Székesfehérvár

Székesfehérvár Fejér-megye székhelye. A 110000 lakosú közép-dunántúli település félúton Budapest és a Balaton között, a Gaja-patak völgyében fekszik. A település régen mocsaras, ingoványos területből kiemelkedő szigetből állt, ami már az őskorban, majd a római uralom alatt és a népvándorlás korában, ha gyéren is, de lakott hely volt. Székesfehérvár az egyik legősibb magyar város, aminek védelmét nádasok és ingoványos mocsarak biztosították.
A XIV. században - melyben fontos szerepet kapott a biztonság - erős, biztonságot nyújtó várfallal vették körül a várost. A mocsarakkal és kőfallal körülvett vár sokáig óvta a helyieket az ellenséges támadásoktól, ám a török hosszas küzdelem után 1543-ban elfoglalta. Székesfehérvár 1543-ban 145 évre török uralom alá került. A török időkben a város (török nevén Istolni Belgrád) épületeit teljesen lerombolták. A XVI. században új arculatot kapott a város, a törökök a lerombolt épületek helyére dzsámikat, mecseteket építettek. A templomot lőporraktárnak használták, ami egy villámcsapás után földig leégett.
Székesfehérvár 1688-os felszabadulása után a tényleges hatalmat egészen 1703-ig császári biztos gyakorolta a városban. A törökök kiűzése után a város egy ideig gazdaságilag stagnáló állapotba került. Előbb a török háború, majd a Rákóczi-féle szabadságharc hátráltatta a fejlődést. Nagyobb építkezések csak az 1720-as években kezdődtek. A belváros mai képe 1740 és 1840 között alakult ki.
A történeti város nem volt olyan kiterjedt, mint a mai. A Sárvíz és a Gaja megrekedt vizei tóvá mélyülö mocsarakkal vették körül azt a négy kis szigetet, amelyen a város felépült. A város építészeti fejlődése lassan haladt, még a XVIII. században is töltésen és fahidakon át lehetett megközelíteni. Déryné 1821.-1822. évi itt-tartózkodásakor ilyennek látta a várost: "Fejérvár nekem oly ridegnek tetszett; nem is volt akkor benne semmi, ami kellemessé tette volna az ott létet. Ha a város egyik oldalára ment az ember kissé üdülni a falak közül, ott nem látot egyebet egy posványos vízároknál; ha a túlsó felire ment a városnak másnap, hogy ott fog sétálni, megakadályozta a továbbmenetelét, az örökké ott kérkedő mocsaras tó. Itt bizony mindig otthon kellett ülni."
A XIX. században a lakosok lebontották a szűkké vált várfalak nagy részét és lecsapolták a környék mocsarait. A lakosság rövid idő alatt 12000 nőtt. A II. világháború alatt ismét visszaesés következett be. Székesfehérvár a legtöbbet szenvedett magyar települések közé tartozott. Épületeinek harmada lakhatatlanná vált, és közel 10000 polgára esett vagy tűnt el a harcok során. A háború után gyors fejlődés kezdődött. Az újjáépítést követően a város lélekszáma százezerre nőtt, új iparágak települtek be, fellendült a gazdaság.

A királyok városa

Az Árpád-kor krónikásai a XII. és XIII. századbeli írásaikban már elég sok adatot közöltek Attila városáról, Sicambriáról. Anon|ymus pl. azt írja krónikájában, hogy Attila, a hunok vezére a Duna mellett királyi lakot alkotott magának a felső hévízeknél, azt erős falakkal megerősítette, s az ott talált régi műveket megújíttatta. Ezt a várost az ő korában a németek Etzelburg-nak, a magyarok Budavárnak nevezték. Anon|ymus krónikájában ezt az Attilaváros-Budát úgy szerepelteti, mint ahonnan indultak a magyarok vezérei hódításaikra. Ez volt tehát a vezéri, majd a királyi központ. Árpád haláláról azt találjuk a krónikájában, hogy Árpádot 907-ben tisztességesen - tehát nagy dísszel- egy kis patak fejénél temették el, Attila városánál, ott, ahol később, a magyarok megtérése idején templom épült, melyet Albának neveztek Boldogasszony tiszteletére. Többek szerint (pl. Bonfini) az Alba Ecclesiát még Nagy Károly frank király, római császár állítatta a pogány avarok leverése és megkeresztelése emlékére. A francia Aubadel-Alba "virradatot" és egyben Mária Boldogasszonyt jelentő, ismert értelmezése a pogányok térítésére utal. Az ősi Boldogasszony-templom maradványait Pilismaróton Hábodnál találták meg. A latin alba szó azonos a régi francia óbad-dal. Az óbad nevű helység ismert itt a középkori oklevelekből. Ez a középkori Óbad alakulhatott át idővel Hábod-dá.
Kézai Simon, az Árpád-kor másik pap-krónikása a XIII. századból származó, a hunok történetével foglalkozó krónikájában Pannónia elfoglalásáról, a rómaiakkal vívott nagy csatáról azt írta, hogy a hunok Sicambriánál keltek át a Dunán, ott aratták nagy győzelmüket, és a harcban elesett vezéreiket az Országútnál, a Köves-völgynél temették el, ahol a "Bálványkő" volt. Ez a Sicambria lett Attila városa, melyet a németek Etzelburgnak, a magyarok viszont Budának neveztek. Helytelen volna az Árpádok korában írott krónikák adatait szó szerint értve bizonyító erejűnek elfogadni, de még nagyobb hiba lenne ezeket a korabeli tudósításokat figyelmen kívül hagyni akkor, amikor korszakuk hagyományainak vizsgálataiból kell kialakítanunk a királyi központ helyrajzi fekvését és képét. Anon|ymus Árpád-kori királyi környezetben élő pap volt. Gestája írásakor számolnia kellett kortársai, udvarbéli főurak, egyházi kollégái, felettesei és tanítványai kritikájával. Ez pedig arra kényszerítene, hogy az általánosan ismert tényekkel ellentétes adatokat ne írjon művébe. Kitalált meséket tehát nem írhatott le. Amit megírt, annak - legalábbis az akkori körülményeknek -, az akkori közfelfogásnak meg kellett felelnie.
A régi Buda fekvéshelyének korábbi megállapításakor, úgy látszik, valami tévedés történt, s ezt a török hódoltság utáni zűrzavaros idők számlájára Írhatjuk. Adataink vannak arról, hogy az 1690. évi népszámláláskor az egyesített Pest-Pilis-Solt vármegyék területén összesen csak 85 lakott hely volt, és ezek nagy részében is csak néhány ember élt. Az összeírók a jegyzőkönyvek szerint sok elhagyott falut, várost, "pusztát" találtak, melyek lakossága a törökök pusztító uralma alatt megsemmisült. Legtöbb ilyen elhagyott helynek még a nevét sem tudta senki sem megmondani. Nagyon sok régi lakott területet, várost, falut, pusztát új lakókkal telepítették be, és ezeknek a telepeseknek a régi nevekről természetesen már fogalmuk sem volt, sem a régi hagyományokról. Így születhetett az a vaskos tévedés is, hogy az Alt Ofen-re telepített németajkú polgárok az Ofen elnevezést a Buda-név fordításának vették, s így az Alt-Ofen elnevezést Ó-Budának fordították. Az Ofen név azonban ugyanúgy "kemencét" jelentett, mint a "pest" szó. A névadó kemencéket a régészet a mai Óbudán ásta ki. Még legutóbb is került ki az óbudai földből egy ilyen ősi kemence. A Pest elnevezés is egyszerű fordításból ered, és az egész vidékre kiterjedt, a mai Buda neve is közismerten Pest volt évszázadokon át. IV. Béla a XIII. század közepén oklevélben intézkedett a pesti várról, Zsigmond király a XV. században még a Pesti vár polgárainak jogait újította meg. Ez a Kemence-Ofen-Pest volt a helyes ősi elnevezés, a Buda nevet csak attól kezdve viselhette, amióta az egyetlen, kizárólagos királyi székhely lett.
Esztergomnál hévízforrások voltak és hogy Anonymus Attila városát a felső hévizeknél fekvő városként jelölte, ami szintén az esztergomi hévízforrásokra utal, mivel az alsó csoport volt a mai budai hőforrás.
A régi Buda határai a Pilishegy és a az esztergomi polgárok által használt nagy út, a pilisi Pazanduk falu, a Hegyes- és a Mogyorós-hegy körül volt. A régi Buda határait leíró oklevelekben szereplő helyrajzi pontok, a Szűz Mária-sziget, a Melegvízfalu, Felhévíz, az esztergomi utak, Hévíz-malompatak, Köveshegy, Kövesoldal, Szamár-kő, Mogyorós-hegy, Hegyes-hegy, Pilis hegy, Pazanduk falu, Geyza-vásár (Esztergomhoz közel az Ipollyal szemben), a szentkereszti- és szentléleki kolostor, a Halásztanya, az Akasztó-domb, mind azon a helyen vannak ahol a régi római adatok alapján felkutatták és kiásták Herculia maradványait, amely azonos volt Sicambriával, Attila városával, ahol a honfoglaló magyarok megalapították sok száz évig tündöklő központjukat.
Evlia Cselebi török világutazó (1660 és 1664 között tartózkodott magyarországon) szerint Buda elfoglalásakor a törököknek négy várat kellett Budánál elfoglalniuk. Írásaiból megtudhatjuk, hogy Buda elfoglalása után a törökök kirendelték a lakosságot egy közeli térségre és ott 70000 embert lemészároltak. Cselebi megemlékezik erről a vérengzésről az Alba Régiá ostromáról írt sorokban is, ahol ugyancsak 70000 ember meggyilkolását említi. A magyar történelemírás ezt az öldöklést sem Budával sem Székesfehérvárral kapcsolatban nem említi, viszont tud a Pilimarót határában kivégzett 25000 családról.
A mai Székesfehérvár nevét még a török uralom korában is ugyanúgy írták, mint ahogyan Anon|ymus. Ez a Zekuseu-Székes elnevezés azonban valószínűleg más eredetű, mint ahogyan azt Anon|ymus magyarázta. Nem egy vezéri székhelyet jelez, hanem egy népcsoport régi elnevezését. Erre László Gyula professzornak az a megállapítása világít rá, hogy a keleti határszélre kitelepített székelység egyik eredeti elhelyezkedése a Dunántúl Dunamenti területe volt, ahol többek között Eszék, Szekszárd, Bátaszék, Székesfehérvár később kialakult. Székesfehérvár neve tehát a székelység nevével rokon. Az Alba Ecclesia prépostjai sem Székesfehérvárról kerültek a királyi palotába kancellárnak, hanem a Buda melletti Alba Ecclesiából. Tudjuk is - nemcsak az Anonymus-krónikából, hanem több hiteles oklevél adataiból -, hogy az Alba Ecclesia, a királykoronázó és temetkezőhelynek ismert "Fehéregyháza" temploma a középkorban Attila-városnak, Etzel-burgnak, az előzően Herculiának, illetve Sicambriának, végül Budának nevezett vár vagy város területén volt. A királyi kancellária vezetői általában az Alba Ecclesia papjai közül kerültek ki. Az Alba Ecclesia tulajdonképpen a királyi család egyháza volt és szokássá vált, hogy az albai prépostokból lettek a királyi kancellárok, amit végül jogszokássá emeltek. Egy pápai vizsgálat megállapította, hogy a királyi kancellárság Alba Ecclesiához tartozik, mely szerint a királyi kancellárok nem a mai Székesfehérvár egyházából kerültek ki.
Ákos kancellár, udvari káplán, Alba Ecclesia-i kincstárnok, budai prépost és a Szűz Mária-szigeti apácák ügyeinek hű szolgálója, patronusa az Esztergom közeli Búbánat-völgy oldalában épített magának palotát, és élete végéig ott lakott. Az az ember, aki olyan fontos szerepet töltött be IV. Béla király és Mária királyné évtizedekig tartó uralkodása alatt nem építhetett magának palotát a királyi udvartól messzire levő területen. Ákos palotája viszont azon a helyen volt ahol Herculia-Sicambria romjai előkerültek. Ákos kancellár albai kincstárnok volt, ezért maga nevezhette el az általa kiállított okiratokban a völgyet Tárnok-völgynek. IV. Béla király 1249 november 28.-án kiadott oklevelében úgy jelölte meg ezt a területet, mint amelyen királyi udvarnokok és tárnokok laktak. Az 1288 május 12.-i és az 1292 április 20.-i oklevelek Ákos palotáját jelölik itt, ahol egy Lascy-féle 1769-es térképen Acus Palot néven, mint helységet is bejelölték.
Albáról nagyon érdekes adatok találhatók az Alba Regia felszabadítására 1600 - 1601-ben indított közös hadműveletek leírásában. Ruszwurm tábornagy, a hadjárat parancsnoka katonás pontossággal írt a hadműveletekről. Ezekből megtudjuk, hogy az Alba Regia felszabadítására induló csapatok fő gyülekező helye Győr városa volt, a hadsereg egységes haderővé állt össze, azután Esztergomba ment, és innen indult Alba felszabadítására. Kolonics ezredest lovascsapatával átküldték Párkányba, hogy a Duna túlsó partján végezzen felderítést. A Ruszwurm-féle felszabadító sereghez kapcsolódott később Eörsi esztergomi várnagy csapata is. A Ruszwurmtó1 származó ostrom-leírás világosan igazolja, hogy az ostrom magas erődítmények, szűk vö1gyek, erdők, tisztások környezetében zajlott le. Ruszwurm leírja, hogy a harcok egyes szakaszában harcosait olyan szűk völgyben vezette a templom térségéhez, amelyen egyszerre csak három katona tudott előrehaladni. A török parancsnok a városban folyó harcokat egy magaslatról, közelből nézte, és innen adta parancsait. Az egész ostrom-leírás bizonyítékát adja annak, hogy a régi Buda mellett állt az Alba-hegyi vár. Mindez a Duna mellett történt, ezt bizonyítja egy, a Nemzeti Múzeum metszettárában található, XVII. századbó1 származó olasz metszet is, amely Alba Regiát Duna-menti várnak ábrázolja. Ugyancsak ezt igazolja egy szintén olasz nyelvű, XVII. századi haditerv, mely szerint a keresztény hadjárat Dunán történő utánpótlását az Alba Regia körüli hegyi várak biztosíthatják. Ez a haditerv a szöveg további részében a mai Székesfehérvárt is említi, de már Stuhlweisenburg néven, a nagykanizsai hadműveletekkel kapcsolatosan.
Amikor a pálos barátok a törökök kiűzése után visszatértek, a mai Buda környékén keresték a Mátyás király által nekik adott Alba Ecclesiát, s miután annak semmi nyomát nem találták 1719-ben P. Terstyánszky Lász1ót Pozsonyba küldték, hogy a budai káptalan ott őrzőtt oklevelei között keressen adatokat Alba hollétére. Jellemző, hogy a régebbi felfogás szerint ez a kutatás nem vezetett eredményre, mert Terstyánszky azt jelentette: az Alba Ecclesia kolostora a Pilisben volt. Tehát a közvetlenül a törökök utáni kutatás is erre az eredményre vezetett.
A Sicambria név hosszú évszázadokon keresztül ismert neve volt a régi Budának. A Mátyás király udvarában élő humanista tudós Bonfinius közlése, aki művében azt állította, hogy: "Óbuda (Vetus- Buda) fölött a Duna ugyanazon partján látni még egy igen régi város nyomait, melynek falai messze terjedtek. Újabb korbeliek Sicambriának tartják, a sicamberekről, Germania távoli népéről, mert nevét a germaniai sicamber légióról vette, melynek mellékneve "adjutrix" volt. Mikor Ó-Buda területén Mátyás a feleségének Beatrixnak egy palotát építtetett az alap ásása kőzben egy feliratos kőre bukkantak. Erről ezeket olvasták le: "Az Ide Őrségül Elhelyezett Sicamberek Légiója Várost Épített, Melyet Nevéről Sicambriának Nevezett. ..."
Bonfininek ez az állítása, hogy feliratos kő igazolta az ősi Buda Sicambria nevét, rengeteg problémát vetett fel a XVIII. században, amikor már kialakult az a nézet, hogy a mai Óbuda neve semmiképpen sem lehetett Sicambria. A kutatók akkor már tudományos igénnyel szedték össze az adatokat, és megállapították, hogy a régi bizonyítékok, térképek, leírások szerint Sicambria, a régi Buda azon a helyen volt, ahol Herculia feküdt, viszont azt is adatok igazolták, hogy Herculia nem lehetett azonos Aquincummal. Már viták folytak Herculia fekvésének megállapításáról, és ekkor Schoenwisner, az osztrák származású régész, "tudományos alapon" mutatta ki, hogy Bonfini hazudott, saját maga által koholt mesével kápráztatta el Mátyás királyt és kortársait. Kitalált egy feliratos követ, és azzal igazolta kedvenc uralkodójának, hogy a dicső magyar város, Vetus-Buda előzőleg Sicambria volt. Ezzel a kérdés lezárult. Bonfini állítását a feliratos kőről, a sicamber-légióról és a Sicamber névről ezután mindenki koholmánynak tartotta. Így szabad lett az út arra, hogy a régi Buda római kori nevéül az Aquincumot ismerjék el, és ezen az alapon a mai Óbuda területén keressék. Így a Herculiából lett Sicambria nevű város története a mesék és mondák birodalmába, a lomtárba került.
Schoenwisner 1778-ban kiadott könyvében foglalkozott Vetus-Buda helyrajzi kérdéseivel. A mai Budán talált római kori leletekből s más adatokból azt állapította meg, hogy ezek a leletek Aquincum maradványai. Alt-Ofent a régi írásokban oly sokszor említett ősi Budával, Vetus-Budával azonosította. A régi Buda szerinte tehát Aquincum helyén volt. Ezek után a leghatározottabban tagadta azt, hogy a honfoglaló magyarok a Sicambria nevű város romjain építették a későbbi Budát. Nyíltan csalásnak minősítette azt a Bonfini által ismertetett kőfeliratot, mely szerint a várost a rómaiak korában a Sicamber légió katonái építették volna újjá és ekkor a maguk nevéről nevezték el Sicambriának. Schoenwisner nem óhajtotta észrevenni, hogy Sicambria és Aquincum-Óbuda adatai nem azonosak, hogy két különböző városról beszéltek a régi adatok is. Így egészében tagadta Sicambria létezését, azt állítva, hogy azok, akik Sicambria és a régi Buda azonosságát állitották, általában Bonfini hamis adataira támaszkodtak. Ugyanekkor mégis kénytelen volt elismerni, hogy már a Bonfini-féle kő feliratának közzététele előtt igen sokan voltak, akik arra a meggyőződésre jutottak, hogy a régi Buda valóban Sicambria romjaira épült. A régi írásokban, krónikákban stb. található ilyen szövegeket egyszerűen mesének minősítette. Könyvében cáfolni igyekezett azt is, hogy létezett Sicamber-légió a római seregben, amint azt a Bonfini-féle felirat állította. Elismerte azonban, hogy Tacitus, Claudius és Plinius is írt már a Sicamberek seregeiről, mint a rómaiak szövetséges csapatairól. Figyelemre méltó azonban, hogy a Sicamberekről szóló első hírek a római történelemírásban akkor jelentek meg, amikor Pannoniát hódításaik révén megismerték. Azt, hogy a sicamberek Pannónia-beli népek voltak, jelzi az is, hogy a rómaiak először a trákok ellen vonultak fel. Mint jó német, Schoenwisner elfogadta Althammernek azt az állítását, hogy a sicamberek a Rajna mellől származtak, pedig ez az adat csak arra az időre vonatkozik, midőn a sicamberek a Rajnán keresztül átvonultak. Hiszen már Herodotos írt a Duna melletti "sican"-okról. Schoenwisner nem vett tudomást az olyan adatokról, amelyek a sicamberek Duna-melléki származásáról szólnak. (Ursperg, frank-történelem, Albericus stb.), valamint arról sem, amit erről a Kézai-, Thuróczy-, Sámboki-, Budai-, Képes krónikák tartalmaznak, amelyek mind a Bonfini-kőfelirat közzététele előtti időkben íródtak és erős, megbízható hagyományt képviselnek. Ezek pedig mindannyian azt állították, hogy a régi Buda Sicambria romjain épült fel. Minthogy ezek az írók ismertették a frankoknak a Duna-melléki Sicambriából való származásáról szóló legendát is. A francia hagyomány szerint a frankok ősei Trójából származtak, és a Duna melletti Sicambriából indultak Nyugatra és értek el a Szajnához, ahol Párizst alapították, Páris trójai királyfi emlékére. A népek nagy hagyományait helytelen volt ily egyszerűen mesének nyilvánítani. Az a tény, hogy a nagy frank birodalom megalapítóját, Chlodwigot Reimsben Remigius püspök a következő szavakkal keresztelte meg: "Hajtsd meg afejed büszke Sicamber és imádd, amit eddig megégettél és égesd el, amit eddig imádtál!" -, igazolja a "legenda" régiségét, eredetiségét. Ez a 496-ból származó szöveg nem lehetett azért sem alaptalan, mert az azóta finom alapossággal dolgozó régészeti és történelemtudományi kutatómunka összes eredményeit figyelembe vevő modern francia történelemírás is ugyanúgy Keletről, a Duna-mellékéről. több hullámban is érkezett népekből származtatja a frankokat, sőt elődeiket, a gallokat is. Schoenwisnernek az Aquincum-Alt-Ofen-Vetus-Buda teória elismertetése érdekében meg kellett döntenie az ősi hagyományt, hogy a királyi székhely, az eredeti Buda, Sicambria területén létezett valamikor. Ezért kellett tagadnia Sicambria létezését, pedig Sicambria valóság volt, voltak sicamberek, sicambriaiak, kellett tehát lennie Sicambriának is. Sicambria, mint helységnév, ősrégi és Magyarországon a XIII. századtól (Kézai) a XVII. szá-zadig (Istvánffy) általánosan ismert helység volt. Kétségtelenül élő, létező város, hiszen Pilis-megye 1516 február 11.-én kelt oklevelében és a váci káptalan 1528 július 15.-én kelt oklevelében, mint egy területi vitát eldöntő helyrajzi pont szerepel Sicambria vize, sicambriai malmok említésével. Oláh Miklós a XVI. század végén mint Sicambria városát említi. Schoenwisner állítása alapvetően hamis volt, hiszen ismerte a XVI. században élt Lázius Wolfgang bécsi egyetemi tanár adatait, említést is tett róla. Lázius pedig azt írta, hogy Vetus-Buda-Sicambria, Herculia (Castra ad Herculem) helyén volt. A középkorban igenis jól tudták azt, hogy Aquincum volt a neve a mai Óbuda területén létezett rómaikori városnak; Ortelius így is jelezte 1598-ban egy kora középkori, Pannoniát ábrázoló térképén. Az "Anonymi Descriptio Europae Orientalis", melynek szövege 1308 táján keletkezett, már említette Aquincumot. Ismerte az Itinerarium Antonini szövegét is, abból pedig pontosan ismerhette Hercules Castra Esztergom-környéki helyzetét. Schoenwisner ismerte azt, hogy a "Gyógyító nympháknak" szentelt fogadalmi oltárt Esztergomnál találták, tudta, hogy Esztergomnál hévíz források voltak és hogy Anonymus Attila városát a felső hévízeknél fekvő városként jelölte és a "felső hévízek" megjelölés csak az esztergomi hévízforrásokat jelölhette, mert az alsó csoport volt a budai hőforrás, és így logikus lett volna a várost a felső, az Esztergom-környéki melegvizeknél keresni. Ám Schoenwisner korában nem volt kívánatos a magyar régészetnek egy tényleg magas kultúrájú magyar főváros romjait kiásni. Azt kellett látni a világnak, hogy Magyarország területén a rómaiak csináltak kultúrát, majd utánuk az osztrákok! Ez a gondolat kellett vezesse azokat, akik a régi Herculia-Sicambria, Attilaváros-Buda végleges eltüntetésén fáradoztak, de ezek persze osztrákok voltak.
Sajnálatos, és csak a Schoenwisner körüli tekintélytiszteletnek és hatásának tudhatjuk be, hogy ez a Vetus-Buda-Aquincum azonosítási teória két évszázadon keresztül fennmaradhatott, és így a későbbi Buda-kutatók is ezen az úton maradva keresték a megoldást.

