Százhalombatta

Százhalombatta déli részén a Duna-parton található a földvár. Ezen a területén a bronzkor folyamán végig laktak és temetkeztek a különböző törzsek. A középső bronzkori Vatya-kultúra idején megerősítették a települést. Később a vaskori népek, a Hallstatt kultúra, majd annak hanyatlása után a késő vaskor fiai, a kelták, települtek rá.
Az I. századtól kezdve római település volt a város dunafüredi részén, ahol katonai tábort is építettek. A kőtábornak az őslakosság nyelvéből származó Matrica (Mátrika) nevet adták. A 150x170 méter alapterületű tábor védműveit vizesárkok és tornyokkal megerősített vastag fal képezte. Az I. század második felében fából és földből emelt erődöt a II. század elején kőbe építették át. A táborfal vastagsága 90x145 centiméter között váltakozott, előtte kettős vizesárok rendszer húzódott. A szabályos téglalap alakú tábor rövidebb oldalával nézett a Duna felé. Mindegyik oldalon két torony közé zárt kapu helyezkedett el. A főkapu az ellenség felőli, dunai oldalon volt. Az észak-déli irányú limesút keresztül haladt a táboron. A tábor belsejében derékszögű utcahálózat mentén helyezkedtek el az épületek. Középen, a két főútvonal találkozásánál állt a parancsnokság épülete, ahol a csapat jelvényeit, a hadipénztárt őrizték, s itt volt a tábor szentélye, ahol a császárok és istenek szobrai álltak. Körülötte meghatározott rendben a legénység laktanyaépületei, raktárak, műhelyek, istállók és egyéb épületek helyezkedtek el.
Az V. században a hunok nyomásának már nem tudott ellenállni a római határvédelem. A 430-as évek elején Pannónia keleti felében, így Matrica táborában is megszűnt a római uralom. A VI. század közepén az avarok, később a honfoglaló magyarok telepedtek meg az egykori Matricában. A terület a honfoglalás korában fejedelmi birtok volt. A magyarok itt két helyen építettek falut. Az egykori római tábor körül létesült a Báté nevű falu, és a mai Százhalombatta Óvárosa területén Százhalom, ami a környékén található i. e. VII.-V. században itt élt hallstatti kultúra előkelőségeinek hamvait rejtő halomsírmezőről kapta a nevét.
Báté XI.-XII. századi Árpád-kori kőtemploma az 1995-ös ásatások során került elő a római tábor területén. Báté falu első okleveles említése 1318-ból származik, a leletek tanúsága szerint a falu kezdete X.-XI. századra tehető. Százhalom a XIII. század folyamán jöhetett létre, de csak a XV. századtól kezdve említik oklevelek.
A XVI. század végén, a török hódoltság idején Báté és Százhalom elnéptelenedett. A török kori pusztulást követően a XVII. század végén magyar és ortodox szerb családok telepedtek le. A XVI. század végén, a török hódoltság idején Báté és Százhalom elnéptelenedett. A török kori pusztulást követően a XVII. század végén magyar és ortodox szerb családok telepedtek le.
A ma látható sáncokat az 1800-as évek elején emelték a Napóleon vezette francia seregek elleni védelemül.


SAzhalombatta

SAzhalombatta dEli rESEn a duna-parton talAlhatO a fqldvAr. ezen a terwletEn a bronzkor foLamAn vEgig laktak Es temetkeztek a kwlqnbqzQ tqrZek. a kqzEpsQ bronzkori vaTa-kultUra idejEn megerQsItettEk a telepwlEst. kEsQbb a vaskori nEpek, a hallstatt kultUra, majd annak haNatlAsa utAn a kEsQ vaskor fiai, a keltAk, telepwltek rA.
az y. SAzadtOl kezdve rOmai telepwlEs volt a vAros dunafwredi rESEn, ahol katonai tAbort is EpItettek. a kQtAbornak az QslakossAg NelvEbQl SArmazO matrica (mAtrika) nevet adtAk. a BV*BVXX mEter alapterwletW tAbor vEdmWveit vizesArkok Es torNokkal megerQsItett vastag fal kEpezte. az y. SAzad mAsodik felEben fAbOl Es fqldbQl emelt erQdqt a yy. SAzad elejEn kQbe EpItettEk At. a tAborfal vastagsAga VXXXX*BXXXXY centimEter kqzqtt vAltakozott, elQtte kettQs vizesArok rendSer hUzOdott. a SabALos tEglalap alakU tAbor rqvidebb oldalAval nEzett a duna felE. mindeGik oldalon kEt toroN kqzE zArt kapu heLezkedett el. a fQkapu az ellensEg felQli, dunai oldalon volt. az ESak-dEli irANU limesUt kereStwl haladt a tAboron. a tAbor belsejEben derEkSqgW utcahAlOzat mentEn heLezkedtek el az Epwletek. kqzEpen, a kEt fQUtvonal talAlkozAsAnAl Allt a paranCnoksAg Epwlete, ahol a Capat jelvENeit, a hadipEnztArt QriztEk, s itt volt a tAbor SentELe, ahol a CASArok Es istenek Sobrai Alltak. kqrwlqtte meghatArozott rendben a legENsEg laktaNaEpwletei, raktArak, mWheLek, istAllOk Es eGEb Epwletek heLezkedtek el.
az Y. SAzadban a hunok NomAsAnak mAr nem tudott ellenAllni a rOmai hatArvEdelem. a yyyyBXXX-as Evek elejEn pannOnia keleti felEben, IG matrica tAborAban is megSWnt a rOmai uralom. a Yy. SAzad kqzepEn az avarok, kEsQbb a honfoglalO maGarok telepedtek meg az eGkori matricAban. a terwlet a honfoglalAs korAban fejedelmi birtok volt. a maGarok itt kEt heLen EpItettek falut. az eGkori rOmai tAbor kqrwl lEteswlt a bAtE nevW falu, Es a mai SAzhalombatta OvArosa terwletEn SAzhalom, ami a kqrNEkEn talAlhatO i. e. Yyy.-Y. SAzadban itt Elt hallstatti kultUra elQkelQsEgeinek hamvait rejtQ halomsIrmezQrQl kapta a nevEt.
bAtE Xy.-Xyy. SAzadi ArpAd-kori kQtemploma az MYyyyyBVXXXXY-qs AsatAsok sorAn kerwlt elQ a rOmai tAbor terwletEn. bAtE falu elsQ okleveles emlItEse MyyyBXYyyy-bOl SArmazik, a leletek tanUsAga Serint a falu kezdete X.-Xy. SAzadra tehetQ. SAzhalom a Xyyy. SAzad foLamAn jqhetett lEtre, de Cak a XY. SAzadtOl kezdve emlItik oklevelek.
a XYy. SAzad vEgEn, a tqrqk hOdoltsAg idejEn bAtE Es SAzhalom elnEptelenedett. a tqrqk kori puStulAst kqvetQen a XYyy. SAzad vEgEn maGar Es ortodokS Serb CalAdok telepedtek le.
a ma lAthatO sAncokat az MYyyyB-as Evek elejEn emeltEk a napOleon vezette francia seregek elleni vEdelemwl.