Szászvár

Szászvár környéke a kőkorszakban is lakott volt. Az első írásos említésével csak a XIII. század első felében keletkezett oklevelekben találkozunk. A községről a középkori dokumentumokban először Zaas, Zaz vagy Zaass (1334-es pápai tizedjegyzék) néven olvashatunk, majd egy 1393-ban keletkezett oklevél már Szászt mint a pécsi püspöki birtok egyik hűbéres faluját, illetve annak plébánosát "Mihály szászi plébános"-t említi. Egy 1401-ből származó oklevélből tudjuk, hogy Szász falu vásáros hely volt.
A várat Burgundiai Bertalan pécsi püspök (1219-1252) építtette 1235 körül. A vár a török terjeszkedés idején jutott fontosabb szerephez. 1540-ben Izabella királyné parancsára Athinai Simon elfoglalta Szászvárat, amely így rövid időre a királyné tulajdona lett. 1543 július 13.-án Szulejmán szultán kezére került Pécs, s ugyanezen a napon adta meg magát Szász is Ahmed ruméliai bejlerbejnek. A település jelentőségét, stratégiai fontosságát jelzi, hogy a törökök közigazgatási központtá, nahije székhellyé tették. Egy 1554-es dokumentum szerint 188 köz|ség tartozott hozzá, s ez a dokumentum a helységet mint Szász "város"-t említi, ahol 37 adózó ház volt. A vár elfoglalását követően a megszállók jelentős 142 fős katonaságot hagytak itt. A török uralom másfél évszázada alatt több ízben támadás érte a várat, a harcok célja minden esetben az volt, hogy az ellenségtől visszafoglalják a települést. 1603-ban keresztény csapatok törtek be a várba és felgyújtották azt. 1662-ben kiskomáromi gyalogosok érkeztek a városba, s a tűz újra fellángolt. Az 1664-es Zrínyi-féle hadjárat során a magyar katonák egy része elfoglalta a települést, s ismét felgyújtották a várat. 1680 körül keresztény csapatok felrobbantották az erődítményt, de arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy azt a török katonák elhagyták volna. Végül 1686-ban Szász és annak vára a császári csapatok birtokába került. A harcok során a település elpusztult, egy 1696-os dokumentum már csak faluként említi.
A vár visszafoglalása után még hosszú évtizedeken keresztül romokban állt. 1776-ban Klimó György pécsi püspök rendelte el a lakatlan rom újjáépítését, de az csak 1821-ben Király püspök idején készült el teljesen.
Szászváron a középkorban apátság is működött. A Mázán levő Koroncó dűlőn állt évszázadokig a bencés szerzetesek monostora. Ők telepedtek át a XIV. század végén, vagy a XV. század elején a nagyobb védelmet nyújtó Szászvárra. Ott templomot is építettek. A szászvári apát címet több évszázadon át adományozták, megkapta például Martinovics Ignác is, akit jakobinus nézetei miatt 1795 május 20.-án a Vérmezőn kivégeztek. Szászvár késő barokk stílusú plébániatemplomát 1772-1779 között, a XV. századból való apátsági templom helyére építették, kapuzatán középkori részletek láthatók. A templom tornya eredetileg 1827-ből való, 1890-ben azonban süllyedés miatt lebontották. Mai formáját 1892-ben kapta, hajója négy boltszakaszos, szentélye félköríves. A freskókat és festményeket Boros Ferenc, a szekszárdi származású festőművész készítette 1846-ban, részben pedig Éber Sándor alkotásai. Berendezése, az oltár, a szószék, az orgona a XIX. század első felében készültek klasszicista stílusban.
A vár elpusztult részeit feltáró ásatás és a vár maradványait megőrző plébániaház épületének kutatása 1980-ban kezdődött és napjainkban is tart.