Alba Regia (Fehérvár) = Székesfehérvár...?

Kérdésünkre a választ érdemes a mai napig érvényben lévő feltárási anyag vizsgálatával kezdeni. Mielőtt azonban elemzésekbe bocsátkoznánk, időzzünk el egy kicsit a kutatást megindító emlékek tárházában.
Az első és talán a legszembetűnőbb dolog, amit értékelni tudunk azok az egykori rajzok, rézkarcok. Albaregale in Ongaria néven említik Fehérvárat, egy 1685-ben készült képen (Italiai forrás). Ezen a metszeten jól látszik, hogy az ábrázolt város folyóparton helyezkedik el, méghozzá a Duna partján. Ezt a kép alatti magyarázat említi meg. Látszik még az is, hogy a települést csak egy kapun lehet elhagyni, ami a forrás szerint egyenesen Budára vezet. Az 1540-es évekből ránk maradt tájképen szintén folyópart, hegyvidék és az egy kapus ábrázolás figyelhető meg. A korabeli rézkarcokból - az előbb említetteken túl - még az is kiderül, hogy Alba Regia-t hegyek veszik körül. Az illetékes elemzők ezeket a tényeket figyelmen kívül hagyva próbálnak teljesen új teóriát felállítani, miszerint ezek az ábrázolások a mai Székesfehérvár sziluettjét mutatják be. Hogy az imént említett városban hol található a királyi bazilika, vagy annak maradványa, a szakértők sajátos anyaggal állnak elő. Nagyon fontos tétel ez, hiszen a királyi koronázó bazilika-ként ismert, méreteinél fogva hatalmas létesítményt is minden ábrázoláson megörökítik. Lényeges, hogy bárhonnan nézzük a várost, a katedrális kimagaslik a többi épület közül, még a városban helyet foglaló templomokat is maga alatt hagyva. Hogy miért fontos ennyire kiemelni ezt a megállapítást? Mert a kutatók szó szerint eltüntetik ezt a monumentális épületet azzal az érveléssel, hogy az egykori képek készítői nem láthatták a katedrálist, - és most figyeljünk! - mert a város legmélyebben fekvő részén állt és a szomszédos házak eltakarták. Azt az építményt, amit a feltárást végzők maguk is égbetörő monumentalitással jellemeztek. Különben Székesfehérváron a szintkülönbségek nem akkorák, hogy indokolttá tegyék ezt a megállapítást. A magyarázat azzal folytatódik, hogy a képet készítő valószínűleg a dombon található Szt. Péter plébániát rajzolta le (ez valóban Székesfehérváron van). Ezzel a szemérmetlen csúsztatással próbálja Székesfehérvárra terelni a figyelmet és kijelenti, hogy a metszeteken nem is ábrázolták a bazilikát, ismét figyelmen kívül hagyva a képek alatti magyarázatot, melyben egyértelműen a koronázó bazilikát nevezik meg az ábrázolt épületnek. Talán azért olyan fontos eltüntetni a szemmel láthatóan kimagasló bazilikát, mert nem találjuk Székesfehérváron a maradványait? Az érveiket egy Francia (!) metszeten próbálják bizonyítani, amelyen találhatunk egy négyzet alapú, egy hajós, egy tornyú templomot. Tájolása még a mai kutatások által kinevezett Szent István királyi bazilikával sem egyezik.

Nézzük meg az ásatásokat:

A feltárt sírok: 1848 decemberében (akkori hadijelentésekből tudjuk, a hőmérséklet: -24 Celsius fok; a Szabadságharc már javában tart - éppen ideális az idő az ásatásokhoz -) artézi kút ásása közben királyi sírokat találtak, legalább is Henszlmann Imre szerint, aki később, csupán a saját feltételezéseire alapozva kikövetkeztette, hogy melyik király sírjáról van szó. Hasonló ez a Darwin által kitalált evolúciós elmélethez, ahol szintén semmiféle bizonyítékot nem hoz fel a szerző és mégis az egész szakmai világ elismerten tudományos felfedezésnek publikálja.
Érdemes odafigyelni, mert a mai napig senki sem próbálkozott ennek a meglehetősen ingatag alapokon álló feltételezgetésnek a tényszerű megerősítésével, de sajnos még a hivatalos cáfolat sem látott napvilágot. Szintén ennek a csoportnak az agyszüleménye a Magyarság finnugor népekhez való rendelése, valamint az, hogy nyelvünk nem is létezett, úgy szedtük össze a környező népektől. Ha jól értelmezem, ezek szerint a Magyar egy makogó, sehonnani, vándorló, tolvaj népség?! Ezek a tudományos megállapítások azt hiszem kimerítik a becsületsértés mindennemű válfaját, viszont elégtételért hiába kopogtatnánk az illetékesekhez, ők eddig sem te(he)ttek semmit. Mellesleg a Finnek is értetlenül állnak e kérdés előtt. Visszatérve az ásatásokhoz, Luczenbacher János az akkori Magyar (?) Tudományos Akadémia oszlopos tagja azonnal elindult Székesfehérvárra, hogy megtekintse a leletet. Később, ezzel a névvel már nem találkozunk, csak, mint Érdy János írta feljegyzéseit a leletanyagról (érdekes, hogy milyen gyorsan magyarosodott ez a név is).

Nézzük mit találtak azon a kérdéses napon!

Találtak egy családi sírt, melyben feltételezésekre hagyatkozva ugyan, de kimondták, hogy a sír III. Béla királyunk temetkezési helye. Hangsúlyozom ez semmilyen ténnyel nincs alátámasztva! Vizsgáljuk meg a sírban talált csontokat, tárgyakat és ékszereket! A következő felvonás felettébb érdekes, mondhatnám vicces etűdöket fog tartalmazni, de sajnos semmi további okunk nem lesz a nevetgélésre, mert még ma is ez a hivatalos álláspont a Magyar királyi sírokkal kapcsolatban.

CSONTOK:

Ahányan megnézték annyiféle a variáció. Ez abból adódhat, hogy az első feljegyzést követően teljesen összekeveredtek a csontok, már nem egyeztek sem a méretek, sem a nemiséget megállapító szakvélemények. Itt jegyzem meg, az első szemrevételezések sem fedik egymást. Medencecsontokat nem is találtak, később viszont már teljesen ép medence- és szeméremcsonttal fényképezik le és teszik nyilvánosság elé. Ma már a technika segítségével könnyen kideríthetnénk az eredetüket, de ez irányú próbálkozásunk komoly akadályokba ütközne, ugyanis azóta minden a feje tetején áll. Csupán az egymás hegyén hátán összekeveredett csonthalmazt találjuk, furcsa módon még állati eredetű is van közte (!). Tehát valaki (vagy valakik) véletlenül, vagy készakarva felismerhetetlenségig összekeverték a csontokat, hogy ne is lehessen többé bebizonyítani, hogy ezek nem III. Béla maradványai? Egyébként az 1967-es beígért orvosi vizsgálatok, éppúgy elmaradtak, mint a koponya átmérőt újra felmérő, majd azonosító szakvélemények. Vajon miért? Teljes a tanácstalanság ebben az ügyben, felvilágosítást nem tudnak adni.

TÁRGYAK, ÉKSZEREK:

Indításnak kémiai ismereteinket elevenítsük fel, melyből kiderül, hogy a fém patina nyomot hagy az alatta lévő területeken. Kapcsolódva előző témánkhoz, a bemutatott csontokon nem találhatóak meg ezek a patina nyomok, pedig az ásatás számos ékességet sorakoztat fel, köztük olyat is, amik a csontokhoz illeszkedtek. Ilyen például a királyi koronának kinevezett abroncs, amelyen négy darab Máltai keresztre emlékeztető díszítés van. Ha megkérdezünk egy óvodás korú gyereket, hogy a korona milyen anyagból készül, habozás nélkül rávágja: aranyból! Igen ám, de ez a korona ezüstből készült, méghozzá rossz minőségű ezüstből! Hogy honnan kerülhetett az országba ez rejtély marad, mert ilyet a Magyarok soha nem készítettek. Tudnunk kell, hogy III. Béla korának leggazdagabb uralkodója volt. Nem hiszem, hogy végrendeletében azt kérte volna, hogy ezekkel a minősíthetetlen ékszerekkel temessék majd el, de nézzük tovább a megtalált tárgyakat - tanúságos lesz. A feltárást bemutató fotón tisztán látszik a csontváz hónaljától a csípőjéig érő kard, ami inkább egy lapos sütőlapátra emlékeztet nem pedig egy szablyára. Ismeretes, hogy a Magyarok Kevevárán (Kievben) gyártották a kor legjobb szablyáit, s talán azóta sem gyártottak jobbat.

Kérdésünk: Hogyan kerülhet a csípőhöz erősített kard a hónaljhoz?

