Szamár-hegyi vár

Az esztergomi bazilikától nem messze emelkedik egy Szamár-hegynek nevezett magaslat, ahol egy földig rombolt vár maradványa található.
Egy 1292 április 20.-i oklevél, ami egy birtok adás-vételét rögzíti, a mai Szamár-hegy területének leírását adja. Az oklevélben mint földrajzi pontok többször szerepelnek a "Szamár-hegyi palotarom" és a "Szamárvár" elnevezések. A Szamár-kő és Szamár-hegy elnevezések a pogányok megszégyenítésére a középkori hittérítő barátoktól származik. A Bálvány- nevű helyeket ők nevezték át a Szamárrá. Így az eredeti Bálványkőből Szamárkő lett. A Szamárvár elnevezés viszont máshonnan származik.
A középkori írások az Esztergomhoz közel fekvő Etzelburgot, Attila városát említik. A honfoglaló magyarok vezérei először "Attila várában" - egy régi várban - telepedtek meg. Az ősi Buda a Szűz Mária-sziget melletti Attila városának területén feküdt, mely várost a rómaiak idejében előbb Herculiának majd Sicambriának neveztek. A magyar vezérek innen építették ki védelmi központjukat, megerősítve azt számos hatalmas várral. A mai Budapest területén álló Budavár, Óbudával együtt, ennek az erődrendszernek csak a déli sarka volt. Régi magyar krónikákból származó adatok szerint, amit török forrásokból (Tarikh-i Üngürüsz) ismerhettünk meg, Attilát Esztergom mellett temették el. Azt is megtudhatjuk, hogy az ős Budavár környékén minden vezér épített magának várat, ezért a törökök ezt a város-központot Jedikulinak, Hétvárnak nevezték. A "hun-króniká"-ban Kézai azt is említi, hogy Attila első pannóniai udvartartását Scewen-nél tartotta, a Seven pedig kelta-angol nyelven hetet jelent. Evlia Cselebi török világutazó (1660-1664 közötti magyarországi beszámolója) szerint Buda elfoglalásakor a törököknek négy várat kellett elfoglalniuk, valamint Buda három órás kocsiútra volt Gül Baba sírjától (Budapest Rózsadomb) és Esztergom alatt valamikor egy nagy város volt, de ő már csak szőlőket és gyümölcsösöket talált a helyén. Cselebi írásaiból tudjuk, hogy Buda elfoglalása utáni napon a törökök kirendelték a lakosságot egy közeli térségre és ott 70 ezer embert lemészároltak. A magyar történetírás csak egy ilyen szörnyű vérengzést ismer, azt, hogy a törökök Pilismarót határában 25 ezer családot gyilkoltak le.
A Pilis uralmi központja nem Esztergom volt. Az ott lévő palotát I. Imre király 1198-ban odaajándékozta az esztergomi érseknek, ezért a magyar királyoknak máshol volt a lakóváruk, ami az Esztergominál különb volt, de Esztergom közelében kellett, hogy legyen. Erről tanúskodik a pápa 1203-ban kelt levele, melyben úgy rendelkezik, hogy a magyar királyoknak csakis az esztergomi érsek nyújthatja az egyházi szentségeket. Mivel naponta találkozni kellett a királynak és az érseknek, ezért a királyi vár közel volt Esztergomhoz.
A régi Budát minden német szövegben Etzelburg néven említik. Egy rosszindulatú elírással változtatták Attila várát Eselburg-ra (Szamárvárra) és a hegyet Eselberg-re (Szamárhegyre), a német nyelvű térképeken már a XIII. század előtt. 1432-ben Borbála királyné Holczer bécsi bíróhoz írt levelében "Unsern sitze is Eczelburg"-ként szerepel, viszont már András király 1212-ből származó határjárási oklevelében is szerepel a Szamár-kő elnevezés, mint az ősi Bálvány-kő nyugati változata.
Esztergom mellett a Szent Mária-sziget alatt emelkedő hegy tetején állt az ősi Buda vár és alatta terült el Attila városa magyarország Árpád-kori fővárosa. A hely amit teljesen leromboltak, ahol mindenkit lemészároltak, aminek gúnynevet adtak, aminek a létezését el akarják tüntetni a történelemből, az ott van a Duna-kanyarban és a Pilisben.
Saját országunkban az idegenek által meghamisított, gúnyos elnevezéseket miért nem lehet az eredetire visszaállítani, ki tudja azt megakadályozni? Mikor fogom látni a térképeken - most nagyvonalú leszek - Bécs helyett az "Öszvér"-t?


