Szarvaskő (Heves)

Szarvaskő község születésének évéről és őstörténetéről nem maradt meg írásos forrás, mivel az egri levéltár a történelem folyamán többször megsemmisült. Szarvaskő helynevének eredete nem is a településhez, hanem az északról föléje magasodó sziklahegyhez, mai nevén Várhegyhez kapcsolódik. Szarvaskő nem a nagyságáról, hanem fekvésénél fogva a csodálatos panorámájáról vált híressé.
1242-ben II. Kilit egri püspök (1224-1245) is engedélyt kért a királytól vár építésére. Az engedélyt IV. Béla 1248-ban adta meg Lampert püspöknek (1246-1275), II. Kilit püspök utódjának, hogy Kerekku=Kerekkő, vagy Fyzerkew=Füzérkő helyeken sziklavárat építsen. Szarvaskő várát az irodalmi források alapján 1261-1295 között építették. Az egri káptalan 1295. évi határjáró okmánya már megnevezi.
Szarvaskő vára az egri vár egyik északi elővára volt Cserépvárával és Dédesvárával együtt. Eger nyugati elővára Sirok, keleti elővára a Diósgyőri vár volt. Ezek a várak egymással és más felvidéki várakkal lovas futári kapcsolatban voltak, de sürgős esetben használták a füstjelzést is, ha gyorsan közeledett az ellenség.
A várat a XIII. századtól kezdődően. Püspökvárnak, Mentsvárnak, Tarisznyavárnak is nevezték. A vár parancsnokát, a várnagyot (Praefektus castri) az egri püspök nevezte ki, akinek hatalma a püspöki váruradalom területére terjedt ki. A várnagynak a váron belül bírói hatalma is volt. A várőrség pedig a vár védelmén kívül még rendészeti feladatokat is ellátott. Ellenőrizték, védték a szarvaskői várat, őrizték a Tárkányban dolgozó rabokat, irányították a váruradalom gazdaságát. A várnagy a püspök bizalmi embere volt, nem katonai szakértő, akit rovóként és adószedőként is alkalmazott. Két helyettese, a két alvárnagy feladata volt a vár védelmének szakmai megszervezése, a folyamatos védelem biztosítása, irányítása. Békeidőben 7 - 10 puskás, zavargások, háború idején pedig 14 - 20 fő védte a várat.
A vár fenntartása érdekében és az itt szolgálatot teljesítő várőrség élelmezésére, az egyes közeli községeket a püspök-földesúr a várhoz csatolta és így alakult ki Szarvaskő váruradalma amelyhez Bakta, Bátor, Bocs, Deménd, Fedémes, Kerecsend és Szarvaskő-alja települések tartoztak. Ezekben a falvakban élő jobbágyok a sziklavár urainak adóztak, robotoltak, hosszú évszázadokon át. A vár uradalmi központ is lett.
A sziklahegy gerincének teteje a nyugati végén alig 2 - 3 méter széles volt. A déli, délkeleti oldalát függőleges sziklatörés határolja. Északnyugat felől a gerinc pár métert kevésbé lejt és csak ezután következik a függőleges letörés. Ezt a gerincet szélesítették meg és így alakult ki a belső vár alapterülete, amelynek hossza 68 méter, szélessége a délnyugati végénél kb. 14 méter, az északkeleti végénél pedig kb. 26 méter volt. A vár alapjának északkeleti és délnyugati végénél még ma is találhatók falmaradványok, a délkeleti végénél pedig láthatók a kör alakú nagytorony alapjának 3,5 - 4 méter átmérőjű maradványai, amelyek kb. 10 méter mélységig nyúlnak le, a függőleges sziklafal rései közé. A belső várban a leltárok és egyéb leírások alapján a következő építmények, házak, helyiségek voltak: Háromemeletes pince, nagy torony a vár délkeleti szélén, kis torony a vár délnyugati végén. A tornyok figyelő helyek, őrhelyek és bástya szerepét is betöltötték. Volt a várban az intézőnek háza, a várnagynak, alvárnagynak és az őrségnek lakása. Volt konyha, sütőház, kápolna, saját belső kútja, vendégháza, füstölője, malma, börtöne. A belső várat északkelet felől is függőleges sziklafal határolja, az aljában árokkal, amelyet 12 - 13 méter mélyen vágtak a sziklába. Az árok szélessége 11 méter, az árok külső fala függőleges szikla, melynek magassága 4 - 5 méter és mindkét vége meredek hegyoldalban végződik. A várárkon túl következett az elővár, amelyet északkelet felől egy külső várárok védett. Az elővár szélessége kb. 25 - 30 méter lehetett, a külső várárok hossza kb. 35 - 40 méter, szélessége 25 - 30 méter, mélysége pedig 4 méter körüli lehetett.