Ezen a tárgyon sem található oxidálásból származó patina nyom, tehát a csontokhoz nem érhetett hozzá. Savas elváltozás sem fedezhető fel rajta, így a korábban lerajzolt helyzete, miszerint a koporsó alján a talajvízben állt, nem lehet igaz. Hát akkor hol volt? A jogaron sincs sav okozta elváltozás, így hosszabb ideig ez sem tartózkodott a talajvízben. Van a sírban egy körmeneti kereszt. Érdemes elgondolkodni, hogy eddig egyetlen fejedelmi sír sem tartalmazott ilyet. Mi célból kerülhetett ez ide? Végre van egy arany tárgyunk is! Egy gyűrű. Igaz ennek a belsejében ez a felirat olvasható: Abdalláh ibn Muhammed. Érthetetlen, hogy a Magyar királynak miért pont ezzel a gyűrűvel kellett eltemetkeznie, egyáltalán, hogy került hozzá? Ezeket figyelembe véve olyan érzése támad az embernek, hogy valaki kiment az ócskapiacra és megvette mindazt, ami szerinte egy királyi sír bizonyításához szükséges. Ezeket feltárva, figyelmünket eltereli a fellelhető valódi sírokról, amelyek legjobb reményeink szerint még ma is érintetlenek. Bebizonyítja a Magyar királyok temetkezési helyein és szokásain keresztül népünk igénytelenségét, szegényességét, beillesztve a már ismert műveletlen pusztai népek elméletébe. Sajnos sokan vagyunk még, akik így ismertük meg történelmünket, hozzáteszem: sohasem a diákokkal van a baj, hanem a (be)tanítókkal! Közelítsük meg Székesfehérvárt és környezetét a koronázási szertartás szemszögéből: A koronázásnak megvolt a maga rendje és erről nagyon pontos adataink vannak. Ebben meghatározott tétel utal a helyre, az időre, a szertartás módjára és a koronázó személyekre. Tudjuk, hogy a leendő királyt kétszer koronázták. Hasonlóan, mint az egyiptomi uralkodók esetében. Először az ún. beavató szertartáson vett részt (ezen a beavatást végző személyeken kívül más nem lehetett jelen), majd csak ezután koronázódott meg a nagy nyilvánosság előtt a koronázó bazilikában és mutathatta meg magát a népnek. Abból, ahogy itt megjelent már pontosan lehetett tudni: az új király jól látja el majd feladatát, vagy sem. Azt is tudjuk, hogy a Szent Koronát az Anjouk idejében Visegrádon őrizték és a koronázás helyszínére innen szállították. A távolságot felmérve Székesfehérvár és Visegrád között, kb. 130 kilométert kellett volna utazni a Szent Koronának, hogy a beavatást elvégezhesse. Ez igen értelmetlen és meggondolatlan cselekedet lett volna az akkori egyházi és világi vezetőktől. Nem hiszem, hogy erre vállalkoztak volna, hiszen a Korona általunk eddig ismert történetéből tudjuk; ahányszor a Szent Korona nagyobb útra kényszerült, az mindig idegen érdeket képviselt (lásd: Habsburg koronaprogram Pap Gábor előadásaiból, vagy a nyugati kultúra által ellopott Magyar Szent Korona visszaszerzésére irányuló erőfeszítések, amelyeket az indoeurópai népek kalandozásoknak neveznek). A koronázást csak a korona működésének megfelelő környezetben lehetett elvégezni, ahol legalább egy pozitív földsugárzás csomópont található, utat nyitva a megnyilatkozó kozmikus erőknek. Méréseink szerint Székesfehérváron, de még a környékén sincs ilyen erővonal, nemhogy pozitív csomópont! Tudjuk még azt is, hogy az Esztergomi Érsek, mint egyházi vezető és a Nádorispán, mint világi vezető voltak jelen a koronázáskor. Tehát a koronázás helyszínének közel kellett lennie az akkori egyházi, világi és királyi központhoz. Magyarországon ez időben Buda volt a közélet helyszíne. Mai tudásunk szerint Fehérvár, Buda és Sicambria egyazon térségben, a Pilisben helyezkedett el, ahol minden feltétel biztosított a sikeres beavató koronázáshoz. Ennyi ellentmondás ellenére az Akadémia képes állítása mellett kitartani több mint 150 éve. Ezt nyugodtan meg is teheti, mert olyan nagyon nem is feszegetjük a kérdést. Valóban ilyen nagyfokú az érdektelenség? Nem számít, hogy ki mit mond rólunk Magyarokról, ki hogyan írja történelmünket? Amikor érdemleges bizonyítékot - sem egy fotót, sem egy minden ismert ténynek megfelelő leletanyagot - nem tudnak felmutatni a szakma hivatalos képviselői? Miért pont Székesfehérváron kell leletet találni? Egyáltalán miért vetnek el minden más irányú kutatást? Túl sok a megválaszolatlan kérdés és csak rajtunk múlik, hogy mikor találjuk meg a választ, eleink valós üzeneteit. Fontos ez, mivel ezeket működtetve nem csak Magyarságunkat tarthatjuk meg, hanem közös otthonunkat a Földet is. Mert akinek nincs múltja, nem lesz jövője sem. Bízom a Szellem egyesítő erejében, hogy megtudunk újulni a régi hit szerint és ezt a leépítő folyamatot megtudjuk még állítani! (Bradák Károly: Fehérvár - fehér folt c. könyve felhasználásával)

Szegedi Ferenc

Királyaink tömegsírban?

Hankó Ildikó "A magyar királysírok sorsa" c. 1987-ben megjelent könyvének második átdolgozott és bővített - "Királyaink tömegsírban" - új című kiadása jelent meg a Kárpáti Ház gondozásában.

Hankó Ildikó könyvéből, A székesfehérvári temetkezőhely története, című fejezethez szólnék pár szót.

"Kézai Simon és más krónikások szerint Árpád fejedelem a Fehérvár melletti Noé-hegyen verte fel sátrát, és István király ennek emlékére alapította ott Fehérvár városát, ahol már Szent István édesapja, Géza nagyfejedelem 972 és 997 között felépítette a Szent Péter tiszteletére szentelt, négykaréjos templomát és fejedelmi székhelyét."
Megjegyzés:
- Kézai Simon az említett helyen nem szól a "Noé hegyéről".
- A források az említett helységet: Albam, civitas Alba, Albana, Albensis, Albam civitates, nevezi. Vagyis nem "Fehérvárnak", és nem "Fehér városának", hanem Fehérnek, vagy Fehér városnak.
A tudományos kutatás nem igazolta:
- hogy a mai Székesfehérvárt István király alapította volna,
- hogy azt Árpád fejedelem emlékére emeltette volna,
- hogy a Kralovánszky Alán által föllelt négy karéjos alaprajzolatú épület 972 és 997 között épült volna,
- hogy a mai Székesfehérvár Géza fejedelem székhelye lett volna.

Hankó Ildikó írása: (14. oldal): "A város nevének első okleveles említését a veszprémi püspökségnek valószínűleg 1002-ben kelt alapítóoklevelében találjuk ekképpen: Alba Civitas. Az 1031-ben készült koronázási paláston is ugyanez a "Fehér vár" jelentésű felirat szerepel."
Megjegyzés:
Az említett helyeken olvasható "Albam Civitates", valamint "civitate Alba" amely magyarul nem "fehér vár", hanem Fehér város. A tudományos kutatás, a XX. században megállapította, hogy a XI. században és a XII. század harmadik negyedéig a "civitas" szó vár jelentéssel bírt, ami akkor is fallal körülvett helységet jelentett. A régészet kutatása alapján azonban a székesfehérvári Romkertben látható alapfalak a tudományos kutatás által "első királyi várnak" mondott falain kívül, vagyis nem a mai Székesfehérvár X.-XI. századira feltételezett városában=várában találhatóak! Ez azonban annyit jelent, hogy más építményről szól az oklevél és a palást szövege és más építmény alapjait hozta felszínre a régészet tudománya.

Hankó Ildikó írása: (17. oldal):"Az Árpád-kori templom bővítéséhez 1018 (1016?) után fogtak hozzá. Ekkor építették a mintegy 3000 embert befogadó, nyolc pillérpárral három hajóra osztott, bazilika-rendszerű székesegyházat. E hatalmas alkotáshoz elsősorban a Tác-Gorsium határában még álló római épületek maradványait és sírköveit használták fel, de nagyobb szállítmányok érkeztek Óbudáról és a hajdani Aquincum területéről is."
Megjegyzés:
A tudományos kutatás nem igazolta,
- hogy a Romkertben az "első királyi vár" falain kívül lévő épületmaradvány kövei közül egy is István király (1001-1038) korából lett volna
- hogy azt az épületet bővítették volna
- hogy azt 1018 után tették volna
- hogy azt a látképeken sehol sem látható háromhajós bazilikára bővítették volna

Hankó Ildikó írása (19. oldal): "Azt a kiemelkedő jelentőségű szarkofágot, amely Európa egyik legsajátosabb románkori emléke, s amelyet a korábbi kutatások "Szent István szarkofágjának" határoztak, a török időkben ivóvályúnak alakították át."
Megjegyzés:
A több mint 100 esztendeig a Magyar Nemzeti Múzeum egyik lépcsője alatt lévő, tekintélyes szakemberek által néha-néha megemlített faragott kőládának "kiemelkedő jelentőséget", Varjú Elemér 1930-ban kiadott tanulmányának feltevései adtak. Varjú Elemértől, Tóth Sándorig megszületett feltevések sokaságát a tudományos kutatás máig nem igazolta. Ennek ellenére 1938 óta díszhelyen lévő szarkofágot a tudományos kutatás tényként ma is Szent István volt nyughelyének hirdeti. A tudományos kutatás nem igazolta, hogy az említett kőláda a török időben itatóvályú lett volna. Ugyanis az itatóvályúra jellemző kifolyó, amely a belső szinttel egy magasságban van, ezen a kőládán nem található.

Hankó Ildikó írása (23. oldal): "Mátyás király a székesegyház mauthauseni gránitoszlopait - IV. Sixtus pápának írt levele szerint - a budai prépostsági templom közelében fekvő romok mellől hozatta át 1483-ban"
Megjegyzés:
IV. Sixtus pápa (1471-1484) levelének tanusága szerint az oszlopokat nem a fehérvári egyház, hanem az óbudai Fehéregyháza újjáépítéséhez szállították.

Hankó Ildikó írása (33. oldal): "Sok nagy lelet felfedezése a véletlennek köszönhető. Nem történt ez másképp Székesfehérvárott sem, amikor 1839-ben vízlevezető alagút építése közben akadtak rá az első magyar székesfehérvári királyi temetkezésre."
Megjegyzés :
A tudományos kutatás nem igazolta, hogy 1839-ben föllelt sírok csontmaradványai királyi személyek földi maradványaival azonosak lettek volna.

Hankó Ildikó írása (34. oldal): "Az ásatást Érdy János, a Nemzeti Múzeum régiségtárának "őre" (régi neve 1848-ig Luczenbacher János volt) vezette."
Megjegyzés:
A név magyarosítása nem "y"-ra, hanem "i"-re történt.

Hankó Ildikó írása (37. oldal): "Annak eldöntése, hogy a két épen talált vörösmárvány szarkofág királyi halottja III. Béla és felesége, Chatillon Anna volt - Török Aurél szerint - Pauer János érdeme."
Megjegyzés:
Sem Pauer János 1849-ben, sem Érdi János 1853-ban és 1862-ben, sem pedig az őket követő tudományos kutatás máig nem igazolta, hogy az 1848 telén föltalált vörös mészkőlapokból készített sírládákban lévő csontmaradványok egyike III. Béla magyar király (1172-1196), másika pedig felesége Chatillon Ágnes (Antiochiai Anna) földi maradványaival azonosak lettek volna.

Hankó Ildikó írása (38. oldal): "III. Béla király csontvázáról a következő megállapításokat tették: "A jobboldali bordák domborodottabbak, a gerinczcsontok bal oldala valamivel keskenyebb lévén, a jobb oldal erősebb kifejlésre és a testnek baloldal felé hajlására mutatnak."
Megjegyzés:
Érdi János óta először 1987-ben idézett orvosi vizsgálat tanúsága szerint a vörös mészkő ládában talált férfi csontváz tulajdonosa életében hajlott hátú, púpos ember volt. III. Béla magyar királyról szóló korabeli leírás az ellenkezőjéről tanúskodik. Ez viszont annyit jelent, hogy az említett sírhelyen, nem III. Béla király földi maradványait találták meg 1848 telén.

Hankó Ildikó írása (74-75. oldal): "A Henszlmann Imre által Albert király sírkamrájának határozott (41-es számú) üregből összesen 28 ép és töredékes koponya, illetve koponyarész és sok meghatározhatatlan hovatartozású vázcsont került elő, összesen 35 - 40 egyénhez tartozó csontváz és csontvázrész. Egészen 1936-ig kétséges volt, mi történt azokkal a székesegyház területéről származó csontvázakkal, melyeket nem temettek el 1898-ban és 1900-ban a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban. Ezt találták meg a Henszlmann által 1874-ben feltárt, és Albert király sírjának határozott üregben. A 28 egyénhez tartozó csontváz összedobálva, a felismerhetetlenségig összekeverve hevert a sírboltban. Ennél a monumentumnál meg kell állni egy pillanatra. Bizonyára mindenkiben felmerül a kérdés, miért tette összekeverve, közös sírba az általa feltárt királyi maradványokat, ez a méltán nagyszerű képzettségű és egyébként is rendkívül precíz kutató, Henszlmann Imre."
Megjegyzés:
Pap Gábor 60. születésnapját köszöntő kötet egyik tanulmányából (A székesfehérvári V/41-es jelzetű sírláda) láthatóvá vált, hogy a közreadott adatok alapján Henszlmann Imre által egyetlen egy sírmaradvány sem kerülhetett, az ún. Albert király sírkamrájába. Vagyis az V/41-es jelzetű sírkamrában lévő "sima, fényes, sárgásbarna elszíneződésű, gyengén viaszos tapintású kriptába eltemetett csontmaradványok elhelyezésért nem Henszlmann Imrét terheli a felelősség.

Hankó Ildikó írása (89. oldal): "A régészeti feltárások a székesfehérvári székesegyház területén az utóbbi évtizedekben szerény mértékűek voltak. Az István Király Múzeum anyagi és szellemi erejét a táci római kori feltárások és egyéb sürgős "leletmentő" ásatások kötötték le. Szerény keretek között folytak ugyan munkálatok a székesegyház területén 1965-ban, 1969-ben, 1970-71-ben, majd később is."
Megjegyzés:
A későbbi feltárások a Magyar Nemzeti Műzeum által kiadott "Régészeti füzetek" tanúsága szerint: 1972, 1979, 1980, 1988, 1989, 1990, 1991, 1992, 1993, 1995 voltak. Az ásatások részletes, pontos leírásának kiadását először 2000-re, másodjára 2004-2005-re ígérték. Az itt talált csontmaradványok ugyancsak részletes, pontos leírását özv. Kralovánszkyné, Éry Kinga is 2000-re ígérte, de a dátum letelte után egy esztendővel így ír: "Az 1848 óta máig feltárt csontvázleletek kutatástörténete embertani, fogászati, patológiai és radiológiai vizsgálatának adattára és összegzése kiegészítve a még esedékes feltárások leleteivel, együttesen kerül közzétételre."
Tehát a tudományos kutatás ez idáig egyetlen egy Székesfehérváron talált csontmaradványról sem igazolta, hogy azok közül egy is magyar király földi maradványa lett volna.
"Így tényként, nemhogy királyok tömegsírjáról, de egyetlen királyunk sírjáról sem beszélhetünk, mint ahogy a tudományos kutatás 150 éve egyfolytában - Hankó Ildikóval bezárólag - teszi." (Olvasói levél Hankó Ildikó: Királyok tömegsírban című cikkére. Magyar Demokrata IV. évfolyam 40. szám 16. oldal. Kézirat. Közlését Hankó Ildikó rovatvezető elutasította)
A székesfehérvári adatokkal kapcsolatban kövessük a tudományos kutatás által mellőzött, de ennek ellenére a tudományos kutatás alapját képező tételt, - miszerint egy feltevés csak igazolása után mondható ténynek - hogy a feltevések valóban feltevések mellé, a tények pedig a tények mellé kerüljenek.
Ezt a munkát pedig ne valaki, vagy valakik ellenébe, hanem a valami érdekébe végezzük, hogy általa egy lépést az igazság felé is tehessünk.

Szolgáljon ez az írás, a már megkezdett munka javára!

Bradák Károly


2005 szeptember 24.-én a Két Hollós Könyvesboltban Hankó Ildikó és Dr. Kiszely István tartott előadást. Témájuk a magyar király-sírok voltak, mely az általuk közreadott irodalomból már régóta ismert. Hankó Ildikó előadásában az 1987-ben - "A magyar királysírok sorsa" című, majd azt 2004-ben "Királyaink tömegsírban" címmel újra kiadott könyvéről beszélt.

Megjegyzéseket Hankó Ildikó előadásához fűztük.

0:00:33'
Sárosi Zoltán az előadás beköszöntőjében többek között a következőket mondta:
"... annyi mindent hallunk, a történelemnek egy bizonyos pontjáról: Fehérvárról, Székesfehérvárról és Székesfehérvár-ban talált királysírokról, hogy úgy gondoltam, itt az ideje, hogy fény derüljön a dolgokra és én most meg is kérem,... ezzel kapcsolatban ami tudásuk van professzor úrnak és Ildikónak, azt mindenféleképpen osszák meg velünk, hogy végre tényleg világosan láthassunk a székesfehérvári királysírok ügyében."

Hankó Ildikó előadása:

0:1:20'
"...Árpád fejedelem a X. században 975-990 alapított egy Szent Péternek elnevezett kápolnát ...
...Géza fejedelem... is épített magának egy sátorszerű építményt ...
És később Szent István építette föl igazán 1018-ban azt a bazilikát amit Ő már királyi temetkezésül is szánt..."
Megjegyzés:
A forrásadatok szerint "Fehér"-ben, nem Taksony fia Géza épített egy "sátrat", hanem Álmos fia Árpád. A tudományos kutatás nem igazolta, hogy Kralovánszky Alán által 1971-ben fellelt négykaréjos épületalap, kápolna lett volna és azt Taksony fia Géza építtette volna, amit Szent Péter nevére szenteltek volna. Tényközlésük alaptalan! A Romkerti ásatások folyamán a régészet egyetlen egy követ sem talált, amely István király korát igazolta volna. Forrásadatok egyikének tanúsága szerint "Fehér-város-ban" Géza fia István nem fölépített, hanem "helyreállított" és "kibővített" egy templomot. A tudományos kutatás nem igazolta csak feltételezte, hogy István király által végzett "helyreállítás" és "bővítés" vagy "építés" 1018-ban lett volna. Tényközlése alaptalan!

