Szeged

Szeged környéke az őskortól lakott hely. A II. század közepéről, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A későbbi vár helyén római őrállomás vigyázta a tiszai átkelőhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínűsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.
567 után Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott. Az avar kaganátus központja valahol a magyar Alföldön, talán egy ideig Szeged környékén, mindenesetre a Kárpát-medence központjában lehetett. A Szeged környéki germán és avar leletek azt mutatják, hogy a népvándorlás idején sem volt lakatlan a vidék, de a város mai sűrűn beépített területén nincs lehetőség a feltárásokra.
A vármegyei szervezet kialakulásakor a megyei ispán székhelye a földvárban volt, ezzel egy időben felújították a sáncokat. A Maroson úsztatott só, a közlekedés lehetőségei, az uralkodótól nyert kiváltságok a XII. században serkentették Szeged várossá válását.
Neve először 1183-ban szerepel oklevélben: Cigeddin. A tatárjárást követően Szeged e vidék legjelentősebb városa, ekkor kapta IV. Bélától kitüntető kiváltságait, amivel eddig csak Buda és Székesfehérvár rendelkezett. IV. Béla az elpusztult erőd helyén erős kővárat építtetett. A XV. században a török veszély miatt a Hunyadiak támogatásával jelentős hadászati és egyházi központtá fejlődött. II. Ulászló (1498) a szabad királyi városok közé sorolta Szegedet.
A vár végső alakját a XV.-XVI. század fordulójára érte el. A várat vízesárok vette körül, a falak 3 méter szélesek és 8 méter magasak voltak és ebből még kiemelkedtek a bástyák és a tornyok. A várfal hossza 900 méter volt. Szegeden a XVI. század elején királyi pénzverő műhely is működött, mert jól védhető biztonságos erődítmény volt. Szeged várában palotája volt Zsigmondnak, V. Lászlónak és Mátyásnak, akik gyakran szálltak meg itt. A Hunyadiak innen szervezték és indították számos hadjáratukat a török ellen. Hunyadi János Szegedről indította erős hadát a nándorfehérvári csatába. A város 1522-ben már az ország egyik legnépesebb települése volt, lakosainak száma több mint 7000.
1526 szeptember 28.-án a felvonuló török sereg az első rohammal betört a várba és kiűzte a védőket. Végigfosztották és feldúlták a várost mielőtt továbbvonultak. 1527-ben felkelő szerb parasztok további pusztítást végeztek. Két év múlva Szapolyai János újjáépíttette a várat és haláláig a törökök nem is szállták meg. Buda elfoglalása után 1543-ban Szeged is török kézre került. Ahmed budai basa rendeletére megindult a vár erősítése. A lerombolt épületek köveivel vastagították a falakat, az árkokat mélyítették és kiszélesítették. 1552 február 20. hajnalán Tóth Mihály 2500 fős seregével a Tiszán át indult a vár visszafoglalására. A várost bevették, de a várba nem tudtak bejutni. Az időközben 5000 főre nőtt a sereg több sikertelen támadást intézett a vár ellen. Egy kisebb török felmentősereget legyőztek, de március 1-jén a budai basa hatalmas sereggel vonult a várhoz, ami török kézen maradt még 130 évig.
1686-ban a császári csapatok megrohamozták Szegedet. A városon kívül legyőzték a törököket, a maradék török visszavonult a várba. Három hét ostrom után szabad elvonulásért feladták a várat. Ettől kezdve a szegedi vár lett a török elleni hadjáratok központja és hozzákezdtek a vár helyreállításához. A munka még be sem fejeződött, amikor 1692 május 27.-én az egész keleti fal a Tiszába dőlt. A Tisza magas vízállása miatt csak lassan haladt a helyreállítás.
A XVIII. század első felében, hosszadalmas birtokperek után Szeged számos környékbeli pusztát megszerzett, így alakult ki hatalmas, 142000 kat. hold kiterjedésű határa. A XVIII. század második felében a város gazdasági fellendülésével egy időben a vár elvesztette jelentőségét.
Az 1879 március 12.-i árvíz pusztítása után, 1880-1883 között Újszegedet egyesítették Szegeddel. Lechner Lajos körutas-sugárutas terve alapján egységes arculatú város épült és a szegedi várat lebontották. Mára csak a Móra parkban álló bástyacsonk maradt meg, és a várfal egyik kerek alaprajzú tornyának az öregtoronynak vagy "vízibástyának" alapjai láthatók alacsony vízállásnál a múzeum mellett a Tisza partján.


