Sümeg

A sümegi vár a környezetéből 87 méterre kiemelkedő szikákon 270 méter tengerszint feleti magasságban épült. Észak-déli irányban hosszan elnyúlik, és épületeinek, védőfalainak szabálytalan sokszögű alaprajza van. A vár hosszúsága mintegy 125, a legnagyobb szélessége pedig csaknem 80 méter. A Balaton-felvidék legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt várromja. Magját XIII. századi építkezések alkotják, amihez XV. században kiépített vár falai csatlakoznak. A várat a XVI. században ágyús védőművekkel egészítették ki.
A vár már IV. Béla uralkodása alatt fennállhatott és a hagyomány szerint a király a tatárjárás idején egy ideig itt is lakott. Később a vár a veszprémi püspökségé lett. Első okleveles említése 1318-ból való.
A XV. században kialakult a vár mai terjedelme. Erre vall Vetési Albert püspök címere, a darabont szoba gótikus képzésű ajtószár kövei és a számos régészeti lelet, oroszlános, madaras, lovasos, címeres díszű kályhaszemek. A kápolnát Vitéz János építtette és erre az időre tehetők a reneszánsz tagozatos kövek, eredetileg ablakkeretek is.
A sümegi vár fénykora a XVI. században kezdődött. 1552-ben Veszprémet elfoglalták a törökök, s ettől kezdve kétszáz éven át a veszprémi püspököknek itt volt a székhelyük. Sümeg vára a veszprémi püspökök magánváraként a dunántúli végvárak második sorában védte a megmaradt országot. Soha nem került török kézre.
A mohácsi vész után Csóron András a várkapitány, aki a török ellen nem csak a várat, de egész vártartományát megtartotta, 1527-ben jelentette, hogy a vár és a birtok jó állapotban van. 1532-ben két alkalommal is szétverte a Sümeg alatt portyázó törököt.
1537-ben Kecskeméti Márton püspök megerősíttette a várat.
A sümegi várban az 1544-es évek táján teljesített katonai szolgálatot Rédey Ferenc, majd később Rédey András, akik egymással rokoni kapcsolatban állhattak. Rédey Ferenc nevét a helyi hagyomány és néhány szépirodalmi munka a török csapatok elleni harcok hőstetteivel övezi.
1553-ban Köves András veszprémi püspök olaszbástyákat építtetett a vár védőövének megerősítésére. Az ő nevéhez fűződnek a sümegi vár legnagyobb építkezései. A váralja település többször török kézre került, de magát a várat a török meg sem kísérelte elfoglalni.
1570-ben Rédey András a végvidékeken és Sümeg várában tanusított vitéz és bátor magatartásáért nemességet kapott II. Miksa császártól és magyar királytól. Mindkét Rédey végvári vitézként vett részt a környéki török portyák elleni harcokban, mesterei volt a lesvetéseknek, a lovas támadások vezetésének a bajvívásnak, a közelharcnak és fegyverforgatás valamennyi katonai ismeretének.
A XVII. században Batthyány Ferenc kezébe jutott, aki megerősítette. Ez időben Zala és Somogy megyék itt tartották gyűléseiket. 1656 - 1658 között Széchenyi György püspök a várost is fallal keríttette körül és a védőfalak oltalmában ismét felvirágzott az élet a váraljai településen, amely a törökök kezében annyit szenvedett.
Sümeg a megismétlődő török támadások közepette is a Balaton-felvidék szívósan védett végvára maradt. Mint magyar végvár küzdött akkor is, amikor maga a mezőváros és annak környéke, "Symegallya" már hódoltsági terület volt, török igazgatás és adózás alatt állt.
A vár a kuruc időkben a Dunántúlon harcoló csapatok fontos utánpótlási helye volt, de 1709-ben árulás útján a császáriak kezére jutott, akik 1713-ban hadgyakorlat ürügyén felgyújtották. Ezzel a tető nélkül, gazda nélkül maradt vár más várromjainkhoz hasonló módon, szomorú pusztulásnak indult.
A tekintélyes méretű, nagy múltú, festői megjelenésű várromokat Koppány Tibor építész tervei alapján kezdte meg konzerválni 1954-ben az Országos Műemléki Felügyelőség, hogy 10 évi gondos feltárással és állagbiztosítással további pusztulásának elejét vegye. A vár 1989 óta folyamatos felújítás alatt áll.