SASvAr

SASvAr kqrNEke a kQkorSakban is lakott volt. az elsQ IrAsos emlItEsEvel Cak a Xyyy. SAzad elsQ felEben keletkezett oklevelekben talAlkozunk. a kqzsEgrQl a kqzEpkori dokumentumokban elQSqr zaas, zaz vaG zaass (MyyyBXXXyyyy-es pApai tizedjeGzEk) nEven olvashatunk, majd eG MyyyBVXXXXyyy-ban keletkezett oklevEl mAr SASt mint a pECi pwspqki birtok eGik hWbEres falujAt, illetve annak plEbAnosAt "mihAL SASi plEbAnos"-t emlIti. eG MyyyyBy-bQl SArmazO oklevElbQl tudjuk, hoG SAS falu vAsAros heL volt.
a vArat burgundiai bertalan pECi pwspqk (MyyBXYyyyy-MyyBVyy) EpIttette MyyBXXXY kqrwl. a vAr a tqrqk terjeSkedEs idejEn jutott fontosabb Serephez. MYBXXXX-ben izabella kirALnE paranCAra athinai simon elfoglalta SASvArat, ameL IG rqvid idQre a kirALnE tulajdona lett. MYBXXXXyyy jUlius Xyyy.-An SulejmAn SultAn kezEre kerwlt pEC, s uGanezen a napon adta meg magAt SAS is ahmed rumEliai bejlerbejnek. a telepwlEs jelentQsEgEt, stratEgiai fontossAgAt jelzi, hoG a tqrqkqk kqzigazgatAsi kqzponttA, nahije SEkheLLE tettEk. eG MYBVyyyy-es dokumentum Serint BVXXXYyyy kqzsEg tartozott hozzA, s ez a dokumentum a heLsEget mint SAS "vAros"-t emlIti, ahol XXXYyy adOzO hAz volt. a vAr elfoglalAsAt kqvetQen a megSAllOk jelentQs BXXXXyy fQs katonasAgot haGtak itt. a tqrqk uralom mAsfEl EvSAzada alatt tqbb Izben tAmadAs Erte a vArat, a harcok cElja minden esetben az volt, hoG az ellensEgtQl viSSafoglaljAk a telepwlEst. MYyByyy-ban kereStEN Capatok tqrtek be a vArba Es felGUjtottAk azt. MYyBVXyy-ben kiskomAromi Galogosok Erkeztek a vArosba, s a tWz Ujra fellAngolt. az MYyBVXyyyy-es zrINi-fEle hadjArat sorAn a maGar katonAk eG rESe elfoglalta a telepwlEst, s ismEt felGUjtottAk a vArat. MYyBVXXX kqrwl kereStEN Capatok felrobbantottAk az erQdItmENt, de arra vonatkozOan ninC adatunk, hoG azt a tqrqk katonAk elhaGtAk volna. vEgwl MYyBVXXXYy-ban SAS Es annak vAra a CASAri Capatok birtokAba kerwlt. a harcok sorAn a telepwlEs elpuStult, eG MYyBVXXXXYy-os dokumentum mAr Cak falukEnt emlIti.
a vAr viSSafoglalAsa utAn mEg hoSSU Evtizedeken kereStwl romokban Allt. MYyyBVXXYy-ban klimO GqrG pECi pwspqk rendelte el a lakatlan rom UjjAEpItEsEt, de az Cak MYyyyBXXy-ben kirAL pwspqk idejEn kESwlt el teljesen.
SASvAron a kqzEpkorban apAtsAg is mWkqdqtt. a mAzAn levQ koroncO dWlQn Allt EvSAzadokig a bencEs Serzetesek monostora. Qk telepedtek At a Xyyyy. SAzad vEgEn, vaG a XY. SAzad elejEn a naGobb vEdelmet NUjtO SASvArra. ott templomot is EpItettek. a SASvAri apAt cImet tqbb EvSAzadon At adomANoztAk, megkapta pEldAul martinoviC ignAc is, akit jakobinus nEzetei miatt MYyyBVXXXXY mAjus XX.-An a vErmezQn kivEgeztek. SASvAr kEsQ barokk stIlusU plEbAniatemplomAt MYyyBVXXyy-MYyyBVXXYyyyy kqzqtt, a XY. SAzadbOl valO apAtsAgi templom heLEre EpItettEk, kapuzatAn kqzEpkori rESletek lAthatOk. a templom torNa eredetileg MYyyyBXXYyy-bQl valO, MYyyyBVXXXX-ben azonban swLLedEs miatt lebontottAk. mai formAjAt MYyyyBVXXXXyy-ben kapta, hajOja nEG boltSakaSos, SentELe fElkqrIves. a freskOkat Es festmENeket boros ferenc, a SekSArdi SArmazAsU festQmWvES kESItette MYyyyBXXXXYy-ban, rESben pedig Eber sAndor alkotAsai. berendezEse, az oltAr, a SOSEk, az orgona a XYyyyy. SAzad elsQ felEben kESwltek klaSSicista stIlusban.
a vAr elpuStult rESeit feltArO AsatAs Es a vAr maradvANait megQrzQ plEbAniahAz EpwletEnek kutatAsa MYyyyyBVXXX-ban kezdQdqtt Es napjainkban is tart.