SamAr-heGi vAr

az eStergomi bazilikAtOl nem meSSe emelkedik eG SamAr-heGnek nevezett magaslat, ahol eG fqldig rombolt vAr maradvANa talAlhatO.
eG MyyBVXXXXyy Aprilis XX.-i oklevEl, ami eG birtok adAs-vEtelEt rqgzIti, a mai SamAr-heG terwletEnek leIrAsAt adja. az oklevElben mint fqldrajzi pontok tqbbSqr Serepelnek a "SamAr-heGi palotarom" Es a "SamArvAr" elnevezEsek. a SamAr-kQ Es SamAr-heG elnevezEsek a pogANok megSEGenItEsEre a kqzEpkori hittErItQ barAtoktOl SArmazik. a bAlvAN- nevW heLeket Qk neveztEk At a SamArrA. IG az eredeti bAlvANkQbQl SamArkQ lett. a SamArvAr elnevezEs viSont mAshonnan SArmazik.
a kqzEpkori IrAsok az eStergomhoz kqzel fekvQ etzelburgot, attila vArosAt emlItik. a honfoglalO maGarok vezErei elQSqr "attila vArAban" - eG rEgi vArban - telepedtek meg. az Qsi buda a SWz mAria-Siget melletti attila vArosAnak terwletEn fekwdt, meL vArost a rOmaiak idejEben elQbb herculiAnak majd sicambriAnak neveztek. a maGar vezErek innen EpItettEk ki vEdelmi kqzpontjukat, megerQsItve azt SAmos hatalmas vArral. a mai budapest terwletEn AllO budavAr, ObudAval eGwtt, ennek az erQdrendSernek Cak a dEli sarka volt. rEgi maGar krOnikAkbOl SArmazO adatok Serint, amit tqrqk forrAsokbOl (tarikh-i wngwrwS) ismerhettwnk meg, attilAt eStergom mellett temettEk el. azt is megtudhatjuk, hoG az Qs budavAr kqrNEkEn minden vezEr EpItett magAnak vArat, ezErt a tqrqkqk ezt a vAros-kqzpontot jedikulinak, hEtvArnak neveztEk. a "hun-krOnikA"-ban kEzai azt is emlIti, hoG attila elsQ pannOniai udvartartAsAt sceven-nEl tartotta, a seven pedig kelta-angol Nelven hetet jelent. evlia Celebi tqrqk vilAgutazO (MYyBVX-MYyBVXyyyy kqzqtti maGarorSAgi beSAmolOja) Serint buda elfoglalAsakor a tqrqkqknek nEG vArat kellett elfoglalniuk, valamint buda hArom OrAs koCiUtra volt gwl baba sIrjAtOl (budapest rOZadomb) Es eStergom alatt valamikor eG naG vAros volt, de Q mAr Cak SQlQket Es GwmqlCqsqket talAlt a heLEn. Celebi IrAsaibOl tudjuk, hoG buda elfoglalAsa utAni napon a tqrqkqk kirendeltEk a lakossAgot eG kqzeli tErsEgre Es ott VXX ezer embert lemESAroltak. a maGar tqrtEnetIrAs Cak eG iLen SqrNW vErengzEst ismer, azt, hoG a tqrqkqk pilismarOt hatArAban XXY ezer CalAdot Gilkoltak le.
a pilis uralmi kqzpontja nem eStergom volt. az ott lEvQ palotAt y. imre kirAL MBVXXXXYyyy-ban odaajAndEkozta az eStergomi Erseknek, ezErt a maGar kirALoknak mAshol volt a lakOvAruk, ami az eStergominAl kwlqnb volt, de eStergom kqzelEben kellett, hoG leGen. errQl tanUskodik a pApa MyyByyy-ban kelt levele, meLben UG rendelkezik, hoG a maGar kirALoknak Cakis az eStergomi Ersek NUjthatja az eGhAzi SentsEgeket. mivel naponta talAlkozni kellett a kirALnak Es az Erseknek, ezErt a kirALi vAr kqzel volt eStergomhoz.
a rEgi budAt minden nEmet Sqvegben etzelburg nEven emlItik. eG roSSindulatU elIrAssal vAltoztattAk attila vArAt eselburg-ra (SamArvArra) Es a heGet eselberg-re (SamArheGre), a nEmet NelvW tErkEpeken mAr a Xyyy. SAzad elQtt. MyyyyBXXXyy-ben borbAla kirALnE holczer bECi bIrOhoz Irt levelEben "unsern sitze is eczelburg"-kEnt Serepel, viSont mAr andrAs kirAL MyyBXyy-bQl SArmazO hatArjArAsi oklevelEben is Serepel a SamAr-kQ elnevezEs, mint az Qsi bAlvAN-kQ Nugati vAltozata.
eStergom mellett a Sent mAria-Siget alatt emelkedQ heG tetejEn Allt az Qsi buda vAr Es alatta terwlt el attila vArosa maGarorSAg ArpAd-kori fQvArosa. a heL amit teljesen leromboltak, ahol mindenkit lemESAroltak, aminek gUNnevet adtak, aminek a lEtezEsEt el akarjAk twntetni a tqrtEnelembQl, az ott van a duna-kaNarban Es a pilisben.
sajAt orSAgunkban az idegenek Altal meghamisItott, gUNos elnevezEseket miErt nem lehet az eredetire viSSaAllItani, ki tudja azt megakadALozni? mikor fogom lAtni a tErkEpeken - most naGvonalU leSek - bEC heLett az "qSvEr"-t?