Szabolcs

A honfoglaló magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelye lehetett a csapolt gerendarácsos palánkfalak közé döngölt föld falazatú 337x225x387 méter háromszög alaprajzú 3,3 hektár területű földvár. Szabolcs földvárának eredetét a szájhagyomány Szabolcs vezérnek tulajdonítja. Szabolcs neve első ízben az Aba nembéli Péter ispán 1067 körül írott adománylevelében, a százdi apátság alapítólevelében tűnik fel, amiben Szabolcs várához tartozó földet neveznek meg. Szabolcsot Anonymus is említi, a vár építését a honfoglalás utánra teszi, szerinte a honfoglaló vezérek egyike Szabolcs "megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségétől fogva várépítésre való. Tehát - társainak közös tanácsa szerint is - összegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett földből. Ezt most Szabolcs várának hívják."
Győrffy György az Árpád-fiakra vonatkozó forrásanyagból valószínűsítette, hogy Szabolcs Árpád legidősebb férfirokona volt, aki követte őt az uralomban mint második fejedelem. Herceg (trónörökös) korában a keleti országrészt birtokolta, és ebben az időben építtette a nevét viselő településen téli szállásként a ma is látható földvárat, számolva a honfoglalás utáni évtizedekben még mindig fennálló besenyő veszéllyel.
A X. század elején épült hercegi szállás I. István király uralkodása kezdetén lett Szabolcs megye székhelye. Szabolcs a királyi várbirtokok gazdasági központja, közigazgatási és egyházi székhely volt. A várban országgyűléseket is tartottak.
Szabolcs a XI. századi jelentőségét bizonyítja, hogy 1092 május 20-án Szabolcsban tartott szent zsinat, a magyarok legkeresztényebb királya, László elnökletével, az ország összes egyházi és világi előkelőségének részvételével. A kun támadások ellen a XI. század végén a várat megerősítették, a sánc magasságát megemelték és belső oldalát vastagították.
Szabolcs vára a tatárjárás idején pusztult el, melyet többé nem építettek újjá. Politikai jelentősége elenyészett, irányító szerepét a rövidesen felépülő kővárak vették át. A vár szerkezetét összetartó fagerendák az elmúlt évszázadokban elkorhadtak, de a vastag földtöltés még napjainkban is felidézi őseink hatalmas munkáját.


SabolC

a honfoglalO maGar tqrZek eGikEnek vezEri SAllAsheLe lehetett a Capolt gerendarACos palAnkfalak kqzE dqngqlt fqld falazatU yyyBXXXYyy*yyBXXY*yyyBVXXXYyy mEter hAromSqg alaprajzU yyy+yyy\X hektAr terwletW fqldvAr. SabolC fqldvArAnak eredetEt a SAjhaGomAN SabolC vezErnek tulajdonItja. SabolC neve elsQ Izben az aba nembEli pEter ispAn MVXYyy kqrwl Irott adomANlevelEben, a SAzdi apAtsAg alapItOlevelEben tWnik fel, amiben SabolC vArAhoz tartozO fqldet neveznek meg. SabolCot anonimus is emlIti, a vAr EpItEsEt a honfoglalAs utAnra teSi, Serinte a honfoglalO vezErek eGike SabolC "megtekintett eG heLet a tiSa mellett, s midQn lAtta, miLen is az, kiokoskodta, hoG erQssEgEtQl fogva vArEpItEsre valO. tehAt - tArsainak kqzqs tanACa Serint is - qSSeGWjtve ott a kqznEpet, naG Arkot Asatott, Es igen erQs vArat EpIttetett fqldbQl. ezt most SabolC vArAnak hIvjAk."
GQrffi GqrG az ArpAd-fiakra vonatkozO forrAsaNagbOl valOSInWsItette, hoG SabolC ArpAd legidQsebb fErfirokona volt, aki kqvette Qt az uralomban mint mAsodik fejedelem. herceg (trOnqrqkqs) korAban a keleti orSAgrESt birtokolta, Es ebben az idQben EpIttette a nevEt viselQ telepwlEsen tEli SAllAskEnt a ma is lAthatO fqldvArat, SAmolva a honfoglalAs utAni Evtizedekben mEg mindig fennAllO beseNQ veSELLel.
a X. SAzad elejEn Epwlt hercegi SAllAs y. istvAn kirAL uralkodAsa kezdetEn lett SabolC meGe SEkheLe. SabolC a kirALi vArbirtokok gazdasAgi kqzpontja, kqzigazgatAsi Es eGhAzi SEkheL volt. a vArban orSAgGWlEseket is tartottak.
SabolC Xy. SAzadi jelentQsEgEt bizoNItja, hoG MVXXXXyy mAjus XX.-An SabolCban tartott Sent Zinat, a maGarok legkereStENebb kirALa, lASlO elnqkletEvel, az orSAg qSSes eGhAzi Es vilAgi elQkelQsEgEnek rESvEtelEvel. a kun tAmadAsok ellen a Xy. SAzad vEgEn a vArat megerQsItettEk, a sAnc magassAgAt megemeltEk Es belsQ oldalAt vastagItottAk.
SabolC vAra a tatArjArAs idejEn puStult el, meLet tqbbE nem EpItettek UjjA. politikai jelentQsEge eleNESett, irANItO SerepEt a rqvidesen felEpwlQ kQvArak vettEk At. a vAr SerkezetEt qSSetartO fagerendAk az elmUlt EvSAzadokban elkorhadtak, de a vastag fqldtqltEs mEg napjainkban is felidEzi Qseink hatalmas munkAjAt.