Szarvaskő vára a XIV.-XV. századokban fokozatosan elveszítette a neki szánt védelmi szerepét. A Bükk-hegység észak-déli átjáró útjának ellenőrzésére, valamint az egri püspökök és főpapok és jeles vendégeinek pihenésére, szórakozására szolgált Romantikus vadászkastély szerepét töltötte be és a várban állandó jelleggel a várőrség és a vámszedők tartózkodtak.
1378-ban valószínűleg felkereste Nagy Lajos király is, amikor Szilvásváradon vadászott. Estei Hippolit (Ippolító d’ Este) egri püspök (1497-1520), esztergomi bíboros, Ferraro hercege, Modéna kormányzója és hercege, az egyik legősibb itáliai család tagja, aki nagyműveltségű férfiú volt, vendégeivel többször járt Szarvaskő várában. Kíséretének idegen tagjai mindig megcsodálták ezt a szép, mesébe illő, romantikus várat.
Az 1420-as évekkel kezdődően Eger lett az ország huszitákkal szemben álló legfontosabb végvára, az ellenük indított támadások kiinduló helye. Ebben az időben Eger elővárainak, így Szarvaskőnek is az a feladat jutott, hogy védjék a Felvidékről Egerbe vezető legfontosabb utakat.
Hédervári László (1447-1468), Beckensloer János (1468-1474), Rangoni Gábor (1475-1486), Dóczy Orbán (1486-1492), Bakócz Tamás (1493-1497) és Estei Hippolit (1498-1520) szarvaskő várának birtokos urai, a székhelyükhöz közel álló várat pihenésre, vendégfogadásra, vadászatra alkalmas várkastéllyá alakították át, kényelmessé tették, szépítették maguk és vendégeik számára.
A mohácsi csatavesztés után, Szapolyai János király, 1527-ben elfoglalta Szarvaskő várát, amelyet Erdődy Simon püspöknek adományozott, aki a testvérét Erdődy Pétert nevezte ki várnagynak.
1528-ban Ferdinánd vezérei ostrom alá vették a várat. Az ostromot Syladhy Doctor Péter vezette és rövid idő alatt be is vette a várat. Szarvaskő várnagyai foglyul estek, akiket az egri várba vittek. Szalaházy Tamás egri püspök (1527-1537) 1528-ban Horváth Ferencet, Ferdinánd egyik vezérét nevezte ki Szarvaskő várnagyává. Horváth Ferenc úgy viselkedett, mint egy rablóvár kapitánya, aki kegyetlenségeivel, harácsolásaival rettegésben tartotta a váruradalom lakosságát és még a béli apátságot is hatalmába kerítette. Szalaházy püspök, Horváttól 20000 forint kölcsönt kapott, aki fedezetül a váruradalomhoz tartozó hét falut zálogként Horváth kezére adta. Ettől kezdve Szarvaskő vára Horváth kezén maradt, aki a királyi parancs ellenére sem hagyta el. Ezért 1545-ben a nagyszombati ország|gyűlésen kimondták a vár lerombolását, amit mégsem hajtottak végre. 1549-ben sikerült Horváthot eltávolítani a várból, ezután Dobó István vehette át a várat, ahová várnagyul Szalkay Balázst nevezte ki.
1552-ben a hatalmas túlerővel felvonuló török sereg csúfos vereséget szenvedett Egernél, ekkor Szarvaskő vára sem került török kézre, bár a falu lakosságának jelentős része elmenekült.
1564-ben Mágocsy Gáspár lett Eger várának a kapitánya és akkor Szarvaskő várának az irányítását is rábízták, az egységes és eredményesebb működtetés érdekében.
Szarvaskő várában börtön is volt. Súlyos bűnelkövetőket is tartottak itt zárva. A vár melletti Akasztódomb eredeti neve Akasztófadomb volt, és ez a helynév is arra utal, hogy itt törvényes kivégzéseket is tartottak.