0:12:30'
"... oda vitette a Szent Koronát, tehát ott tartotta azt is..."
Megjegyzés:
A kutatás nem igazolta, hogy István király a Szent Koronát "Fehér-város"-ba vitette volna. Tényközlése alaptalan!

0:14:00'
"... Magyarország azok közé az országok közé tartozik, - sok másban is így vagyunk, - aki eléggé felelőtlenül és trehány módon bánt az elődeivel. Nem csak most, hanem mindíg..."
Megjegyzés:
Hankó Ildikó Magyarország általános elmarasztalása ellenére lásd a megjegyzések sorait.

0:14:35'
"... 1839-ben egy csatornát ástak és akkor bukkantak rá az első királysírokra... a csontokat is összetörték... biztos, hogy királyi temetkező volt..."
Megjegyzés:
Az említett évben nem "csatornát" hanem vízelvezető alagutat építettek. A tudományos kutatás nem igazolta, hogy az ott talált sírokban királyok temetkezése történt. Tényközlése alaptalan! A források nem közlik, hogy az ott talált csontokat összetörték volna. Tényközlése alaptalan!

0:15:32'
"... 1848-ban... újból csatornát renováltak... és megint rátaláltak egy kettős sírra... miután volt korona is, meg gyűrű is, mindjárt tudták, hogy ez királyi temetkezőhely lehetett, még-hozzá történelmi adat szerint. Érdy János azt határozta meg, hogy III. Béla és Chathilon Anna ... azóta is ez az egyetlen királyunk, aki megvan a Mátyás templomban..."
Megjegyzés:
A források alapján 1839-ben 3 vagy 5, 1848-ban pedig 5 sírra találtak, vagyis nem 2-re. Érdi János által megtalált 5 sírban: egy teljes női, egy teljes férfi, egy részben elporladt férfi, egy gyermekét váró teljes női és medencecsontjának bal oldalán lévő 7.-8. hónapban lévő magzat és egy "zúzott csontváz elszórt töredékei" voltak láthatóak. Érdi János "felelőtlen" és "trehány" gondozásában elkallódott egy teljes gyermekét váró női, egy koponya, a "zúzott csontváz" összessége és sok-sok csontvázrész, valamint hozzákerült idegen csontmaradvány és állatcsont. Sem a történelem tudománya, sem a régészet, sem pedig az embertan tudománya nem igazolta, hogy az 1848-ban föllelt csontmaradványok között egy is III. Béla magyar király, vagy felesége Chathilon Ágnes Antiochiai Anna - földi maradványaival azonosak lettek volna. Tényközlése alaptalan!

Megjegyzés a megjegyzésben:
A Mátyás templom dísz-sírhelyén fekvő és III. Béla magyar királyként eltemetett csontváz csigolyáinak bal oldala alacsonyabb mint a jobb - amit a korabeli orvosi vizsgálat és a róla készített rajz híven tanúsít - vagyis az 1848-óta ismert adatok alapján a csontmaradvány gazdája születésénél fogva erősen balra hajlott hátú, púpos ember volt. III. Béla királyról szóló korabeli írás azonban ennek ellenkezőjéről értesít. Ez tehát azt jelenti, hogy a születési rendellenesség ténye kizárja még annak feltevését is, miszerint az 1848-ban föllelt és a Mátyás templomban lévő csontmaradvány III. Béla király földi maradványával azonos lett volna.

0:17:02'
"...Pauler János... elkezdte 1862-ben Székesfehérváron az ásatást és ő volt az első aki szakszerűen föl tudta tárni a sírokat..."
Megjegyzés:
Az említett személy neve nem Pauler, hanem Pauer János volt. Az 1862-es ásatást - amelynek költségét, az 1874-es és 1882-es ásatásokkal egyetemben közadakozás fedezte, - nem Pauer János, hanem Henszlmann Imre kezdte és fejezte be.

0:17:38'
"...Henszlmannt... kevésbé érdekelték az emberi maradványok... összegyűjtötte a csontokat... a külön megtalált sírokból... egy kupacba összerakta. Henszlmann 1862-ben még minden királysírt külön talál meg. Ott volt a koponyájukon a zöldes színű patinanyom, ami koronáknak a helye. Az ujjakon a gyűrűknek a helye. Pontosan lehetett tudni, hogy királysírok Pontosan külön voltak. Külön dobozba kellett volna eltenni, hogy ne keveredjenek össze. Ő gondolta, hogy az orvos nem tud semmit mondani, akkor ezek úgy sem érdekesek semmire és egyszerűen összekeverte egy ládába és betette egy régi sírkamrába, amit eredetileg Albert király sírkamrájának határoztak meg és ott hagyta egy kupacban. Akkor ezzel az 1862. évi ásatás befejeződött. Még kétszer ásatott, 1874-ben és 1882-ben. Mindíg talált ép, különálló királysírokat. Most ezeknek egy részét aztán elvitte a Nemzeti Múzeumba. Hogy kik voltak, melyik király maradványai azt nem tudták megmondani. Egy részét betette öt faládába és Székesfehérváron az elöljáróságnak a pincéjében hagyta."
Megjegyzés:
Henszlmann Imre máig meg nem ismételt pontossággal és alapossággal elvégzett és közzétett munkájában olvasható mindazon sírok feltárása és csontmaradványok orvosi vizsgálatának eredménye, amelyet Ő talált meg 1862-ben. A csontmaradványok további sorsát Török Aurél (1894) és Hankó Ildikó (1987, 2004) munkája közli. Itt olvasható, hogy az 1862-ben végzett ásatás csontmaradványainak egy részét Henszlmann Imre 6 ládába rakta, másik részét a helyszínen hagyta a feltárás állapotában. (A Régészeti Füzetek tanúsága szerint a helyszínen maradt csontvázakat Kralovánszky Alán találta még 1993-ban). Henszlmann Imre a 6 ládát a világi és egyházi hatóságokra bízta. Az ő "felelőtlenségükből" és "trehányságukból" Török Aurél már csak 5 ládát vehetett át, amelyeknek mindegyike bontott, hiányos és összekevert volt. Mindezek azt jelentik, hogy Henszlmann Imre az 1862-ben feltalált csontmaradványokat, nem gyűjtötte egy kupacba, nem keverte össze, nem tette egy ládába és nem helyezte az "Albert király" sírkamrába. A tudományos kutatás nem igazolta, hogy Henszlmann Imre 1862-ben akár egyetlen egy királysírt is talált volna. Tényközlése alaptalan!
Henszlmann Imre második ásatásából (1874) a következő csontleletek kerültek felszínre: 12 teljes csontváz, l teljes csontváz másodlagos elhelyezésben, 2 koponya medence-csonttal és teljes felsőrésszel, 6 lelőhelyen pedig szórvány-csontok. A csontmaradványokat Henszlmann Imre a helyszínen hagyta és azokat bolygatatlanul Kralovánszky Alán 1971-ben újból feltárta. A harmadik ásatásból (1882) csak egy teljes csontváz került felszínre. A tudományos kutatás nem igazolta, hogy Henszlmann Imre utolsó két ásatásában talált csontmaradványok közül egy is királyi maradvány lett volna. Tényközlése alaptalan!
A források tanúsága szerint, Henszlmann Imre az 1874-es és 1882-es ásatásában előkerült csontmaradványok egyikét sem vitte, vagy vitette a Nemzeti Múzeumba. Tényközlése alaptalan!

0:19:58'
"Itt kezdődött a királysírok problémája. Egyetlenegy királysírunk volt a III. BéIa és Chathilon Anna aki bekerült a Nemzeti Múzeumba."
Megjegyzés:
A tudományos kutatás nem igazolta, hogy az említett sírok királyiak lettek volna. Azt sem igazolta, hogy a benne talált csontmaradványok III. Béla király és felesége Antiochiai Anna földi maradványai lettek volna. Három adat pedig külön-külön is kizárja annak feltevését, hogy a csontmaradványok a királyi pár földi maradványaival azonosak lettek volna.

0:23:01'
"Bartucz Lajos megtalálta ezt az Albert király sírkamrájába tett csonthalmazt. Benézett és akkor látta... itt nem szépen egyenként van szétválasztva, hanem egy óriási nagy csonthalom, amiben minden össze van keverve. Női, férfi csont, amit ott találtak a bazilika kőrüli temetkezőhelyen... Minden csontot (ide - B. K.) bevágott. Henszlmann Imre... akkor tönkretette, hogy szinte azonosíthatatlan volt"
Megjegyzés:
Július 28.-án ezt olvassuk Lipp Imre ásatási naplójában: "A Reggeli Lírákban az ásatás közben a munkások megtalálták Henszlmann Imre által feltárt és rajzain megjelölt V. sírkamrát (más adatok szerint az "Albert királyénak" vélt sírbolt július 29.-én került elő). Értesítést akartam éppen küldeni Pestre, amikor Dr. Bartucz Lajos professzor Úr megérkezett az ásatás területére. A prof. Úr engedélyével és felügyeletével indult meg ekkor a feltárás. Mindjárt feltűnő volt, hogy a talaj milyen laza, akár csak pár napja vagy hónapja lett volna a föld visszahányva. A feltárás elején darabonként kezdtek mutatkozni a csontok (csigolyák, Burdák, combcsontok). Később a földréteg eltávolítása után kezdtek csak igazán mutatkozni a többi csontok, amikor is világos volt, hogy itt az előző ásatásoknál talált csontvázak csontjai vannak egy halomba összegyűjtve. A csontok elhelyezése közt semmiféle rendszert megállapítani nem lehetett, csak olykor a csontok színe alapján lehetett összetartozásukra következtetni. A csontok egész valószínűleg kriptából származtak, amit bizonyítanak a csontoknak szép sárga színe, és hogy a koponya üregei földdel nem voltak kitöltve, teljesen tiszták voltak... A csontok kiszedése 3 hónapig tartott. Ez a sír a 41-es számot kapta." Azaz nem Bartucz Lajos, hanem Nemeskéri János találta meg az "Albert király" sírkamráját. Előzőekben a forrásadatok már tanúsították, hogy az "Albert király" sírkamrájában megtalált csontokat, nem Henszlmann Imre "keverte össze", "vágta oda" és azonosításra nem ő "tette tönkre". Vagyis Henszlmann Imrét Bartucz Lajostól - Hankó Ildikóig érő vád miszerint az "Albert király" sírkamrájában föllelt csontmaradványok, a régész ásatásai során előkerült csontmaradványaival azonos lettek volna, alaptalan!
Sem a történet, sem a régészet, sem pedig a művészettörténet tudománya nem igazolta, hogy a Székesfehérváron föllelt rommaradványok Géza fia István király által "épített" vagy "helyrehozott" és "bővített" épülettel azonos lett volna. Az embertan tudománya pedig nem igazolta, hogy az ott talált csontmaradványok egyike is, királyi maradványok lettek volna!
A forrásokban pedig 157 esztendeje - a tudományos kutatás és Hankó Ildikó által leírtak és most előadottak ellenére, - világosan látható és olvasható, hogy Érdi János által föllelt csontmaradványok egyike sem azonos III. Béla magyar király (1172-1196) földi maradványával.
A tudományos kutatás alapja a tény, az abból való egyenes következtetés és a tényre épített feltevés. Ennek alapján kerüljön hát a székesfehérvári Romkert tudományos kutatásába is a tények mellé a tények, a feltevések mellé pedig a feltevések. Ezt a munkát pedig ne a valaki, vagy a valakik ellenében, hanem egymás segítésével a "valami" - esetünkben a székesfehérvári sírok - , érdekében végezzük.

Szolgáljon e pár sor is a már megkezdett munka javára.

Bradák Károly


SEkesfehErvAr

SEkesfehErvAr fejEr-meGe SEkheLe. a BXM lakosU kqzEp-dunAntUli telepwlEs fElUton budapest Es a balaton kqzqtt, a gaja-patak vqlGEben fekSik. a telepwlEs rEgen moCaras, ingovANos terwletbQl kiemelkedQ SigetbQl Allt, ami mAr az Qskorban, majd a rOmai uralom alatt Es a nEpvAndorlAs korAban, ha GEren is, de lakott heL volt. SEkesfehErvAr az eGik legQsibb maGar vAros, aminek vEdelmEt nAdasok Es ingovANos moCarak biztosItottAk.
a Xyyyy. SAzadban - meLben fontos Serepet kapott a biztonsAg - erQs, biztonsAgot NUjtO vArfallal vettEk kqrwl a vArost. a moCarakkal Es kQfallal kqrwlvett vAr sokAig Ovta a heLieket az ellensEges tAmadAsoktOl, Am a tqrqk hoSSas kwzdelem utAn MYBXXXXyyy-ban elfoglalta. SEkesfehErvAr MYBXXXXyyy-ban BXXXXY Evre tqrqk uralom alA kerwlt. a tqrqk idQkben a vAros (tqrqk nevEn istolni belgrAd) Epwleteit teljesen leromboltAk. a XYy. SAzadban Uj arculatot kapott a vAros, a tqrqkqk a lerombolt Epwletek heLEre dZAmikat, meCeteket EpItettek. a templomot lQporraktArnak haSnAltAk, ami eG villAmCapAs utAn fqldig leEgett.
SEkesfehErvAr MYyBVXXXYyyy-os felSabadulAsa utAn a tENleges hatalmat egESen MYyyByyy-ig CASAri biztos Gakorolta a vArosban. a tqrqkqk kiWzEse utAn a vAros eG ideig gazdasAgilag stagnAlO Allapotba kerwlt. elQbb a tqrqk hAborU, majd a rAkOczi-fEle SabadsAgharc hAtrAltatta a fejlQdEst. naGobb EpItkezEsek Cak az MYyyBXX-as Evekben kezdQdtek. a belvAros mai kEpe MYyyBXXXX Es MYyyyBXXXX kqzqtt alakult ki.
a tqrtEneti vAros nem volt oLan kiterjedt, mint a mai. a sArvIz Es a gaja megrekedt vizei tOvA mELwlq moCarakkal vettEk kqrwl azt a nEG kis Sigetet, ameLen a vAros felEpwlt. a vAros EpItESeti fejlQdEse lassan haladt, mEg a XYyyy. SAzadban is tqltEsen Es fahidakon At lehetett megkqzelIteni. dErinE MYyyyBXXy.-MYyyyBXXyy. Evi itt-tartOzkodAsakor iLennek lAtta a vArost: "fejErvAr nekem oL ridegnek tetSett; nem is volt akkor benne semmi, ami kellemessE tette volna az ott lEtet. ha a vAros eGik oldalAra ment az ember kissE wdwlni a falak kqzwl, ott nem lAtot eGebet eG posvANos vIzAroknAl; ha a tUlsO felire ment a vArosnak mAsnap, hoG ott fog sEtAlni, megakadALozta a tovAbbmenetelEt, az qrqkkE ott kErkedQ moCaras tO. itt bizoN mindig otthon kellett wlni."
a XYyyyy. SAzadban a lakosok lebontottAk a SWkkE vAlt vArfalak naG rESEt Es leCapoltAk a kqrNEk moCarait. a lakossAg rqvid idQ alatt XyyM nQtt. a yy. vilAghAborU alatt ismEt viSSaesEs kqvetkezett be. SEkesfehErvAr a legtqbbet Senvedett maGar telepwlEsek kqzE tartozott. Epwleteinek harmada lakhatatlannA vAlt, Es kqzel XM polgAra esett vaG tWnt el a harcok sorAn. a hAborU utAn Gors fejlQdEs kezdQdqtt. az UjjAEpItEst kqvetQen a vAros lElekSAma SAzezerre nQtt, Uj iparAgak telepwltek be, fellendwlt a gazdasAg.

