Szécsény

A helységet 1219-ben említik először, ekkor részben a Kacsics nemzetség birtoka volt és részben a nógrádi várszerkezethez tartozott. Az 1229-ben IV. Béla az anyjának, Gertrúdnak meggyilkolásában részt vett Kacsics nembeli Simon bán birtokait elvette, és a Szák nemzetségből származó Pósának adományozta. 1274-ben a Kacsics nembeli I. Folkus fia Farkas a Sopron vármegyei Corocuo nevű birtokát II. Pósától csere útján visszaszerezte. 1292-ben főispán, 1293-ban a királynő tárnokmestere lett és fia, Tamás vajda, a helységről nevezte magát Szécsényinek. Szécsényi Tamás Károly Róbertet támogatta a Csák Máté elleni harcában, bátran harcolt a király oldalán a rozgonyi csatában. Elismerésképpen a király hatalmas birtokot és több várat adományozott a Szécsényiknek, illetve Szécsényi Tamás nógrádi ispán, erdélyi kormányzó és országbíró címet is kapott. 1334-ben a király Szécsényt kiváltságokkal ruházta fel, Szécsényi Tamás engedélyt kapott, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, védőművekkel erősítse meg. A várkastélytól nyugatra a Strázsa parton egy kisebb erőd állt, melynek mesterséges árka ma is látható.
1452-ben Szécsényi László a cseh huszita zsoldosok ellen megerősítette a várat. 1454-ben Szécsényi László vejének Losonczy Albertnek zálogba adta Hollókő várát és tartozékait, továbbá Szécsény, Gyöngyös és Pata városokat a hozzájuk tartozó falvakkal és birtokokkal. Szécsényi László halálával a család 1459-ben kihalt, Szécsény a Losonczyak birtokába került.
1541-ben Buda eleste után fontos végvárrá vált. Az 1546-os ország|gyűlés határozata alapján a vár birtokosa és kapitánya, Losonczy István, palánkkal és sáncárokkal is megerősítette Szécsényt. A törökök először 1549-ben támadták meg és sok pusztítást okoztak, de bevenni nem tudták. A következő évben is megkísérelték bevenni, de Losonczy ismét visszaverte a támadást. 1552 nyarán Ali budai pasa Drégely és Gyarmat elfoglalása után Szécsény ellen vonult. Közeledtének hírére Árokházi a várost felgyújtotta, és embereivel a várba vonult vissza. Az éjszaka azonban a védők többsége elmenekült, mire Árokházi is menekülni akart, de a törökök elfogták és rabságba vetették. A török Szécsényt őrséggel látta el és egyik szandzsákjává tette. Parancsnoka a híres Kara Hamza bég volt. 1562-ben Balassa János vezette magyar erők megkísérelték visszafoglalni, de csak két ágyúval és kevés lőporral érkeztek, ami nem volt elegendő a várfal lerombolásához. Amíg utánpótlásra vártak, a füleki török helyőrség megérkezett felmentő seregével és szétverte az ostromlókat. 1593-ban Pálffy Miklós hadjárata során sok észak magyarországi várral együtt Szécsény is felszabadult, de a törökök kivonulásuk előtt felgyújtották a várost. Ezután a várost újjáépítették. 1602-ben Forgách Zsigmond feleségül vette a megözvegyült Losonczy Annát, ezzel a vár a Forgách család birtokába került és 250 évig birtokukban maradt. 1604-ben Bocskai István erdélyi fejedelem közeledtével a vár magyar védői fellázadtak levágták a helyőrség 60 osztrák tagját és megnyitották a vár kapuit Bocskai előtt. Bocskai 1606-ban békét kötött Rudolf királlyal, ezután Szécsény megint Habsburg ellenőrzés alá került. 1620-ban az őrség Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt hódolt meg, de a fejedelem visszavonulása után ismét Habsburg kézre került.
1643 elején a város földből épült sáncait és fából épített falait kővel építették újjá. 1644 tavaszán I. Rákóczi György foglalta el, de néhány nap után a császári csapatok visszaszerezték és felégették. 1663-ban Ahmed Köprülü nagyvezér új hadjáratot indított. A közeli Gyarmat eleste után Koháry István várkapitány - aki egyben Füleknek is kapitánya volt - Szécsényt felgyújtatta, és az őrséget felszerelésével együtt Fülek védelmére rendelte, így a török harc nélkül szállta meg a várat. 1683-ban Jan Sobieski lengyel király bécsi győzelme után Szécsény ellen indította hadait. A törököket a városból visszaszorította a várba és kétnapi ágyútűzzel megadásra kényszerítette. Ezután a várban 300 fős helyőrség állomásozott Disznóssy Ferenc várkapitány vezetésével. A kitört pestis járvány miatt a lakosság elmenekült. Disznóssy sem akarta többé őrizni a várat, ezért leromboltatta, a várost felgyújtatta, és katonáival elvonult. A várat többé nem építették fel.