Az 1596-ban Eger eleste és a szerencsétlen kimenetelű mezőkeresztesi csata után Gáll János várnagy az őrséggel megfutamodott. Így került a vár minden ellenállás nélkül a törökök kezébe és 1596-tól kezdve Szarvaskő a hatvani szandzsákhoz tartozott egészen 1687-ig. 1687-ben Dória János hadainak közeledtére a törökök belátták az erőd tarthatatlanságát és otthagyva a várat, Egerbe vonultak. Az Egri vár visszavétele után Szarvaskő vára ismét az egri püspökök birtokába került.
Még 1699-ben is teljesen ép állapotban volt, aztán kiüresedett és az enyészeté lett.


SarvaskQ (heves)

SarvaskQ kqzsEg SwletEsEnek EvErQl Es QstqrtEnetErQl nem maradt meg IrAsos forrAs, mivel az egri levEltAr a tqrtEnelem foLamAn tqbbSqr megsemmiswlt. SarvaskQ heLnevEnek eredete nem is a telepwlEshez, hanem az ESakrOl fqlEje magasodO SiklaheGhez, mai nevEn vArheGhez kapColOdik. SarvaskQ nem a naGsAgArOl, hanem fekvEsEnEl fogva a CodAlatos panorAmAjArOl vAlt hIressE.
MyyBXXXXyy-ben yy. kilit egri pwspqk (MyyBXXyyyy-MyyBXXXXY) is engedELt kErt a kirALtOl vAr EpItEsEre. az engedELt yyyy. bEla MyyBXXXXYyyy-ban adta meg lampert pwspqknek (MyyBXXXXYy-MyyBVXXY), yy. kilit pwspqk utOdjAnak, hoG kerekku=kerekkQ, vaG fizerkev=fwzErkQ heLeken SiklavArat EpItsen. SarvaskQ vArAt az irodalmi forrAsok alapjAn MyyBVXy-MyyBVXXXXY kqzqtt EpItettEk. az egri kAptalan MyyBVXXXXY. Evi hatArjArO okmANa mAr megnevezi.
SarvaskQ vAra az egri vAr eGik ESaki elQvAra volt CerEpvArAval Es dEdesvArAval eGwtt. eger Nugati elQvAra sirok, keleti elQvAra a diOsGQri vAr volt. ezek a vArak eGmAssal Es mAs felvidEki vArakkal lovas futAri kapColatban voltak, de swrgQs esetben haSnAltAk a fwstjelzEst is, ha Gorsan kqzeledett az ellensEg.
a vArat a Xyyy. SAzadtOl kezdQdQen. pwspqkvArnak, mentsvArnak, tariSNavArnak is neveztEk. a vAr paranCnokAt, a vArnaGot (praefektus castri) az egri pwspqk nevezte ki, akinek hatalma a pwspqki vAruradalom terwletEre terjedt ki. a vArnaGnak a vAron belwl bIrOi hatalma is volt. a vArQrsEg pedig a vAr vEdelmEn kIvwl mEg rendESeti feladatokat is ellAtott. ellenQriztEk, vEdtEk a SarvaskQi vArat, QriztEk a tArkANban dolgozO rabokat, irANItottAk a vAruradalom gazdasAgAt. a vArnaG a pwspqk bizalmi embere volt, nem katonai SakErtQ, akit rovOkEnt Es adOSedQkEnt is alkalmazott. kEt heLettese, a kEt alvArnaG feladata volt a vAr vEdelmEnek Sakmai megServezEse, a foLamatos vEdelem biztosItAsa, irANItAsa. bEkeidQben Yyy - X puskAs, zavargAsok, hAborU idejEn pedig Xyyyy - XX fQ vEdte a vArat.
a vAr fenntartAsa ErdekEben Es az itt SolgAlatot teljesItQ vArQrsEg ElelmezEsEre, az eGes kqzeli kqzsEgeket a pwspqk-fqldesUr a vArhoz Catolta Es IG alakult ki SarvaskQ vAruradalma ameLhez bakta, bAtor, boC, demEnd, fedEmes, kereCend Es SarvaskQ-alja telepwlEsek tartoztak. ezekben a falvakban ElQ jobbAGok a SiklavAr urainak adOztak, robotoltak, hoSSU EvSAzadokon At. a vAr uradalmi kqzpont is lett.