swmeg

a swmegi vAr a kqrNezetEbQl VXXXYyy mEterre kiemelkedQ SikAkon yyBVXX mEter tengerSint feleti magassAgban Epwlt. ESak-dEli irANban hoSSan elNUlik, Es Epwleteinek, vEdQfalainak SabALtalan sokSqgW alaprajza van. a vAr hoSSUsAga minteG BXXY, a legnaGobb SElessEge pedig Caknem VXXX mEter. a balaton-felvidEk legnaGobb Es legjobb Allapotban megmaradt vArromja. magjAt Xyyy. SAzadi EpItkezEsek alkotjAk, amihez XY. SAzadban kiEpItett vAr falai Catlakoznak. a vArat a XYy. SAzadban AGUs vEdQmWvekkel egESItettEk ki.
a vAr mAr yyyy. bEla uralkodAsa alatt fennAllhatott Es a haGomAN Serint a kirAL a tatArjArAs idejEn eG ideig itt is lakott. kEsQbb a vAr a veSprEmi pwspqksEgE lett. elsQ okleveles emlItEse MyyyBXYyyy-bOl valO.
a XY. SAzadban kialakult a vAr mai terjedelme. erre vall vetEsi albert pwspqk cImere, a darabont Soba gOtikus kEpzEsW ajtOSAr kqvei Es a SAmos rEgESeti lelet, oroSlAnos, madaras, lovasos, cImeres dISW kALhaSemek. a kApolnAt vitEz jAnos EpIttette Es erre az idQre tehetQk a reneSAnS tagozatos kqvek, eredetileg ablakkeretek is.
a swmegi vAr fENkora a XYy. SAzadban kezdQdqtt. MYBVyy-ben veSprEmet elfoglaltAk a tqrqkqk, s ettQl kezdve kEtSAz Even At a veSprEmi pwspqkqknek itt volt a SEkheLwk. swmeg vAra a veSprEmi pwspqkqk magAnvArakEnt a dunAntUli vEgvArak mAsodik sorAban vEdte a megmaradt orSAgot. soha nem kerwlt tqrqk kEzre.
a mohACi vES utAn COron andrAs a vArkapitAN, aki a tqrqk ellen nem Cak a vArat, de egES vArtartomANAt megtartotta, MYBXXYyy-ben jelentette, hoG a vAr Es a birtok jO Allapotban van. MYBXXXyy-ben kEt alkalommal is SEtverte a swmeg alatt porTAzO tqrqkqt.
MYBXXXYyy-ben keCkemEti mArton pwspqk megerQsIttette a vArat.
a swmegi vArban az MYBXXXXyyyy-es Evek tAjAn teljesItett katonai SolgAlatot rEdei ferenc, majd kEsQbb rEdei andrAs, akik eGmAssal rokoni kapColatban Allhattak. rEdei ferenc nevEt a heLi haGomAN Es nEhAN SEpirodalmi munka a tqrqk Capatok elleni harcok hQstetteivel qvezi.
MYBVyyy-ban kqves andrAs veSprEmi pwspqk olaSbAsTAkat EpIttetett a vAr vEdQqvEnek megerQsItEsEre. az Q nevEhez fWzQdnek a swmegi vAr legnaGobb EpItkezEsei. a vAralja telepwlEs tqbbSqr tqrqk kEzre kerwlt, de magAt a vArat a tqrqk meg sem kIsErelte elfoglalni.
MYBVXX-ben rEdei andrAs a vEgvidEkeken Es swmeg vArAban tanusItott vitEz Es bAtor magatartAsAErt nemessEget kapott yy. miksa CASArtOl Es maGar kirALtOl. mindkEt rEdei vEgvAri vitEzkEnt vett rESt a kqrNEki tqrqk porTAk elleni harcokban, mesterei volt a lesvetEseknek, a lovas tAmadAsok vezetEsEnek a bajvIvAsnak, a kqzelharcnak Es feGverforgatAs valameNNi katonai ismeretEnek.
a XYyy. SAzadban batthiAN ferenc kezEbe jutott, aki megerQsItette. ez idQben zala Es somoG meGEk itt tartottAk GWlEseiket. MYyBVYy - MYyBVYyyy kqzqtt SEcheNi GqrG pwspqk a vArost is fallal kerIttette kqrwl Es a vEdQfalak oltalmAban ismEt felvirAgzott az Elet a vAraljai telepwlEsen, ameL a tqrqkqk kezEben aNNit Senvedett.
swmeg a megismEtlQdQ tqrqk tAmadAsok kqzepette is a balaton-felvidEk SIvOsan vEdett vEgvAra maradt. mint maGar vEgvAr kwzdqtt akkor is, amikor maga a mezQvAros Es annak kqrNEke, "simegaLLa" mAr hOdoltsAgi terwlet volt, tqrqk igazgatAs Es adOzAs alatt Allt.
a vAr a kuruc idQkben a dunAntUlon harcolO Capatok fontos utAnpOtlAsi heLe volt, de MYyyBYyyyy-ben ArulAs UtjAn a CASAriak kezEre jutott, akik MYyyBXyyy-ban hadGakorlat wrwGEn felGUjtottAk. ezzel a tetQ nElkwl, gazda nElkwl maradt vAr mAs vArromjainkhoz hasonlO mOdon, SomorU puStulAsnak indult.
a tekintELes mEretW, naG mUltU, festQi megjelenEsW vArromokat koppAN tibor EpItES tervei alapjAn kezdte meg konzervAlni MYyyyyBVyyyy-ben az orSAgos mWemlEki felwGelQsEg, hoG X Evi gondos feltArAssal Es AllagbiztosItAssal tovAbbi puStulAsAnak elejEt veGe. a vAr MYyyyyBVXXXYyyyy Ota foLamatos felUjItAs alatt All.