A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705 szeptemberében a magyar ország|gyűlés a vár alatti parkban gyűlt össze. Itt nevezték ki Rákóczi fejedelmet a magyar haderő főparancsnokává és itt kiáltották ki Magyarország és Erdély egyesülését.
A szabadságharc után a Habsburgok teljessé tették a vár pusztulását. Köveit a Forgách kastély építéséhez használták fel. Az első kastély építését Forgách Ádám kezdte el 1670 körül, amit 1750-ben átépítettek. A XIX. század közepétől Pulszky Ferencné, majd a Grócz és a Liptay család birtoka volt.
A kastély a korábbi vár helyén áll. A várból két bástya maradt meg. Az egyik a városfal sarkán áll és megtartotta eredeti külsejét, a másik a kastély mellett található és valószínűleg a vár része volt, de ezt barokk épületté alakították át a kastély kertjének részeként.


SECEN

a heLsEget MyyBXYyyyy-ben emlItik elQSqr, ekkor rESben a kaCiC nemzetsEg birtoka volt Es rESben a nOgrAdi vArSerkezethez tartozott. az MyyBXXYyyyy-ben yyyy. bEla az aNjAnak, gertrUdnak meGGilkolAsAban rESt vett kaCiC nembeli simon bAn birtokait elvette, Es a SAk nemzetsEgbQl SArmazO pOsAnak adomANozta. MyyBVXXyyyy-ben a kaCiC nembeli y. folkus fia farkas a sopron vArmeGei corocuo nevW birtokAt yy. pOsAtOl Cere UtjAn viSSaSerezte. MyyBVXXXXyy-ben fQispAn, MyyBVXXXXyyy-ban a kirALnQ tArnokmestere lett Es fia, tamAs vajda, a heLsEgrQl nevezte magAt SECENinek. SECENi tamAs kAroL rObertet tAmogatta a CAk mAtE elleni harcAban, bAtran harcolt a kirAL oldalAn a rozgoNi CatAban. elismerEskEppen a kirAL hatalmas birtokot Es tqbb vArat adomANozott a SECENiknek, illetve SECENi tamAs nOgrAdi ispAn, erdELi kormANzO Es orSAgbIrO cImet is kapott. MyyyBXXXyyyy-ben a kirAL SECENt kivAltsAgokkal ruhAzta fel, SECENi tamAs engedELt kapott, hoG a vArost falakkal veGe kqrwl, torNokkal, bAsTAkkal, vEdQmWvekkel erQsItse meg. a vArkastELtOl Nugatra a strAZa parton eG kisebb erQd Allt, meLnek mestersEges Arka ma is lAthatO.
MyyyyBVyy-ben SECENi lASlO a Ceh huSita Zoldosok ellen megerQsItette a vArat. MyyyyBVyyyy-ben SECENi lASlO vejEnek losonczi albertnek zAlogba adta hollOkQ vArAt Es tartozEkait, tovAbbA SECEN, GqnGqs Es pata vArosokat a hozzAjuk tartozO falvakkal Es birtokokkal. SECENi lASlO halAlAval a CalAd MyyyyBVYyyyy-ben kihalt, SECEN a losoncziak birtokAba kerwlt.