a SiklaheG gerincEnek teteje a Nugati vEgEn alig yy - yyy mEter SEles volt. a dEli, dElkeleti oldalAt fwggQleges SiklatqrEs hatArolja. ESakNugat felQl a gerinc pAr mEtert kevEsbE lejt Es Cak ezutAn kqvetkezik a fwggQleges letqrEs. ezt a gerincet SElesItettEk meg Es IG alakult ki a belsQ vAr alapterwlete, ameLnek hoSSa VXYyyy mEter, SElessEge a dElNugati vEgEnEl kb. Xyyyy mEter, az ESakkeleti vEgEnEl pedig kb. XXYy mEter volt. a vAr alapjAnak ESakkeleti Es dElNugati vEgEnEl mEg ma is talAlhatOk falmaradvANok, a dElkeleti vEgEnEl pedig lAthatOk a kqr alakU naGtoroN alapjAnak yyy+Y\X - yyyy mEter AtmErQjW maradvANai, ameLek kb. X mEter mELsEgig NUlnak le, a fwggQleges Siklafal rEsei kqzE. a belsQ vArban a leltArok Es eGEb leIrAsok alapjAn a kqvetkezQ EpItmENek, hAzak, heLisEgek voltak: hAromemeletes pince, naG toroN a vAr dElkeleti SElEn, kis toroN a vAr dElNugati vEgEn. a torNok fiGelQ heLek, QrheLek Es bAsTa SerepEt is betqltqttEk. volt a vArban az intEzQnek hAza, a vArnaGnak, alvArnaGnak Es az QrsEgnek lakAsa. volt koNha, swtQhAz, kApolna, sajAt belsQ kUtja, vendEghAza, fwstqlQje, malma, bqrtqne. a belsQ vArat ESakkelet felQl is fwggQleges Siklafal hatArolja, az aljAban Arokkal, ameLet Xyy - Xyyy mEter mELen vAgtak a SiklAba. az Arok SElessEge Xy mEter, az Arok kwlsQ fala fwggQleges Sikla, meLnek magassAga yyyy - Y mEter Es mindkEt vEge meredek heGoldalban vEgzQdik. a vArArkon tUl kqvetkezett az elQvAr, ameLet ESakkelet felQl eG kwlsQ vArArok vEdett. az elQvAr SElessEge kb. XXY - XXX mEter lehetett, a kwlsQ vArArok hoSSa kb. XXXY - XXXX mEter, SElessEge XXY - XXX mEter, mELsEge pedig yyyy mEter kqrwli lehetett.
SarvaskQ vAra a Xyyyy.-XY. SAzadokban fokozatosan elveSItette a neki SAnt vEdelmi SerepEt. a bwkk-heGsEg ESak-dEli AtjArO UtjAnak ellenQrzEsEre, valamint az egri pwspqkqk Es fQpapok Es jeles vendEgeinek pihenEsEre, SOrakozAsAra SolgAlt romantikus vadASkastEL SerepEt tqltqtte be Es a vArban AllandO jelleggel a vArQrsEg Es a vAmSedQk tartOzkodtak.
MyyyBVXXYyyy-ban valOSInWleg felkereste naG lajos kirAL is, amikor SilvAsvAradon vadASott. estei hippolit (ippolItO d’ este) egri pwspqk (MyyyyBVXXXXYyy-MYBXX), eStergomi bIboros, ferraro hercege, modEna kormANzOja Es hercege, az eGik legQsibb itAliai CalAd tagja, aki naGmWveltsEgW fErfiU volt, vendEgeivel tqbbSqr jArt SarvaskQ vArAban. kIsEretEnek idegen tagjai mindig megCodAltAk ezt a SEp, mesEbe illQ, romantikus vArat.
az MyyyyBXX-as Evekkel kezdQdQen eger lett az orSAg huSitAkkal Semben AllO legfontosabb vEgvAra, az ellenwk indItott tAmadAsok kiindulO heLe. ebben az idQben eger elQvArainak, IG SarvaskQnek is az a feladat jutott, hoG vEdjEk a felvidEkrQl egerbe vezetQ legfontosabb utakat.