a kirALok vArosa

az ArpAd-kor krOnikAsai a Xyy. Es Xyyy. SAzadbeli IrAsaikban mAr elEg sok adatot kqzqltek attila vArosArOl, sicambriArOl. anonimus pl. azt Irja krOnikAjAban, hoG attila, a hunok vezEre a duna mellett kirALi lakot alkotott magAnak a felsQ hEvIzeknEl, azt erQs falakkal megerQsItette, s az ott talAlt rEgi mWveket megUjIttatta. ezt a vArost az Q korAban a nEmetek etzelburg-nak, a maGarok budavArnak neveztEk. anonimus krOnikAjAban ezt az attilavAros-budAt UG Serepelteti, mint ahonnan indultak a maGarok vezErei hOdItAsaikra. ez volt tehAt a vezEri, majd a kirALi kqzpont. ArpAd halAlArOl azt talAljuk a krOnikAjAban, hoG ArpAdot YyyyyBYyy-ben tiStessEgesen - tehAt naG dISSel- eG kis patak fejEnEl temettEk el, attila vArosAnAl, ott, ahol kEsQbb, a maGarok megtErEse idejEn templom Epwlt, meLet albAnak neveztek boldogaSSoN tiSteletEre. tqbbek Serint (pl. bonfini) az alba ecclesiAt mEg naG kAroL frank kirAL, rOmai CASAr AllItatta a pogAN avarok leverEse Es megkereStelEse emlEkEre. a francia aubadel-alba "virradatot" Es eGben mAria boldogaSSoNt jelentQ, ismert ErtelmezEse a pogANok tErItEsEre utal. az Qsi boldogaSSoN-templom maradvANait pilismarOton hAbodnAl talAltAk meg. a latin alba SO azonos a rEgi francia Obad-dal. az Obad nevW heLsEg ismert itt a kqzEpkori oklevelekbQl. ez a kqzEpkori Obad alakulhatott At idQvel hAbod-dA.
kEzai simon, az ArpAd-kor mAsik pap-krOnikAsa a Xyyy. SAzadbOl SArmazO, a hunok tqrtEnetEvel foglalkozO krOnikAjAban pannOnia elfoglalAsArOl, a rOmaiakkal vIvott naG CatArOl azt Irta, hoG a hunok sicambriAnAl keltek At a dunAn, ott arattAk naG GQzelmwket, Es a harcban elesett vezEreiket az orSAgUtnAl, a kqves-vqlGnEl temettEk el, ahol a "bAlvANkQ" volt. ez a sicambria lett attila vArosa, meLet a nEmetek etzelburgnak, a maGarok viSont budAnak neveztek. heLtelen volna az ArpAdok korAban Irott krOnikAk adatait SO Serint Ertve bizoNItO erejWnek elfogadni, de mEg naGobb hiba lenne ezeket a korabeli tudOsItAsokat fiGelmen kIvwl haGni akkor, amikor korSakuk haGomANainak viZgAlataibOl kell kialakItanunk a kirALi kqzpont heLrajzi fekvEsEt Es kEpEt. anonimus ArpAd-kori kirALi kqrNezetben ElQ pap volt. gestAja IrAsakor SAmolnia kellett kortArsai, udvarbEli fQurak, eGhAzi kollEgAi, felettesei Es tanItvANai kritikAjAval. ez pedig arra kENSerItene, hoG az AltalAnosan ismert tENekkel ellentEtes adatokat ne Irjon mWvEbe. kitalAlt mesEket tehAt nem Irhatott le. amit megIrt, annak - legalAbbis az akkori kqrwlmENeknek -, az akkori kqzfelfogAsnak meg kellett felelnie.
a rEgi buda fekvEsheLEnek korAbbi megAllapItAsakor, UG lAtSik, valami tEvedEs tqrtEnt, s ezt a tqrqk hOdoltsAg utAni zWrzavaros idQk SAmlAjAra Irhatjuk. adataink vannak arrOl, hoG az MYyBVXXXX. Evi nEpSAmlAlAskor az eGesItett pest-pilis-solt vArmeGEk terwletEn qSSesen Cak VXXXY lakott heL volt, Es ezek naG rESEben is Cak nEhAN ember Elt. az qSSeIrOk a jeGzQkqNvek Serint sok elhaGott falut, vArost, "puStAt" talAltak, meLek lakossAga a tqrqkqk puStItO uralma alatt megsemmiswlt. legtqbb iLen elhaGott heLnek mEg a nevEt sem tudta senki sem megmondani. naGon sok rEgi lakott terwletet, vArost, falut, puStAt Uj lakOkkal telepItettEk be, Es ezeknek a telepeseknek a rEgi nevekrQl termESetesen mAr fogalmuk sem volt, sem a rEgi haGomANokrOl. IG Swlethetett az a vaskos tEvedEs is, hoG az alt ofen-re telepItett nEmetajkU polgArok az ofen elnevezEst a buda-nEv fordItAsAnak vettEk, s IG az alt-ofen elnevezEst O-budAnak fordItottAk. az ofen nEv azonban uGanUG "kemencEt" jelentett, mint a "pest" SO. a nEvadO kemencEket a rEgESet a mai ObudAn Asta ki. mEg legutObb is kerwlt ki az Obudai fqldbQl eG iLen Qsi kemence. a pest elnevezEs is eGSerW fordItAsbOl ered, Es az egES vidEkre kiterjedt, a mai buda neve is kqzismerten pest volt EvSAzadokon At. yyyy. bEla a Xyyy. SAzad kqzepEn oklevElben intEzkedett a pesti vArrOl, Zigmond kirAL a XY. SAzadban mEg a pesti vAr polgArainak jogait UjItotta meg. ez a kemence-ofen-pest volt a heLes Qsi elnevezEs, a buda nevet Cak attOl kezdve viselhette, amiOta az eGetlen, kizArOlagos kirALi SEkheL lett.
eStergomnAl hEvIzforrAsok voltak Es hoG anonimus attila vArosAt a felsQ hEvizeknEl fekvQ vAroskEnt jelqlte, ami SintEn az eStergomi hEvIzforrAsokra utal, mivel az alsO Coport volt a mai budai hQforrAs.
a rEgi buda hatArai a pilisheG Es a az eStergomi polgArok Altal haSnAlt naG Ut, a pilisi pazanduk falu, a heGes- Es a moGorOs-heG kqrwl volt. a rEgi buda hatArait leIrO oklevelekben SereplQ heLrajzi pontok, a SWz mAria-Siget, a melegvIzfalu, felhEvIz, az eStergomi utak, hEvIz-malompatak, kqvesheG, kqvesoldal, SamAr-kQ, moGorOs-heG, heGes-heG, pilis heG, pazanduk falu, geiza-vAsAr (eStergomhoz kqzel az ipoLLal Semben), a SentkereSti- Es SentlEleki kolostor, a halAStaNa, az akaStO-domb, mind azon a heLen vannak ahol a rEgi rOmai adatok alapjAn felkutattAk Es kiAstAk herculia maradvANait, ameL azonos volt sicambriAval, attila vArosAval, ahol a honfoglalO maGarok megalapItottAk sok SAz Evig twndqklQ kqzpontjukat.
evlia Celebi tqrqk vilAgutazO (MYyBVX Es MYyBVXyyyy kqzqtt tartOzkodott maGarorSAgon) Serint buda elfoglalAsakor a tqrqkqknek nEG vArat kellett budAnAl elfoglalniuk. IrAsaibOl megtudhatjuk, hoG buda elfoglalAsa utAn a tqrqkqk kirendeltEk a lakossAgot eG kqzeli tErsEgre Es ott VXXM embert lemESAroltak. Celebi megemlEkezik errQl a vErengzEsrQl az alba rEgiA ostromArOl Irt sorokban is, ahol uGanCak VXXM ember meGGilkolAsAt emlIti. a maGar tqrtEnelemIrAs ezt az qldqklEst sem budAval sem SEkesfehErvArral kapColatban nem emlIti, viSont tud a pilimarOt hatArAban kivEgzett XXYM CalAdrOl.
a mai SEkesfehErvAr nevEt mEg a tqrqk uralom korAban is uGanUG IrtAk, mint ahoGan anonimus. ez a zekuseu-SEkes elnevezEs azonban valOSInWleg mAs eredetW, mint ahoGan azt anonimus maGarAzta. nem eG vezEri SEkheLet jelez, hanem eG nEpCoport rEgi elnevezEsEt. erre lASlO Gula profeSSornak az a megAllapItAsa vilAgIt rA, hoG a keleti hatArSElre kitelepItett SEkeLsEg eGik eredeti elheLezkedEse a dunAntUl dunamenti terwlete volt, ahol tqbbek kqzqtt eSEk, SekSArd, bAtaSEk, SEkesfehErvAr kEsQbb kialakult. SEkesfehErvAr neve tehAt a SEkeLsEg nevEvel rokon. az alba ecclesia prEpostjai sem SEkesfehErvArrOl kerwltek a kirALi palotAba kancellArnak, hanem a buda melletti alba ecclesiAbOl. tudjuk is - nemCak az anonimus-krOnikAbOl, hanem tqbb hiteles oklevEl adataibOl -, hoG az alba ecclesia, a kirALkoronAzO Es temetkezQheLnek ismert "fehEreGhAza" temploma a kqzEpkorban attila-vArosnak, etzel-burgnak, az elQzQen herculiAnak, illetve sicambriAnak, vEgwl budAnak nevezett vAr vaG vAros terwletEn volt. a kirALi kancellAria vezetQi AltalAban az alba ecclesia papjai kqzwl kerwltek ki. az alba ecclesia tulajdonkEppen a kirALi CalAd eGhAza volt Es SokAssA vAlt, hoG az albai prEpostokbOl lettek a kirALi kancellArok, amit vEgwl jogSokAssA emeltek. eG pApai viZgAlat megAllapItotta, hoG a kirALi kancellArsAg alba ecclesiAhoz tartozik, meL Serint a kirALi kancellArok nem a mai SEkesfehErvAr eGhAzAbOl kerwltek ki.
Akos kancellAr, udvari kAplAn, alba ecclesia-i kinCtArnok, budai prEpost Es a SWz mAria-Sigeti apAcAk wGeinek hW SolgAlOja, patronusa az eStergom kqzeli bUbAnat-vqlG oldalAban EpItett magAnak palotAt, Es Elete vEgEig ott lakott. az az ember, aki oLan fontos Serepet tqltqtt be yyyy. bEla kirAL Es mAria kirALnE Evtizedekig tartO uralkodAsa alatt nem EpIthetett magAnak palotAt a kirALi udvartOl meSSire levQ terwleten. Akos palotAja viSont azon a heLen volt ahol herculia-sicambria romjai elQkerwltek. Akos kancellAr albai kinCtArnok volt, ezErt maga nevezhette el az Altala kiAllItott okiratokban a vqlGet tArnok-vqlGnek. yyyy. bEla kirAL MyyBXXXXYyyyy november XXYyyy.-An kiadott oklevelEben UG jelqlte meg ezt a terwletet, mint ameLen kirALi udvarnokok Es tArnokok laktak. az MyyBVXXXYyyy mAjus Xyy.-i Es az MyyBVXXXXyy Aprilis XX.-i oklevelek Akos palotAjAt jelqlik itt, ahol eG lasci-fEle MYyyBVXYyyyy-es tErkEpen acus palot nEven, mint heLsEget is bejelqltEk.
albArOl naGon Erdekes adatok talAlhatOk az alba regia felSabadItAsAra MYyB - MYyBy-ben indItott kqzqs hadmWveletek leIrAsAban. ruSvurm tAbornaG, a hadjArat paranCnoka katonAs pontossAggal Irt a hadmWveletekrQl. ezekbQl megtudjuk, hoG az alba regia felSabadItAsAra indulO Capatok fQ GwlekezQ heLe GQr vArosa volt, a hadsereg eGsEges haderQvE Allt qSSe, azutAn eStergomba ment, Es innen indult alba felSabadItAsAra. koloniC ezredest lovasCapatAval AtkwldtEk pArkANba, hoG a duna tUlsO partjAn vEgezzen felderItEst. a ruSvurm-fEle felSabadItO sereghez kapColOdott kEsQbb eqrsi eStergomi vArnaG Capata is. a ruSvurmtOy SArmazO ostrom-leIrAs vilAgosan igazolja, hoG az ostrom magas erQdItmENek, SWk vqyGek, erdQk, tiStAsok kqrNezetEben zajlott le. ruSvurm leIrja, hoG a harcok eGes SakaSAban harcosait oLan SWk vqlGben vezette a templom tErsEgEhez, ameLen eGSerre Cak hArom katona tudott elQrehaladni. a tqrqk paranCnok a vArosban foLO harcokat eG magaslatrOl, kqzelbQl nEzte, Es innen adta paranCait. az egES ostrom-leIrAs bizoNItEkAt adja annak, hoG a rEgi buda mellett Allt az alba-heGi vAr. mindez a duna mellett tqrtEnt, ezt bizoNItja eG, a nemzeti mUzeum metSettArAban talAlhatO, XYyy. SAzadbOy SArmazO olaS metSet is, ameL alba regiAt duna-menti vArnak AbrAzolja. uGanCak ezt igazolja eG SintEn olaS NelvW, XYyy. SAzadi haditerv, meL Serint a kereStEN hadjArat dunAn tqrtEnQ utAnpOtlAsAt az alba regia kqrwli heGi vArak biztosIthatjAk. ez a haditerv a Sqveg tovAbbi rESEben a mai SEkesfehErvArt is emlIti, de mAr stuhlveisenburg nEven, a naGkaniZai hadmWveletekkel kapColatosan.
amikor a pAlos barAtok a tqrqkqk kiWzEse utAn viSSatErtek, a mai buda kqrNEkEn kerestEk a mATAs kirAL Altal nekik adott alba ecclesiAt, s miutAn annak semmi NomAt nem talAltAk MYyyBXYyyyy-ben p. tersTAnSki lASyOt poZoNba kwldtEk, hoG a budai kAptalan ott QrzQtt oklevelei kqzqtt keressen adatokat alba hollEtEre. jellemzQ, hoG a rEgebbi felfogAs Serint ez a kutatAs nem vezetett eredmENre, mert tersTAnSki azt jelentette: az alba ecclesia kolostora a pilisben volt. tehAt a kqzvetlenwl a tqrqkqk utAni kutatAs is erre az eredmENre vezetett.
a sicambria nEv hoSSU EvSAzadokon kereStwl ismert neve volt a rEgi budAnak. a mATAs kirAL udvarAban ElQ humanista tudOs bonfinius kqzlEse, aki mWvEben azt AllItotta, hoG: "Obuda (vetus- buda) fqlqtt a duna uGanazon partjAn lAtni mEg eG igen rEgi vAros Nomait, meLnek falai meSSe terjedtek. Ujabb korbeliek sicambriAnak tartjAk, a sicamberekrQl, germania tAvoli nEpErQl, mert nevEt a germaniai sicamber lEgiOrOl vette, meLnek mellEkneve "adjutrikS" volt. mikor O-buda terwletEn mATAs a felesEgEnek beatrikSnak eG palotAt EpIttetett az alap AsAsa kQzben eG feliratos kQre bukkantak. errQl ezeket olvastAk le: "az ide QrsEgwl elheLezett sicamberek lEgiOja vArost EpItett, meLet nevErQl sicambriAnak nevezett. ..."
bonfininek ez az AllItAsa, hoG feliratos kQ igazolta az Qsi buda sicambria nevEt, rengeteg problEmAt vetett fel a XYyyy. SAzadban, amikor mAr kialakult az a nEzet, hoG a mai Obuda neve semmikEppen sem lehetett sicambria. a kutatOk akkor mAr tudomANos igENNel SedtEk qSSe az adatokat, Es megAllapItottAk, hoG a rEgi bizoNItEkok, tErkEpek, leIrAsok Serint sicambria, a rEgi buda azon a heLen volt, ahol herculia fekwdt, viSont azt is adatok igazoltAk, hoG herculia nem lehetett azonos akvuincummal. mAr vitAk foLtak herculia fekvEsEnek megAllapItAsArOl, Es ekkor schoenvisner, az oStrAk SArmazAsU rEgES, "tudomANos alapon" mutatta ki, hoG bonfini hazudott, sajAt maga Altal koholt mesEvel kAprAztatta el mATAs kirALt Es kortArsait. kitalAlt eG feliratos kqvet, Es azzal igazolta kedvenc uralkodOjAnak, hoG a diCQ maGar vAros, vetus-buda elQzQleg sicambria volt. ezzel a kErdEs lezArult. bonfini AllItAsAt a feliratos kQrQl, a sicamber-lEgiOrOl Es a sicamber nEvrQl ezutAn mindenki koholmANnak tartotta. IG Sabad lett az Ut arra, hoG a rEgi buda rOmai kori nevEwl az akvuincumot ismerjEk el, Es ezen az alapon a mai Obuda terwletEn keressEk. IG a herculiAbOl lett sicambria nevW vAros tqrtEnete a mesEk Es mondAk birodalmAba, a lomtArba kerwlt.
schoenvisner MYyyBVXXYyyy-ban kiadott kqNvEben foglalkozott vetus-buda heLrajzi kErdEseivel. a mai budAn talAlt rOmai kori leletekbQl s mAs adatokbOl azt AllapItotta meg, hoG ezek a leletek akvuincum maradvANai. alt-ofent a rEgi IrAsokban oL sokSor emlItett Qsi budAval, vetus-budAval azonosItotta. a rEgi buda Serinte tehAt akvuincum heLEn volt. ezek utAn a leghatArozottabban tagadta azt, hoG a honfoglalO maGarok a sicambria nevW vAros romjain EpItettEk a kEsQbbi budAt. NIltan CalAsnak minQsItette azt a bonfini Altal ismertetett kQfeliratot, meL Serint a vArost a rOmaiak korAban a sicamber lEgiO katonAi EpItettEk volna UjjA Es ekkor a maguk nevErQl neveztEk el sicambriAnak. schoenvisner nem Ohajtotta ESrevenni, hoG sicambria Es akvuincum-Obuda adatai nem azonosak, hoG kEt kwlqnbqzQ vArosrOl beSEltek a rEgi adatok is. IG egESEben tagadta sicambria lEtezEsEt, azt AllItva, hoG azok, akik sicambria Es a rEgi buda azonossAgAt AllitottAk, AltalAban bonfini hamis adataira tAmaSkodtak. uGanekkor mEgis kENtelen volt elismerni, hoG mAr a bonfini-fEle kQ feliratAnak kqzzEtEtele elQtt igen sokan voltak, akik arra a meGGQzQdEsre jutottak, hoG a rEgi buda valOban sicambria romjaira Epwlt. a rEgi IrAsokban, krOnikAkban stb. talAlhatO iLen Sqvegeket eGSerWen mesEnek minQsItette. kqNvEben cAfolni iGekezett azt is, hoG lEtezett sicamber-lEgiO a rOmai seregben, amint azt a bonfini-fEle felirat AllItotta. elismerte azonban, hoG tacitus, claudius Es plinius is Irt mAr a sicamberek seregeirQl, mint a rOmaiak SqvetsEges CapatairOl. fiGelemre mEltO azonban, hoG a sicamberekrQl SOlO elsQ hIrek a rOmai tqrtEnelemIrAsban akkor jelentek meg, amikor pannoniAt hOdItAsaik rEvEn megismertEk. azt, hoG a sicamberek pannOnia-beli nEpek voltak, jelzi az is, hoG a rOmaiak elQSqr a trAkok ellen vonultak fel. mint jO nEmet, schoenvisner elfogadta althammernek azt az AllItAsAt, hoG a sicamberek a rajna mellQl SArmaztak, pedig ez az adat Cak arra az idQre vonatkozik, midQn a sicamberek a rajnAn kereStwl Atvonultak. hiSen mAr herodotos Irt a duna melletti "sican"-okrOl. schoenvisner nem vett tudomAst az oLan adatokrOl, ameLek a sicamberek duna-mellEki SArmazAsArOl SOlnak. (ursperg, frank-tqrtEnelem, albericus stb.), valamint arrOl sem, amit errQl a kEzai-, thurOczi-, sAmboki-, budai-, kEpes krOnikAk tartalmaznak, ameLek mind a bonfini-kQfelirat kqzzEtEtele elQtti idQkben IrOdtak Es erQs, megbIzhatO haGomANt kEpviselnek. ezek pedig mindaNNian azt AllItottAk, hoG a rEgi buda sicambria romjain Epwlt fel. minthoG ezek az IrOk ismertettEk a frankoknak a duna-mellEki sicambriAbOl valO SArmazAsArOl SOlO legendAt is. a francia haGomAN Serint a frankok Qsei trOjAbOl SArmaztak, Es a duna melletti sicambriAbOl indultak Nugatra Es Ertek el a SajnAhoz, ahol pAriZt alapItottAk, pAris trOjai kirALfi emlEkEre. a nEpek naG haGomANait heLtelen volt iL eGSerWen mesEnek NilvAnItani. az a tEN, hoG a naG frank birodalom megalapItOjAt, chlodvigot reimsben remigius pwspqk a kqvetkezQ Savakkal kereStelte meg: "hajtsd meg afejed bwSke sicamber Es imAdd, amit eddig megEgettEl Es Egesd el, amit eddig imAdtAl!" -, igazolja a "legenda" rEgisEgEt, eredetisEgEt. ez a yyyyBVXXXXYy-bOl SArmazO Sqveg nem lehetett azErt sem alaptalan, mert az azOta finom alapossAggal dolgozO rEgESeti Es tqrtEnelemtudomANi kutatOmunka qSSes eredmENeit fiGelembe vevQ modern francia tqrtEnelemIrAs is uGanUG keletrQl, a duna-mellEkErQl. tqbb hullAmban is Erkezett nEpekbQl SArmaztatja a frankokat, sQt elQdeiket, a gallokat is. schoenvisnernek az akvuincum-alt-ofen-vetus-buda teOria elismertetEse ErdekEben meg kellett dqntenie az Qsi haGomANt, hoG a kirALi SEkheL, az eredeti buda, sicambria terwletEn lEtezett valamikor. ezErt kellett tagadnia sicambria lEtezEsEt, pedig sicambria valOsAg volt, voltak sicamberek, sicambriaiak, kellett tehAt lennie sicambriAnak is. sicambria, mint heLsEgnEv, QsrEgi Es maGarorSAgon a Xyyy. SAzadtOl (kEzai) a XYyy. SA-zadig (istvAnffi) AltalAnosan ismert heLsEg volt. kEtsEgtelenwl ElQ, lEtezQ vAros, hiSen pilis-meGe MYBXYy februAr Xy.-En kelt oklevelEben Es a vAci kAptalan MYBXXYyyy jUlius XY.-En kelt oklevelEben, mint eG terwleti vitAt eldqntQ heLrajzi pont Serepel sicambria vize, sicambriai malmok emlItEsEvel. olAh miklOs a XYy. SAzad vEgEn mint sicambria vArosAt emlIti. schoenvisner AllItAsa alapvetQen hamis volt, hiSen ismerte a XYy. SAzadban Elt lAzius volfgang bECi eGetemi tanAr adatait, emlItEst is tett rOla. lAzius pedig azt Irta, hoG vetus-buda-sicambria, herculia (castra ad herculem) heLEn volt. a kqzEpkorban igenis jOl tudtAk azt, hoG akvuincum volt a neve a mai Obuda terwletEn lEtezett rOmaikori vArosnak; ortelius IG is jelezte MYBVXXXXYyyy-ban eG kora kqzEpkori, pannoniAt AbrAzolO tErkEpEn. az "anonimi descriptio europae orientalis", meLnek Sqvege MyyyBYyyy tAjAn keletkezett, mAr emlItette akvuincumot. ismerte az itinerarium antonini SqvegEt is, abbOl pedig pontosan ismerhette hercules castra eStergom-kqrNEki heLzetEt. schoenvisner ismerte azt, hoG a "GOGItO nimphAknak" Sentelt fogadalmi oltArt eStergomnAl talAltAk, tudta, hoG eStergomnAl hEvIz forrAsok voltak Es hoG anonimus attila vArosAt a felsQ hEvIzeknEl fekvQ vAroskEnt jelqlte Es a "felsQ hEvIzek" megjelqlEs Cak az eStergomi hEvIzforrAsokat jelqlhette, mert az alsO Coport volt a budai hQforrAs, Es IG logikus lett volna a vArost a felsQ, az eStergom-kqrNEki melegvizeknEl keresni. Am schoenvisner korAban nem volt kIvAnatos a maGar rEgESetnek eG tENleg magas kultUrAjU maGar fQvAros romjait kiAsni. azt kellett lAtni a vilAgnak, hoG maGarorSAg terwletEn a rOmaiak CinAltak kultUrAt, majd utAnuk az oStrAkok! ez a gondolat kellett vezesse azokat, akik a rEgi herculia-sicambria, attilavAros-buda vEgleges eltwntetEsEn fAradoztak, de ezek perSe oStrAkok voltak.
sajnAlatos, Es Cak a schoenvisner kqrwli tekintELtiSteletnek Es hatAsAnak tudhatjuk be, hoG ez a vetus-buda-akvuincum azonosItAsi teOria kEt EvSAzadon kereStwl fennmaradhatott, Es IG a kEsQbbi buda-kutatOk is ezen az Uton maradva kerestEk a megoldAst.