Seged

Seged kqrNEke az QskortOl lakott heL. a yy. SAzad kqzepErQl, ptolemaioS leIrAsAbOl ismerjwk a telepwlEs legrEgibb nevEt: partiSkon. a kEsQbbi vAr heLEn rOmai QrAllomAs viGAzta a tiSai AtkelQheLet, a maros menti sO- Es araNSAllItAst. a naGSEksOsi hun fejedelmi lelet Es SAmos tqrtEneti adat valOSInWsIti, hoG attila SEkheLe a kqrNEken lehetett.
YBVXYyy utAn Segedet bajAn avar kagAn Capatai SAlltAk meg, s a kqrNEk egESen a Yyyyy. SAzad kezdetEig avar fennhatOsAg alA tartozott. az avar kaganAtus kqzpontja valahol a maGar alfqldqn, talAn eG ideig Seged kqrNEkEn, mindenesetre a kArpAt-medence kqzpontjAban lehetett. a Seged kqrNEki germAn Es avar leletek azt mutatjAk, hoG a nEpvAndorlAs idejEn sem volt lakatlan a vidEk, de a vAros mai sWrWn beEpItett terwletEn ninC lehetQsEg a feltArAsokra.
a vArmeGei Servezet kialakulAsakor a meGei ispAn SEkheLe a fqldvArban volt, ezzel eG idQben felUjItottAk a sAncokat. a maroson UStatott sO, a kqzlekedEs lehetQsEgei, az uralkodOtOl Nert kivAltsAgok a Xyy. SAzadban serkentettEk Seged vArossA vAlAsAt.
neve elQSqr MBVXXXyyy-ban Serepel oklevElben: cigeddin. a tatArjArAst kqvetQen Seged e vidEk legjelentQsebb vArosa, ekkor kapta yyyy. bElAtOl kitwntetQ kivAltsAgait, amivel eddig Cak buda Es SEkesfehErvAr rendelkezett. yyyy. bEla az elpuStult erQd heLEn erQs kQvArat EpIttetett. a XY. SAzadban a tqrqk veSEL miatt a huNadiak tAmogatAsAval jelentQs hadASati Es eGhAzi kqzponttA fejlQdqtt. yy. ulASlO (MyyyyBVXXXXYyyy) a Sabad kirALi vArosok kqzE sorolta Segedet.
a vAr vEgsQ alakjAt a XY.-XYy. SAzad fordulOjAra Erte el. a vArat vIzesArok vette kqrwl, a falak yyy mEter SElesek Es Yyyy mEter magasak voltak Es ebbQl mEg kiemelkedtek a bAsTAk Es a torNok. a vArfal hoSSa YyyyyB mEter volt. Segeden a XYy. SAzad elejEn kirALi pEnzverQ mWheL is mWkqdqtt, mert jOl vEdhetQ biztonsAgos erQdItmEN volt. Seged vArAban palotAja volt Zigmondnak, Y. lASlOnak Es mATAsnak, akik Gakran SAlltak meg itt. a huNadiak innen ServeztEk Es indItottAk SAmos hadjAratukat a tqrqk ellen. huNadi jAnos SegedrQl indItotta erQs hadAt a nAndorfehErvAri CatAba. a vAros MYBXXyy-ben mAr az orSAg eGik legnEpesebb telepwlEse volt, lakosainak SAma tqbb mint YyyM.
MYBXXYy September XXYyyy.-An a felvonulO tqrqk sereg az elsQ rohammal betqrt a vArba Es kiWzte a vEdQket. vEgigfoStottAk Es feldUltAk a vArost mielQtt tovAbbvonultak. MYBXXYyy-ben felkelQ Serb paraStok tovAbbi puStItAst vEgeztek. kEt Ev mUlva SapoLai jAnos UjjAEpIttette a vArat Es halAlAig a tqrqkqk nem is SAlltAk meg. buda elfoglalAsa utAn MYBXXXXyyy-ban Seged is tqrqk kEzre kerwlt. ahmed budai basa rendeletEre megindult a vAr erQsItEse. a lerombolt Epwletek kqveivel vastagItottAk a falakat, az Arkokat mELItettEk Es kiSElesItettEk. MYBVyy februAr XX. hajnalAn tOth mihAL yyMYB fQs seregEvel a tiSAn At indult a vAr viSSafoglalAsAra. a vArost bevettEk, de a vArba nem tudtak bejutni. az idQkqzben YM fQre nQtt a sereg tqbb sikertelen tAmadAst intEzett a vAr ellen. eG kisebb tqrqk felmentQsereget leGQztek, de mArcius y-jEn a budai basa hatalmas sereggel vonult a vArhoz, ami tqrqk kEzen maradt mEg BXXX Evig.
MYyBVXXXYy-ban a CASAri Capatok megrohamoztAk Segedet. a vAroson kIvwl leGQztEk a tqrqkqket, a maradEk tqrqk viSSavonult a vArba. hArom hEt ostrom utAn Sabad elvonulAsErt feladtAk a vArat. ettQl kezdve a Segedi vAr lett a tqrqk elleni hadjAratok kqzpontja Es hozzAkezdtek a vAr heLreAllItAsAhoz. a munka mEg be sem fejezQdqtt, amikor MYyBVXXXXyy mAjus XXYyy.-En az egES keleti fal a tiSAba dQlt. a tiSa magas vIzAllAsa miatt Cak lassan haladt a heLreAllItAs.
a XYyyy. SAzad elsQ felEben, hoSSadalmas birtokperek utAn Seged SAmos kqrNEkbeli puStAt megSerzett, IG alakult ki hatalmas, BXXXXyyM kat. hold kiterjedEsW hatAra. a XYyyy. SAzad mAsodik felEben a vAros gazdasAgi fellendwlEsEvel eG idQben a vAr elveStette jelentQsEgEt.
az MYyyyBVXXYyyyy mArcius Xyy.-i ArvIz puStItAsa utAn, MYyyyBVXXX-MYyyyBVXXXyyy kqzqtt UjSegedet eGesItettEk Segeddel. lechner lajos kqrutas-sugArutas terve alapjAn eGsEges arculatU vAros Epwlt Es a Segedi vArat lebontottAk. mAra Cak a mOra parkban AllO bAsTaConk maradt meg, Es a vArfal eGik kerek alaprajzU torNAnak az qregtoroNnak vaG "vIzibAsTAnak" alapjai lAthatOk alaCoN vIzAllAsnAl a mUzeum mellett a tiSa partjAn.