hEdervAri lASlO (MyyyyBXXXXYyy-MyyyyBVXYyyy), beckensloer jAnos (MyyyyBVXYyyy-MyyyyBVXXyyyy), rangoni gAbor (MyyyyBVXXY-MyyyyBVXXXYy), dOczi orbAn (MyyyyBVXXXYy-MyyyyBVXXXXyy), bakOcz tamAs (MyyyyBVXXXXyyy-MyyyyBVXXXXYyy) Es estei hippolit (MyyyyBVXXXXYyyy-MYBXX) SarvaskQ vArAnak birtokos urai, a SEkheLwkhqz kqzel AllO vArat pihenEsre, vendEgfogadAsra, vadASatra alkalmas vArkastELLA alakItottAk At, kENelmessE tettEk, SEpItettEk maguk Es vendEgeik SAmAra.
a mohACi CataveStEs utAn, SapoLai jAnos kirAL, MYBXXYyy-ben elfoglalta SarvaskQ vArAt, ameLet erdQdi simon pwspqknek adomANozott, aki a testvErEt erdQdi pEtert nevezte ki vArnaGnak.
MYBXXYyyy-ban ferdinAnd vezErei ostrom alA vettEk a vArat. az ostromot siladhi doctor pEter vezette Es rqvid idQ alatt be is vette a vArat. SarvaskQ vArnaGai fogLul estek, akiket az egri vArba vittek. SalahAzi tamAs egri pwspqk (MYBXXYyy-MYBXXXYyy) MYBXXYyyy-ban horvAth ferencet, ferdinAnd eGik vezErEt nevezte ki SarvaskQ vArnaGAvA. horvAth ferenc UG viselkedett, mint eG rablOvAr kapitANa, aki keGetlensEgeivel, harAColAsaival rettegEsben tartotta a vAruradalom lakossAgAt Es mEg a bEli apAtsAgot is hatalmAba kerItette. SalahAzi pwspqk, horvAttOl XXM forint kqlCqnt kapott, aki fedezetwl a vAruradalomhoz tartozO hEt falut zAlogkEnt horvAth kezEre adta. ettQl kezdve SarvaskQ vAra horvAth kezEn maradt, aki a kirALi paranC ellenEre sem haGta el. ezErt MYBXXXXY-ben a naGSombati orSAgGWlEsen kimondtAk a vAr lerombolAsAt, amit mEgsem hajtottak vEgre. MYBXXXXYyyyy-ben sikerwlt horvAthot eltAvolItani a vArbOl, ezutAn dobO istvAn vehette At a vArat, ahovA vArnaGul Salkai balAZt nevezte ki.
MYBVyy-ben a hatalmas tUlerQvel felvonulO tqrqk sereg CUfos veresEget Senvedett egernEl, ekkor SarvaskQ vAra sem kerwlt tqrqk kEzre, bAr a falu lakossAgAnak jelentQs rESe elmenekwlt.
MYBVXyyyy-ben mAgoCi gAspAr lett eger vArAnak a kapitANa Es akkor SarvaskQ vArAnak az irANItAsAt is rAbIztAk, az eGsEges Es eredmENesebb mWkqdtetEs ErdekEben.
SarvaskQ vArAban bqrtqn is volt. sULos bWnelkqvetQket is tartottak itt zArva. a vAr melletti akaStOdomb eredeti neve akaStOfadomb volt, Es ez a heLnEv is arra utal, hoG itt tqrvENes kivEgzEseket is tartottak.
az MYBVXXXXYy-ban eger eleste Es a SerenCEtlen kimenetelW mezQkereStesi Cata utAn gAll jAnos vArnaG az QrsEggel megfutamodott. IG kerwlt a vAr minden ellenAllAs nElkwl a tqrqkqk kezEbe Es MYBVXXXXYy-tOl kezdve SarvaskQ a hatvani SandZAkhoz tartozott egESen MYyBVXXXYyy-ig. MYyBVXXXYyy-ben dOria jAnos hadainak kqzeledtEre a tqrqkqk belAttAk az erQd tarthatatlansAgAt Es otthaGva a vArat, egerbe vonultak. az egri vAr viSSavEtele utAn SarvaskQ vAra ismEt az egri pwspqkqk birtokAba kerwlt.
mEg MYyBVXXXXYyyyy-ben is teljesen Ep Allapotban volt, aztAn kiwresedett Es az eNESetE lett.