alba regia (fehErvAr) = SEkesfehErvAr...?

kErdEswnkre a vAlaSt Erdemes a mai napig ErvENben lEvQ feltArAsi aNag viZgAlatAval kezdeni. mielQtt azonban elemzEsekbe boCAtkoznAnk, idQzzwnk el eG kiCit a kutatAst megindItO emlEkek tArhAzAban.
az elsQ Es talAn a legSembetWnQbb dolog, amit ErtEkelni tudunk azok az eGkori rajzok, rEzkarcok. albaregale in ongaria nEven emlItik fehErvArat, eG MYyBVXXXY-ben kESwlt kEpen (italiai forrAs). ezen a metSeten jOl lAtSik, hoG az AbrAzolt vAros foLOparton heLezkedik el, mEghozzA a duna partjAn. ezt a kEp alatti maGarAzat emlIti meg. lAtSik mEg az is, hoG a telepwlEst Cak eG kapun lehet elhaGni, ami a forrAs Serint eGenesen budAra vezet. az MYBXXXX-es EvekbQl rAnk maradt tAjkEpen SintEn foLOpart, heGvidEk Es az eG kapus AbrAzolAs fiGelhetQ meg. a korabeli rEzkarcokbOl - az elQbb emlItetteken tUl - mEg az is kiderwl, hoG alba regia-t heGek veSik kqrwl. az illetEkes elemzQk ezeket a tENeket fiGelmen kIvwl haGva prObAlnak teljesen Uj teOriAt felAllItani, miSerint ezek az AbrAzolAsok a mai SEkesfehErvAr SiluettjEt mutatjAk be. hoG az imEnt emlItett vArosban hol talAlhatO a kirALi bazilika, vaG annak maradvANa, a SakErtQk sajAtos aNaggal Allnak elQ. naGon fontos tEtel ez, hiSen a kirALi koronAzO bazilika-kEnt ismert, mEreteinEl fogva hatalmas lEtesItmENt is minden AbrAzolAson megqrqkItik. lENeges, hoG bArhonnan nEzzwk a vArost, a katedrAlis kimagaslik a tqbbi Epwlet kqzwl, mEg a vArosban heLet foglalO templomokat is maga alatt haGva. hoG miErt fontos eNNire kiemelni ezt a megAllapItAst? mert a kutatOk SO Serint eltwntetik ezt a monumentAlis Epwletet azzal az ErvelEssel, hoG az eGkori kEpek kESItQi nem lAthattAk a katedrAlist, - Es most fiGeljwnk! - mert a vAros legmELebben fekvQ rESEn Allt Es a SomSEdos hAzak eltakartAk. azt az EpItmENt, amit a feltArAst vEgzQk maguk is EgbetqrQ monumentalitAssal jellemeztek. kwlqnben SEkesfehErvAron a SintkwlqnbsEgek nem akkorAk, hoG indokolttA teGEk ezt a megAllapItAst. a maGarAzat azzal foLtatOdik, hoG a kEpet kESItQ valOSInWleg a dombon talAlhatO St. pEter plEbAniAt rajzolta le (ez valOban SEkesfehErvAron van). ezzel a SemErmetlen CUStatAssal prObAlja SEkesfehErvArra terelni a fiGelmet Es kijelenti, hoG a metSeteken nem is AbrAzoltAk a bazilikAt, ismEt fiGelmen kIvwl haGva a kEpek alatti maGarAzatot, meLben eGErtelmWen a koronAzO bazilikAt nevezik meg az AbrAzolt Epwletnek. talAn azErt oLan fontos eltwntetni a Semmel lAthatOan kimagaslO bazilikAt, mert nem talAljuk SEkesfehErvAron a maradvANait? az Erveiket eG francia (!) metSeten prObAljAk bizoNItani, ameLen talAlhatunk eG nEGzet alapU, eG hajOs, eG torNU templomot. tAjolAsa mEg a mai kutatAsok Altal kinevezett Sent istvAn kirALi bazilikAval sem eGezik.

nEzzwk meg az AsatAsokat:

a feltArt sIrok: MYyyyBXXXXYyyy decemberEben (akkori hadijelentEsekbQl tudjuk, a hQmErsEklet: -XXyyyy celsius fok; a SabadsAgharc mAr javAban tart - Eppen ideAlis az idQ az AsatAsokhoz -) artEzi kUt AsAsa kqzben kirALi sIrokat talAltak, legalAbb is henSlmann imre Serint, aki kEsQbb, CupAn a sajAt feltEtelezEseire alapozva kikqvetkeztette, hoG meLik kirAL sIrjArOl van SO. hasonlO ez a darvin Altal kitalAlt evolUciOs elmElethez, ahol SintEn semmifEle bizoNItEkot nem hoz fel a SerzQ Es mEgis az egES Sakmai vilAg elismerten tudomANos felfedezEsnek publikAlja.
Erdemes odafiGelni, mert a mai napig senki sem prObAlkozott ennek a meglehetQsen ingatag alapokon AllO feltEtelezgetEsnek a tENSerW megerQsItEsEvel, de sajnos mEg a hivatalos cAfolat sem lAtott napvilAgot. SintEn ennek a Coportnak az aGSwlemENe a maGarsAg finnugor nEpekhez valO rendelEse, valamint az, hoG Nelvwnk nem is lEtezett, UG Sedtwk qSSe a kqrNezQ nEpektQl. ha jOl Ertelmezem, ezek Serint a maGar eG makogO, sehonnani, vAndorlO, tolvaj nEpsEg?! ezek a tudomANos megAllapItAsok azt hiSem kimerItik a beCwletsErtEs mindennemW vAlfajAt, viSont elEgtEtelErt hiAba kopogtatnAnk az illetEkesekhez, Qk eddig sem te(he)ttek semmit. mellesleg a finnek is Ertetlenwl Allnak e kErdEs elQtt. viSSatErve az AsatAsokhoz, luczenbacher jAnos az akkori maGar (?) tudomANos akadEmia oSlopos tagja azonnal elindult SEkesfehErvArra, hoG megtekintse a leletet. kEsQbb, ezzel a nEvvel mAr nem talAlkozunk, Cak, mint Erdi jAnos Irta feljeGzEseit a leletaNagrOl (Erdekes, hoG miLen Gorsan maGarosodott ez a nEv is).

nEzzwk mit talAltak azon a kErdEses napon!

talAltak eG CalAdi sIrt, meLben feltEtelezEsekre haGatkozva uGan, de kimondtAk, hoG a sIr yyy. bEla kirALunk temetkezEsi heLe. hangsULozom ez semmiLen tENNel ninC alAtAmaStva! viZgAljuk meg a sIrban talAlt Contokat, tArGakat Es EkSereket! a kqvetkezQ felvonAs felettEbb Erdekes, mondhatnAm vicces etWdqket fog tartalmazni, de sajnos semmi tovAbbi okunk nem leS a nevetgElEsre, mert mEg ma is ez a hivatalos AllAspont a maGar kirALi sIrokkal kapColatban.

Contok

ahANan megnEztEk aNNifEle a variAciO. ez abbOl adOdhat, hoG az elsQ feljeGzEst kqvetQen teljesen qSSekeveredtek a Contok, mAr nem eGeztek sem a mEretek, sem a nemisEget megAllapItO SakvElemENek. itt jeGzem meg, az elsQ SemrevEtelezEsek sem fedik eGmAst. medenceContokat nem is talAltak, kEsQbb viSont mAr teljesen Ep medence- Es SemEremConttal fENkEpezik le Es teSik NilvAnossAg elE. ma mAr a technika segItsEgEvel kqNNen kiderIthetnEnk az eredetwket, de ez irANU prObAlkozAsunk komoL akadALokba wtkqzne, uGanis azOta minden a feje tetejEn All. CupAn az eGmAs heGEn hAtAn qSSekeveredett Conthalmazt talAljuk, furCa mOdon mEg Allati eredetW is van kqzte (!). tehAt valaki (vaG valakik) vEletlenwl, vaG kESakarva felismerhetetlensEgig qSSekevertEk a Contokat, hoG ne is lehessen tqbbE bebizoNItani, hoG ezek nem yyy. bEla maradvANai? eGEbkEnt az MYyyyyBVXYyy-es beIgErt orvosi viZgAlatok, EppUG elmaradtak, mint a kopoNa AtmErQt Ujra felmErQ, majd azonosItO SakvElemENek. vajon miErt? teljes a tanACtalansAg ebben az wGben, felvilAgosItAst nem tudnak adni.

tArGak, EkSerek

indItAsnak kEmiai ismereteinket elevenItswk fel, meLbQl kiderwl, hoG a fEm patina Nomot haG az alatta lEvQ terwleteken. kapColOdva elQzQ tEmAnkhoz, a bemutatott Contokon nem talAlhatOak meg ezek a patina Nomok, pedig az AsatAs SAmos EkessEget sorakoztat fel, kqztwk oLat is, amik a Contokhoz illeSkedtek. iLen pEldAul a kirALi koronAnak kinevezett abronC, ameLen nEG darab mAltai kereStre emlEkeztetQ dISItEs van. ha megkErdezwnk eG OvodAs korU Gereket, hoG a korona miLen aNagbOl kESwl, habozAs nElkwl rAvAgja: araNbOl! igen Am, de ez a korona ezwstbQl kESwlt, mEghozzA roSS minQsEgW ezwstbQl! hoG honnan kerwlhetett az orSAgba ez rejtEL marad, mert iLet a maGarok soha nem kESItettek. tudnunk kell, hoG yyy. bEla korAnak leggazdagabb uralkodOja volt. nem hiSem, hoG vEgrendeletEben azt kErte volna, hoG ezekkel a minQsIthetetlen EkSerekkel temessEk majd el, de nEzzwk tovAbb a megtalAlt tArGakat - tanUsAgos leS. a feltArAst bemutatO fotOn tiStAn lAtSik a ContvAz hOnaljAtOl a CIpQjEig ErQ kard, ami inkAbb eG lapos swtQlapAtra emlEkeztet nem pedig eG SabLAra. ismeretes, hoG a maGarok kevevArAn (kievben) GArtottAk a kor legjobb SabLAit, s talAn azOta sem GArtottak jobbat.