MYBXXXXy-ben buda eleste utAn fontos vEgvArrA vAlt. az MYBXXXXYy-os orSAgGWlEs hatArozata alapjAn a vAr birtokosa Es kapitANa, losonczi istvAn, palAnkkal Es sAncArokkal is megerQsItette SECENt. a tqrqkqk elQSqr MYBXXXXYyyyy-ben tAmadtAk meg Es sok puStItAst okoztak, de bevenni nem tudtAk. a kqvetkezQ Evben is megkIsEreltEk bevenni, de losonczi ismEt viSSaverte a tAmadAst. MYBVyy NarAn ali budai pasa drEgeL Es Garmat elfoglalAsa utAn SECEN ellen vonult. kqzeledtEnek hIrEre ArokhAzi a vArost felGUjtotta, Es embereivel a vArba vonult viSSa. az EjSaka azonban a vEdQk tqbbsEge elmenekwlt, mire ArokhAzi is menekwlni akart, de a tqrqkqk elfogtAk Es rabsAgba vetettEk. a tqrqk SECENt QrsEggel lAtta el Es eGik SandZAkjAvA tette. paranCnoka a hIres kara hamza bEg volt. MYBVXyy-ben balassa jAnos vezette maGar erQk megkIsEreltEk viSSafoglalni, de Cak kEt AGUval Es kevEs lQporral Erkeztek, ami nem volt elegendQ a vArfal lerombolAsAhoz. amIg utAnpOtlAsra vArtak, a fwleki tqrqk heLQrsEg megErkezett felmentQ seregEvel Es SEtverte az ostromlOkat. MYBVXXXXyyy-ban pAlffi miklOs hadjArata sorAn sok ESak maGarorSAgi vArral eGwtt SECEN is felSabadult, de a tqrqkqk kivonulAsuk elQtt felGUjtottAk a vArost. ezutAn a vArost UjjAEpItettEk. MYyByy-ben forgAch Zigmond felesEgwl vette a megqzveGwlt losonczi annAt, ezzel a vAr a forgAch CalAd birtokAba kerwlt Es yyBV Evig birtokukban maradt. MYyByyyy-ben boCkai istvAn erdELi fejedelem kqzeledtEvel a vAr maGar vEdQi fellAzadtak levAgtAk a heLQrsEg VX oStrAk tagjAt Es megNitottAk a vAr kapuit boCkai elQtt. boCkai MYyBYy-ban bEkEt kqtqtt rudolf kirALLal, ezutAn SECEN megint habsburg ellenQrzEs alA kerwlt. MYyBXX-ban az QrsEg bethlen gAbor erdELi fejedelem elQtt hOdolt meg, de a fejedelem viSSavonulAsa utAn ismEt habsburg kEzre kerwlt.
MYyBXXXXyyy elejEn a vAros fqldbQl Epwlt sAncait Es fAbOl EpItett falait kQvel EpItettEk UjjA. MYyBXXXXyyyy tavaSAn y. rAkOczi GqrG foglalta el, de nEhAN nap utAn a CASAri Capatok viSSaSereztEk Es felEgettEk. MYyBVXyyy-ban ahmed kqprwlw naGvezEr Uj hadjAratot indItott. a kqzeli Garmat eleste utAn kohAri istvAn vArkapitAN - aki eGben fwleknek is kapitANa volt - SECENt felGUjtatta, Es az QrsEget felSerelEsEvel eGwtt fwlek vEdelmEre rendelte, IG a tqrqk harc nElkwl SAllta meg a vArat. MYyBVXXXyyy-ban jan sobieski lenGel kirAL bECi GQzelme utAn SECEN ellen indItotta hadait. a tqrqkqket a vArosbOl viSSaSorItotta a vArba Es kEtnapi AGUtWzzel megadAsra kENSerItette. ezutAn a vArban yyyB fQs heLQrsEg AllomAsozott diSnOssi ferenc vArkapitAN vezetEsEvel. a kitqrt pestis jArvAN miatt a lakossAg elmenekwlt. diSnOssi sem akarta tqbbE Qrizni a vArat, ezErt leromboltatta, a vArost felGUjtatta, Es katonAival elvonult. a vArat tqbbE nem EpItettEk fel.
a rAkOczi-SabadsAgharc idejEn, MYyyBY SeptemberEben a maGar orSAgGWlEs a vAr alatti parkban GWlt qSSe. itt neveztEk ki rAkOczi fejedelmet a maGar haderQ fQparanCnokAvA Es itt kiAltottAk ki maGarorSAg Es erdEL eGeswlEsEt.
a SabadsAgharc utAn a habsburgok teljessE tettEk a vAr puStulAsAt. kqveit a forgAch kastEL EpItEsEhez haSnAltAk fel. az elsQ kastEL EpItEsEt forgAch AdAm kezdte el MYyBVXX kqrwl, amit MYyyBV-ben AtEpItettek. a XYyyyy. SAzad kqzepEtQl pulSki ferencnE, majd a grOcz Es a liptai CalAd birtoka volt.
a kastEL a korAbbi vAr heLEn All. a vArbOl kEt bAsTa maradt meg. az eGik a vArosfal sarkAn All Es megtartotta eredeti kwlsejEt, a mAsik a kastEL mellett talAlhatO Es valOSInWleg a vAr rESe volt, de ezt barokk EpwlettE alakItottAk At a kastEL kertjEnek rESekEnt.