MYBXXYy-os mohACi Cata utAn a vidEk habsburg ferdinAnd fennhatOsAga alA kerwlt. MYBXXYyyyy-ben a tqrqk veSELeztette a vArost, de elfoglalni nem tudta. MYBVyyy-ban y. ferdinAnd sopronban tartott orSAgGWlEst.
MYyBY-ben boCkai istvAn hadai haGmAssi kristOf vezErletEvel sikertelenwl ostromoltAk, de MYyBXYyyyy-ben bethlen gAbor erdELi fejedelem elQtt megNitottAk a vAroskapukat. rqvidesen yy. ferdinAnd kezEre kerwlt. MYyBVXXYy-ban hatalmas tWzvES puStItott sopron belvArosAban. MYyBVXXXyyy-ban thqkqli imre foglalta el, majd a starhemberg vezette oStrAk seregek SAlltAk meg.
MYyyBY-ben yy. rAkOczi ferenc SabadsAgharca idejEn vak boTTAn kurucai hAromheti eredmENtelen ostrom utAn falai alOl elvonultak. ezutAn megSWnt minden jelentQsEge, Es megkezdtEk falainak, bAsTAinak lebontAsAt, de a vArosfal eGes SakaSai, bAsTAi Es a naG rondella ma is lAthatOk.
a XYyyy. SAzad elejEn sopron maGarorSAg elsQ tIz vArosa kqzE tartozott. betemettEk a vArArkot, koNhakertek kaptak benne heLet, erre az idQre tehetQ a vArkerwlet teljes kialakulAsa. MYyyBVyyy-ban fedeztEk fel az orSAg elsQ SEnbANAjAt, meLnek kitermelEse az orSAg elsQ gQzhajtAsU SAllItOgEpEnek segItsEgEvel indult meg. MYyyyBXXXX-tQl a kiWzqtt ZidOsAg ismEt letelepedhetett a vArosban. az MYyyyBXXXXYyyy-as SabadsAgharcban a vAros nem jAtSott Serepet. MYyyyBXXXXYyyy-ban vindisch-gratz seregei SAlltAk meg, a SabadsAgharc leverEse utAn lEtrehozott dunAntUli kerwlet kqzpontjAvA vAlt. MYyyyBV-tQl megSwntettEk a vArosi tanACot. a kieGezEs utAn sopron ismEt meGeSEkheL lett. az y. vilAghAborU utAn MYyyyyBXYyyyy-ben a saint-german-i bEkeSerzQdEs Nugat-maGarorSAg jelentQs rESEt auStriAnak juttatta. MYyyyyBXXy december Xyyyy.-i a nEpSavazAskor (az Agfalvi Cata utAn) sopron Es kqrNEke maGar marad. sopron ekkor a "civitas fidelissima" (a leghWsEgesebb vAros) cImet kapta. MYyyyyBXXXXyyyy mArcius XYyyyy.-En sopront is megSAlltAk a nEmet Capatok. MYyyyyBXXXXY mArcius XXXy.-En bevonultak sopronba a Sovjetek. a hAborUt kqvetQ Evekben a vAros nEmet ajkU lakossAgAnak zqmEt kitelepItettEk. MYyyyyBV-ben elveSItette meGeSEkheLi rangjAt, iparAt viSSafejleStettEk, rESben tudatosan, rESben a nehEz megkqzelIthetQsEge miatt. hatArAban hUzOdott a vasfwggqN, maga a vAros is a hatArsAvban volt, rendSeresek voltak a vonatokon, a kqzutakon a belwGi zaklatAsok. magAt az aknazArat arANlag hamar felSedtEk, de ErintEsre reagAlO drOthAlOrendSer hUzOdott vEgig a hatAron belwl tqbb kilomEterre. MYyyyyBVXXXYyyyy auguStus XYyyyy.-En fertQrAkoson tartottAk az Un. pAneurOpai pikniket, amikor AtvAgtAk vasfwggqN SqgesdrOtjAt Es tqbb SAz keletnEmet menekwlt At auStriAba. a rendServAltAs utAn a vAros eGre a vendEgmunkAssAg Es a kereskedelem heLe lett. ma sopron a minQsEgi turizmus, a vendEglAtAs, borkereskedelem Es a konferenciAk heLEvE kIvAn vAlni.