kErdEswnk: hoGan kerwlhet a CIpQhqz erQsItett kard a hOnaljhoz?

ezen a tArGon sem talAlhatO okSidAlAsbOl SArmazO patina Nom, tehAt a Contokhoz nem Erhetett hozzA. savas elvAltozAs sem fedezhetQ fel rajta, IG a korAbban lerajzolt heLzete, miSerint a koporsO aljAn a talajvIzben Allt, nem lehet igaz. hAt akkor hol volt? a jogaron sinC sav okozta elvAltozAs, IG hoSSabb ideig ez sem tartOzkodott a talajvIzben. van a sIrban eG kqrmeneti kereSt. Erdemes elgondolkodni, hoG eddig eGetlen fejedelmi sIr sem tartalmazott iLet. mi cElbOl kerwlhetett ez ide? vEgre van eG araN tArGunk is! eG GWrW. igaz ennek a belsejEben ez a felirat olvashatO: abdallAh ibn muhammed. Erthetetlen, hoG a maGar kirALnak miErt pont ezzel a GWrWvel kellett eltemetkeznie, eGAltalAn, hoG kerwlt hozzA? ezeket fiGelembe vEve oLan ErzEse tAmad az embernek, hoG valaki kiment az OCkapiacra Es megvette mindazt, ami Serinte eG kirALi sIr bizoNItAsAhoz SwksEges. ezeket feltArva, fiGelmwnket eltereli a fellelhetQ valOdi sIrokrOl, ameLek legjobb remENeink Serint mEg ma is Erintetlenek. bebizoNItja a maGar kirALok temetkezEsi heLein Es SokAsain kereStwl nEpwnk igENtelensEgEt, SegENessEgEt, beilleStve a mAr ismert mWveletlen puStai nEpek elmEletEbe. sajnos sokan vaGunk mEg, akik IG ismertwk meg tqrtEnelmwnket, hozzAteSem: sohasem a diAkokkal van a baj, hanem a (be)tanItOkkal! kqzelItswk meg SEkesfehErvArt Es kqrNezetEt a koronAzAsi SertartAs SemSqgEbQl: a koronAzAsnak megvolt a maga rendje Es errQl naGon pontos adataink vannak. ebben meghatArozott tEtel utal a heLre, az idQre, a SertartAs mOdjAra Es a koronAzO SemELekre. tudjuk, hoG a leendQ kirALt kEtSer koronAztAk. hasonlOan, mint az eGiptomi uralkodOk esetEben. elQSqr az Un. beavatO SertartAson vett rESt (ezen a beavatAst vEgzQ SemELeken kIvwl mAs nem lehetett jelen), majd Cak ezutAn koronAzOdott meg a naG NilvAnossAg elQtt a koronAzO bazilikAban Es mutathatta meg magAt a nEpnek. abbOl, ahoG itt megjelent mAr pontosan lehetett tudni: az Uj kirAL jOl lAtja el majd feladatAt, vaG sem. azt is tudjuk, hoG a Sent koronAt az anjouk idejEben visegrAdon QriztEk Es a koronAzAs heLSInEre innen SAllItottAk. a tAvolsAgot felmErve SEkesfehErvAr Es visegrAd kqzqtt, kb. BXXX kilomEtert kellett volna utazni a Sent koronAnak, hoG a beavatAst elvEgezhesse. ez igen Ertelmetlen Es meggondolatlan Celekedet lett volna az akkori eGhAzi Es vilAgi vezetQktQl. nem hiSem, hoG erre vAllalkoztak volna, hiSen a korona Altalunk eddig ismert tqrtEnetEbQl tudjuk; ahANSor a Sent korona naGobb Utra kENSerwlt, az mindig idegen Erdeket kEpviselt (lAsd: habsburg koronaprogram pap gAbor elQadAsaibOl, vaG a Nugati kultUra Altal ellopott maGar Sent korona viSSaSerzEsEre irANulO erQfeSItEsek, ameLeket az indoeurOpai nEpek kalandozAsoknak neveznek). a koronAzAst Cak a korona mWkqdEsEnek megfelelQ kqrNezetben lehetett elvEgezni, ahol legalAbb eG pozitIv fqldsugArzAs ComOpont talAlhatO, utat Nitva a megNilatkozO kozmikus erQknek. mErEseink Serint SEkesfehErvAron, de mEg a kqrNEkEn sinC iLen erQvonal, nemhoG pozitIv ComOpont! tudjuk mEg azt is, hoG az eStergomi Ersek, mint eGhAzi vezetQ Es a nAdorispAn, mint vilAgi vezetQ voltak jelen a koronAzAskor. tehAt a koronAzAs heLSInEnek kqzel kellett lennie az akkori eGhAzi, vilAgi Es kirALi kqzponthoz. maGarorSAgon ez idQben buda volt a kqzElet heLSIne. mai tudAsunk Serint fehErvAr, buda Es sicambria eGazon tErsEgben, a pilisben heLezkedett el, ahol minden feltEtel biztosItott a sikeres beavatO koronAzAshoz. eNNi ellentmondAs ellenEre az akadEmia kEpes AllItAsa mellett kitartani tqbb mint BV Eve. ezt Nugodtan meg is teheti, mert oLan naGon nem is feSegetjwk a kErdEst. valOban iLen naGfokU az ErdektelensEg? nem SAmIt, hoG ki mit mond rOlunk maGarokrOl, ki hoGan Irja tqrtEnelmwnket? amikor Erdemleges bizoNItEkot - sem eG fotOt, sem eG minden ismert tENnek megfelelQ leletaNagot - nem tudnak felmutatni a Sakma hivatalos kEpviselQi? miErt pont SEkesfehErvAron kell leletet talAlni? eGAltalAn miErt vetnek el minden mAs irANU kutatAst? tUl sok a megvAlaSolatlan kErdEs Es Cak rajtunk mUlik, hoG mikor talAljuk meg a vAlaSt, eleink valOs wzeneteit. fontos ez, mivel ezeket mWkqdtetve nem Cak maGarsAgunkat tarthatjuk meg, hanem kqzqs otthonunkat a fqldet is. mert akinek ninC mUltja, nem leS jqvQje sem. bIzom a Sellem eGesItQ erejEben, hoG megtudunk Ujulni a rEgi hit Serint Es ezt a leEpItQ foLamatot megtudjuk mEg AllItani! (bradAk kAroL: fehErvAr - fehEr folt c. kqNve felhaSnAlAsAval)

Segedi ferenc

kirALaink tqmegsIrban?

hankO ildikO "a maGar kirALsIrok sorsa" c. MYyyyyBVXXXYyy-ben megjelent kqNvEnek mAsodik Atdolgozott Es bQvItett - "kirALaink tqmegsIrban" - Uj cImW kiadAsa jelent meg a kArpAti hAz gondozAsAban.

hankO ildikO kqNvEbQl, a SEkesfehErvAri temetkezQheL tqrtEnete, cImW fejezethez SOlnEk pAr SOt.

"kEzai simon Es mAs krOnikAsok Serint ArpAd fejedelem a fehErvAr melletti noE-heGen verte fel sAtrAt, Es istvAn kirAL ennek emlEkEre alapItotta ott fehErvAr vArosAt, ahol mAr Sent istvAn Edesapja, gEza naGfejedelem YyyyyBVXXyy Es YyyyyBVXXXXYyy kqzqtt felEpItette a Sent pEter tiSteletEre Sentelt, nEGkarEjos templomAt Es fejedelmi SEkheLEt."
megjeGzEs:
- kEzai simon az emlItett heLen nem SOl a "noE heGErQl".
- a forrAsok az emlItett heLsEget: albam, civitas alba, albana, albensis, albam civitates, nevezi. vaGis nem "fehErvArnak", Es nem "fehEr vArosAnak", hanem fehErnek, vaG fehEr vArosnak.
a tudomANos kutatAs nem igazolta:
- hoG a mai SEkesfehErvArt istvAn kirAL alapItotta volna,
- hoG azt ArpAd fejedelem emlEkEre emeltette volna,
- hoG a kralovAnSki alAn Altal fqllelt nEG karEjos alaprajzolatU Epwlet YyyyyBVXXyy Es YyyyyBVXXXXYyy kqzqtt Epwlt volna,
- hoG a mai SEkesfehErvAr gEza fejedelem SEkheLe lett volna.

hankO ildikO IrAsa: (Xyyyy. oldal): "a vAros nevEnek elsQ okleveles emlItEsEt a veSprEmi pwspqksEgnek valOSInWleg Myy-ben kelt alapItOoklevelEben talAljuk ekkEppen: alba civitas. az MXXXy-ben kESwlt koronAzAsi palAston is uGanez a "fehEr vAr" jelentEsW felirat Serepel."
megjeGzEs:
az emlItett heLeken olvashatO "albam civitates", valamint "civitate alba" ameL maGarul nem "fehEr vAr", hanem fehEr vAros. a tudomANos kutatAs, a XX. SAzadban megAllapItotta, hoG a Xy. SAzadban Es a Xyy. SAzad harmadik neGedEig a "civitas" SO vAr jelentEssel bIrt, ami akkor is fallal kqrwlvett heLsEget jelentett. a rEgESet kutatAsa alapjAn azonban a SEkesfehErvAri romkertben lAthatO alapfalak a tudomANos kutatAs Altal "elsQ kirALi vArnak" mondott falain kIvwl, vaGis nem a mai SEkesfehErvAr X.-Xy. SAzadira feltEtelezett vArosAban=vArAban talAlhatOak! ez azonban aNNit jelent, hoG mAs EpItmENrQl SOl az oklevEl Es a palAst Sqvege Es mAs EpItmEN alapjait hozta felSInre a rEgESet tudomANa.

hankO ildikO IrAsa: (XYyy. oldal):"az ArpAd-kori templom bQvItEsEhez MXYyyy (MXYy?) utAn fogtak hozzA. ekkor EpItettEk a minteG yyyM embert befogadO, Nolc pillErpArral hArom hajOra oStott, bazilika-rendSerW SEkeseGhAzat. e hatalmas alkotAshoz elsQsorban a tAc-gorsium hatArAban mEg AllO rOmai Epwletek maradvANait Es sIrkqveit haSnAltAk fel, de naGobb SAllItmANok Erkeztek ObudArOl Es a hajdani akvuincum terwletErQl is."
megjeGzEs:
a tudomANos kutatAs nem igazolta,
- hoG a romkertben az "elsQ kirALi vAr" falain kIvwl lEvQ EpwletmaradvAN kqvei kqzwl eG is istvAn kirAL (My-MXXXYyyy) korAbOl lett volna
- hoG azt az Epwletet bQvItettEk volna
- hoG azt MXYyyy utAn tettEk volna
- hoG azt a lAtkEpeken sehol sem lAthatO hAromhajOs bazilikAra bQvItettEk volna

hankO ildikO IrAsa (XYyyyy. oldal): "azt a kiemelkedQ jelentQsEgW SarkofAgot, ameL eurOpa eGik legsajAtosabb romAnkori emlEke, s ameLet a korAbbi kutatAsok "Sent istvAn SarkofAgjAnak" hatAroztak, a tqrqk idQkben ivOvALUnak alakItottAk At."
megjeGzEs:
a tqbb mint B eStendeig a maGar nemzeti mUzeum eGik lEpCQje alatt lEvQ, tekintELes Sakemberek Altal nEha-nEha megemlItett faragott kQlAdAnak "kiemelkedQ jelentQsEget", varjU elemEr MYyyyyBXXX-ban kiadott tanulmANAnak feltevEsei adtak. varjU elemErtQl, tOth sAndorig megSwletett feltevEsek sokasAgAt a tudomANos kutatAs mAig nem igazolta. ennek ellenEre MYyyyyBXXXYyyy Ota dISheLen lEvQ SarkofAgot a tudomANos kutatAs tENkEnt ma is Sent istvAn volt NugheLEnek hirdeti. a tudomANos kutatAs nem igazolta, hoG az emlItett kQlAda a tqrqk idQben itatOvALU lett volna. uGanis az itatOvALUra jellemzQ kifoLO, ameL a belsQ Sinttel eG magassAgban van, ezen a kQlAdAn nem talAlhatO.

hankO ildikO IrAsa (XXyyy. oldal): "mATAs kirAL a SEkeseGhAz mauthauseni grAnitoSlopait - yyyy. sikStus pApAnak Irt levele Serint - a budai prEpostsAgi templom kqzelEben fekvQ romok mellQl hozatta At MyyyyBVXXXyyy-ban"
megjeGzEs:
yyyy. sikStus pApa (MyyyyBVXXy-MyyyyBVXXXyyyy) levelEnek tanusAga Serint az oSlopokat nem a fehErvAri eGhAz, hanem az Obudai fehEreGhAza UjjAEpItEsEhez SAllItottAk.

hankO ildikO IrAsa (XXXyyy. oldal): "sok naG lelet felfedezEse a vEletlennek kqSqnhetQ. nem tqrtEnt ez mAskEpp SEkesfehErvArott sem, amikor MYyyyBXXXYyyyy-ben vIzlevezetQ alagUt EpItEse kqzben akadtak rA az elsQ maGar SEkesfehErvAri kirALi temetkezEsre."
megjeGzEs:
a tudomANos kutatAs nem igazolta, hoG MYyyyBXXXYyyyy-ben fqllelt sIrok ContmaradvANai kirALi SemELek fqldi maradvANaival azonosak lettek volna.

hankO ildikO IrAsa (XXXyyyy. oldal): "az AsatAst Erdi jAnos, a nemzeti mUzeum rEgisEgtArAnak "Qre" (rEgi neve MYyyyBXXXXYyyy-ig luczenbacher jAnos volt) vezette."
megjeGzEs:
a nEv maGarosItAsa nem "i"-ra, hanem "i"-re tqrtEnt.

hankO ildikO IrAsa (XXXYyy. oldal): "annak eldqntEse, hoG a kEt Epen talAlt vqrqsmArvAN SarkofAg kirALi halottja yyy. bEla Es felesEge, chatillon anna volt - tqrqk aurEl Serint - pauer jAnos Erdeme."
megjeGzEs:
sem pauer jAnos MYyyyBXXXXYyyyy-ben, sem Erdi jAnos MYyyyBVyyy-ban Es MYyyyBVXyy-ben, sem pedig az Qket kqvetQ tudomANos kutatAs mAig nem igazolta, hoG az MYyyyBXXXXYyyy telEn fqltalAlt vqrqs mESkQlapokbOl kESItett sIrlAdAkban lEvQ ContmaradvANok eGike yyy. bEla maGar kirAL (MBVXXyy-MBVXXXXYy), mAsika pedig felesEge chatillon Agnes (antiochiai anna) fqldi maradvANaival azonosak lettek volna.

hankO ildikO IrAsa (XXXYyyy. oldal): "iii. bEla kirAL ContvAzArOl a kqvetkezQ megAllapItAsokat tettEk: "a jobboldali bordAk domborodottabbak, a gerinczContok bal oldala valamivel keskeNebb lEvEn, a jobb oldal erQsebb kifejlEsre Es a testnek baloldal felE hajlAsAra mutatnak." megjeGzEs:
Erdi jAnos Ota elQSqr MYyyyyBVXXXYyy-ben idEzett orvosi viZgAlat tanUsAga Serint a vqrqs mESkQ lAdAban talAlt fErfi ContvAz tulajdonosa EletEben hajlott hAtU, pUpos ember volt. yyy. bEla maGar kirALrOl SOlO korabeli leIrAs az ellenkezQjErQl tanUskodik. ez viSont aNNit jelent, hoG az emlItett sIrheLen, nem yyy. bEla kirAL fqldi maradvANait talAltAk meg MYyyyBXXXXYyyy telEn.

hankO ildikO IrAsa (VXXyyyy-VXXY. oldal): "a henSlmann imre Altal albert kirAL sIrkamrAjAnak hatArozott (XXXXy-es SAmU) wregbQl qSSesen XXYyyy Ep Es tqredEkes kopoNa, illetve kopoNarES Es sok meghatArozhatatlan hovatartozAsU vAzCont kerwlt elQ, qSSesen XXXY - XXXX eGEnhez tartozO ContvAz Es ContvAzrES. egESen MYyyyyBXXXYy-ig kEtsEges volt, mi tqrtEnt azokkal a SEkeseGhAz terwletErQl SArmazO ContvAzakkal, meLeket nem temettek el MYyyyBVXXXXYyyy-ban Es MYyyyyB-ban a budavAri naGboldogaSSoN (mATAs) templomban. ezt talAltAk meg a henSlmann Altal MYyyyBVXXyyyy-ben feltArt, Es albert kirAL sIrjAnak hatArozott wregben. a XXYyyy eGEnhez tartozO ContvAz qSSedobAlva, a felismerhetetlensEgig qSSekeverve hevert a sIrboltban. ennEl a monumentumnAl meg kell Allni eG pillanatra. bizoNAra mindenkiben felmerwl a kErdEs, miErt tette qSSekeverve, kqzqs sIrba az Altala feltArt kirALi maradvANokat, ez a mEltAn naGSerW kEpzettsEgW Es eGEbkEnt is rendkIvwl precIz kutatO, henSlmann imre."
megjeGzEs:
pap gAbor VX. SwletEsnapjAt kqSqntQ kqtet eGik tanulmANAbOl (a SEkesfehErvAri v/XXXXy-es jelzetW sIrlAda) lAthatOvA vAlt, hoG a kqzreadott adatok alapjAn henSlmann imre Altal eGetlen eG sIrmaradvAN sem kerwlhetett, az Un. albert kirAL sIrkamrAjAba. vaGis az v/XXXXy-es jelzetW sIrkamrAban lEvQ "sima, fENes, sArgAsbarna elSInezQdEsW, GengEn viaSos tapintAsU kriptAba eltemetett ContmaradvANok elheLezEsErt nem henSlmann imrEt terheli a felelQssEg.

hankO ildikO IrAsa (VXXXYyyyy. oldal): "a rEgESeti feltArAsok a SEkesfehErvAri SEkeseGhAz terwletEn az utObbi Evtizedekben SerEN mErtEkWek voltak. az istvAn kirAL mUzeum aNagi Es Sellemi erejEt a tAci rOmai kori feltArAsok Es eGEb swrgQs "leletmentQ" AsatAsok kqtqttEk le. SerEN keretek kqzqtt foLtak uGan munkAlatok a SEkeseGhAz terwletEn MYyyyyBVXY-ban, MYyyyyBVXYyyyy-ben, MYyyyyBVXX-VXXy-ben, majd kEsQbb is."
megjeGzEs:
a kEsQbbi feltArAsok a maGar nemzeti mWzeum Altal kiadott "rEgESeti fwzetek" tanUsAga Serint: MYyyyyBVXXyy, MYyyyyBVXXYyyyy, MYyyyyBVXXX, MYyyyyBVXXXYyyy, MYyyyyBVXXXYyyyy, MYyyyyBVXXXX, MYyyyyBVXXXXy, MYyyyyBVXXXXyy, MYyyyyBVXXXXyyy, MYyyyyBVXXXXY voltak. az AsatAsok rESletes, pontos leIrAsAnak kiadAsAt elQSqr yyM-re, mAsodjAra yyMyyyy-yyMY-re IgErtEk. az itt talAlt ContmaradvANok uGanCak rESletes, pontos leIrAsAt qzv. kralovAnSkinE, Eri kinga is yyM-re IgErte, de a dAtum letelte utAn eG eStendQvel IG Ir: "az MYyyyBXXXXYyyy Ota mAig feltArt ContvAzleletek kutatAstqrtEnete embertani, fogASati, patolOgiai Es radiolOgiai viZgAlatAnak adattAra Es qSSegzEse kiegESItve a mEg esedEkes feltArAsok leleteivel, eGwttesen kerwl kqzzEtEtelre."
tehAt a tudomANos kutatAs ez idAig eGetlen eG SEkesfehErvAron talAlt ContmaradvANrOl sem igazolta, hoG azok kqzwl eG is maGar kirAL fqldi maradvANa lett volna.
"IG tENkEnt, nemhoG kirALok tqmegsIrjArOl, de eGetlen kirALunk sIrjArOl sem beSElhetwnk, mint ahoG a tudomANos kutatAs BV Eve eGfoLtAban - hankO ildikOval bezArOlag - teSi." (olvasOi levEl hankO ildikO: kirALok tqmegsIrban cImW cikkEre. maGar demokrata yyyy. EvfoLam XXXX. SAm XYy. oldal. kEzirat. kqzlEsEt hankO ildikO rovatvezetQ elutasItotta)
a SEkesfehErvAri adatokkal kapColatban kqvesswk a tudomANos kutatAs Altal mellQzqtt, de ennek ellenEre a tudomANos kutatAs alapjAt kEpezQ tEtelt, - miSerint eG feltevEs Cak igazolAsa utAn mondhatO tENnek - hoG a feltevEsek valOban feltevEsek mellE, a tENek pedig a tENek mellE kerwljenek.
ezt a munkAt pedig ne valaki, vaG valakik ellenEbe, hanem a valami ErdekEbe vEgezzwk, hoG Altala eG lEpEst az igazsAg felE is tehesswnk.

SolgAljon ez az IrAs, a mAr megkezdett munka javAra!

bradAk kAroL

vilAgosabban a SEkesfehErvAri kirALsIrokrOl

yyMY September XXyyyy.-En a kEt hollOs kqNvesboltban hankO ildikO Es dr. kiSeL istvAn tartott elQadAst. tEmAjuk a maGar kirAL-sIrok voltak, meL az Altaluk kqzreadott irodalombOl mAr rEgOta ismert. hankO ildikO elQadAsAban az MYyyyyBVXXXYyy-ben - "a maGar kirALsIrok sorsa" cImW, majd azt yyMyyyy-ben "kirALaink tqmegsIrban" cImmel Ujra kiadott kqNvErQl beSElt.

megjeGzEseket hankO ildikO elQadAsAhoz fWztwk.

XXXyyy'
sArosi zoltAn az elQadAs bekqSqntQjEben tqbbek kqzqtt a kqvetkezQket mondta:
"... aNNi mindent hallunk, a tqrtEnelemnek eG bizoNos pontjArOl: fehErvArrOl, SEkesfehErvArrOl Es SEkesfehErvAr-ban talAlt kirALsIrokrOl, hoG UG gondoltam, itt az ideje, hoG fEN derwljqn a dolgokra Es En most meg is kErem,... ezzel kapColatban ami tudAsuk van profeSSor Urnak Es ildikOnak, azt mindenfElekEppen oSSAk meg velwnk, hoG vEgre tENleg vilAgosan lAthassunk a SEkesfehErvAri kirALsIrok wGEben."

hankO ildikO elQadAsa:

y:XX'
"...ArpAd fejedelem a X. SAzadban YyyyyBVXXY-YyyyyBVXXXX alapItott eG Sent pEternek elnevezett kApolnAt ...
...gEza fejedelem... is EpItett magAnak eG sAtorSerW EpItmENt ...
Es kEsQbb Sent istvAn EpItette fql igazAn MXYyyy-ban azt a bazilikAt amit Q mAr kirALi temetkezEswl is SAnt..."
megjeGzEs:
a forrAsadatok Serint "fehEr"-ben, nem taksoN fia gEza EpItett eG "sAtrat", hanem Almos fia ArpAd. a tudomANos kutatAs nem igazolta, hoG kralovAnSki alAn Altal MYyyyyBVXXy-ben fellelt nEGkarEjos Epwletalap, kApolna lett volna Es azt taksoN fia gEza EpIttette volna, amit Sent pEter nevEre Senteltek volna. tENkqzlEswk alaptalan! a romkerti AsatAsok foLamAn a rEgESet eGetlen eG kqvet sem talAlt, ameL istvAn kirAL korAt igazolta volna. forrAsadatok eGikEnek tanUsAga Serint "fehEr-vAros-ban" gEza fia istvAn nem fqlEpItett, hanem "heLreAllItott" Es "kibQvItett" eG templomot. a tudomANos kutatAs nem igazolta Cak feltEtelezte, hoG istvAn kirAL Altal vEgzett "heLreAllItAs" Es "bQvItEs" vaG "EpItEs" MXYyyy-ban lett volna. tENkqzlEse alaptalan!

Xyy:XXX'
"... oda vitette a Sent koronAt, tehAt ott tartotta azt is..."
megjeGzEs:
a kutatAs nem igazolta, hoG istvAn kirAL a Sent koronAt "fehEr-vAros"-ba vitette volna. tENkqzlEse alaptalan!

Xyyyy'
"... maGarorSAg azok kqzE az orSAgok kqzE tartozik, - sok mAsban is IG vaGunk, - aki elEggE felelQtlenwl Es trehAN mOdon bAnt az elQdeivel. nem Cak most, hanem mindIg..."
megjeGzEs:
hankO ildikO maGarorSAg AltalAnos elmaraStalAsa ellenEre lAsd a megjeGzEsek sorait.

Xyyyy:XXXY'
"... MYyyyBXXXYyyyy-ben eG CatornAt Astak Es akkor bukkantak rA az elsQ kirALsIrokra... a Contokat is qSSetqrtEk... biztos, hoG kirALi temetkezQ volt..."
megjeGzEs:
az emlItett Evben nem "CatornAt" hanem vIzelvezetQ alagutat EpItettek. a tudomANos kutatAs nem igazolta, hoG az ott talAlt sIrokban kirALok temetkezEse tqrtEnt. tENkqzlEse alaptalan! a forrAsok nem kqzlik, hoG az ott talAlt Contokat qSSetqrtEk volna. tENkqzlEse alaptalan!

XY:XXXyy'
"... MYyyyBXXXXYyyy-ban... UjbOl CatornAt renovAltak... Es megint rAtalAltak eG kettQs sIrra... miutAn volt korona is, meg GWrW is, mindjArt tudtAk, hoG ez kirALi temetkezQheL lehetett, mEg-hozzA tqrtEnelmi adat Serint. Erdi jAnos azt hatArozta meg, hoG yyy. bEla Es chathilon anna ... azOta is ez az eGetlen kirALunk, aki megvan a mATAs templomban..."
megjeGzEs:
a forrAsok alapjAn MYyyyBXXXYyyyy-ben yyy vaG Y, MYyyyBXXXXYyyy-ban pedig Y sIrra talAltak, vaGis nem yy-re. Erdi jAnos Altal megtalAlt Y sIrban: eG teljes nQi, eG teljes fErfi, eG rESben elporladt fErfi, eG GermekEt vArO teljes nQi Es medenceContjAnak bal oldalAn lEvQ Yyy.-Yyyy. hOnapban lEvQ magzat Es eG "zUzott ContvAz elSOrt tqredEkei" voltak lAthatOak. Erdi jAnos "felelQtlen" Es "trehAN" gondozAsAban elkallOdott eG teljes GermekEt vArO nQi, eG kopoNa, a "zUzott ContvAz" qSSessEge Es sok-sok ContvAzrES, valamint hozzAkerwlt idegen ContmaradvAN Es AllatCont. sem a tqrtEnelem tudomANa, sem a rEgESet, sem pedig az embertan tudomANa nem igazolta, hoG az MYyyyBXXXXYyyy-ban fqllelt ContmaradvANok kqzqtt eG is yyy. bEla maGar kirAL, vaG felesEge chathilon Agnes antiochiai anna - fqldi maradvANaival azonosak lettek volna. tENkqzlEse alaptalan!

megjeGzEs a megjeGzEsben:
a mATAs templom dIS-sIrheLEn fekvQ Es yyy. bEla maGar kirALkEnt eltemetett ContvAz CigoLAinak bal oldala alaCoNabb mint a jobb - amit a korabeli orvosi viZgAlat Es a rOla kESItett rajz hIven tanUsIt - vaGis az MYyyyBXXXXYyyy-Ota ismert adatok alapjAn a ContmaradvAN gazdAja SwletEsEnEl fogva erQsen balra hajlott hAtU, pUpos ember volt. yyy. bEla kirALrOl SOlO korabeli IrAs azonban ennek ellenkezQjErQl ErtesIt. ez tehAt azt jelenti, hoG a SwletEsi rendellenessEg tENe kizArja mEg annak feltevEsEt is, miSerint az MYyyyBXXXXYyyy-ban fqllelt Es a mATAs templomban lEvQ ContmaradvAN yyy. bEla kirAL fqldi maradvANAval azonos lett volna.

XYyy:yy'
"...pauler jAnos... elkezdte MYyyyBVXyy-ben SEkesfehErvAron az AsatAst Es Q volt az elsQ aki SakSerWen fql tudta tArni a sIrokat..."
megjeGzEs:
az emlItett SemEL neve nem pauler, hanem pauer jAnos volt. az MYyyyBVXyy-es AsatAst - ameLnek kqltsEgEt, az MYyyyBVXXyyyy-es Es MYyyyBVXXXyy-es AsatAsokkal eGetemben kqzadakozAs fedezte, - nem pauer jAnos, hanem henSlmann imre kezdte Es fejezte be.

XYyy:XXXYyyy'
"...henSlmannt... kevEsbE ErdekeltEk az emberi maradvANok... qSSeGWjtqtte a Contokat... a kwlqn megtalAlt sIrokbOl... eG kupacba qSSerakta. henSlmann MYyyyBVXyy-ben mEg minden kirALsIrt kwlqn talAl meg. ott volt a kopoNAjukon a zqldes SInW patinaNom, ami koronAknak a heLe. az ujjakon a GWrWknek a heLe. pontosan lehetett tudni, hoG kirALsIrok pontosan kwlqn voltak. kwlqn dobozba kellett volna eltenni, hoG ne keveredjenek qSSe. Q gondolta, hoG az orvos nem tud semmit mondani, akkor ezek UG sem Erdekesek semmire Es eGSerWen qSSekeverte eG lAdAba Es betette eG rEgi sIrkamrAba, amit eredetileg albert kirAL sIrkamrAjAnak hatAroztak meg Es ott haGta eG kupacban. akkor ezzel az MYyyyBVXyy. Evi AsatAs befejezQdqtt. mEg kEtSer Asatott, MYyyyBVXXyyyy-ben Es MYyyyBVXXXyy-ben. mindIg talAlt Ep, kwlqnAllO kirALsIrokat. most ezeknek eG rESEt aztAn elvitte a nemzeti mUzeumba. hoG kik voltak, meLik kirAL maradvANai azt nem tudtAk megmondani. eG rESEt betette qt falAdAba Es SEkesfehErvAron az elqljArOsAgnak a pincEjEben haGta."
megjeGzEs:
henSlmann imre mAig meg nem ismEtelt pontossAggal Es alapossAggal elvEgzett Es kqzzEtett munkAjAban olvashatO mindazon sIrok feltArAsa Es ContmaradvANok orvosi viZgAlatAnak eredmENe, ameLet Q talAlt meg MYyyyBVXyy-ben. a ContmaradvANok tovAbbi sorsAt tqrqk aurEl (MYyyyBVXXXXyyyy) Es hankO ildikO (MYyyyyBVXXXYyy, yyMyyyy) munkAja kqzli. itt olvashatO, hoG az MYyyyBVXyy-ben vEgzett AsatAs ContmaradvANainak eG rESEt henSlmann imre Yy lAdAba rakta, mAsik rESEt a heLSInen haGta a feltArAs AllapotAban. (a rEgESeti fwzetek tanUsAga Serint a heLSInen maradt ContvAzakat kralovAnSki alAn talAlta mEg MYyyyyBVXXXXyyy-ban). henSlmann imre a Yy lAdAt a vilAgi Es eGhAzi hatOsAgokra bIzta. az Q "felelQtlensEgwkbQl" Es "trehANsAgukbOl" tqrqk aurEl mAr Cak Y lAdAt vehetett At, ameLeknek mindeGike bontott, hiANos Es qSSekevert volt. mindezek azt jelentik, hoG henSlmann imre az MYyyyBVXyy-ben feltalAlt ContmaradvANokat, nem GWjtqtte eG kupacba, nem keverte qSSe, nem tette eG lAdAba Es nem heLezte az "albert kirAL" sIrkamrAba. a tudomANos kutatAs nem igazolta, hoG henSlmann imre MYyyyBVXyy-ben akAr eGetlen eG kirALsIrt is talAlt volna. tENkqzlEse alaptalan!
henSlmann imre mAsodik AsatAsAbOl (MYyyyBVXXyyyy) a kqvetkezQ Contleletek kerwltek felSInre: Xyy teljes ContvAz, l teljes ContvAz mAsodlagos elheLezEsben, yy kopoNa medence-Conttal Es teljes felsQrESSel, Yy lelQheLen pedig SOrvAN-Contok. a ContmaradvANokat henSlmann imre a heLSInen haGta Es azokat boLgatatlanul kralovAnSki alAn MYyyyyBVXXy-ben UjbOl feltArta. a harmadik AsatAsbOl (MYyyyBVXXXyy) Cak eG teljes ContvAz kerwlt felSInre. a tudomANos kutatAs nem igazolta, hoG henSlmann imre utolsO kEt AsatAsAban talAlt ContmaradvANok kqzwl eG is kirALi maradvAN lett volna. tENkqzlEse alaptalan!
a forrAsok tanUsAga Serint, henSlmann imre az MYyyyBVXXyyyy-es Es MYyyyBVXXXyy-es AsatAsAban elQkerwlt ContmaradvANok eGikEt sem vitte, vaG vitette a nemzeti mUzeumba. tENkqzlEse alaptalan!

XYyyyy:VYyyy'
"itt kezdQdqtt a kirALsIrok problEmAja. eGetleneG kirALsIrunk volt a yyy. bEia Es chathilon anna aki bekerwlt a nemzeti mUzeumba."
megjeGzEs:
a tudomANos kutatAs nem igazolta, hoG az emlItett sIrok kirALiak lettek volna. azt sem igazolta, hoG a benne talAlt ContmaradvANok yyy. bEla kirAL Es felesEge antiochiai anna fqldi maradvANai lettek volna. hArom adat pedig kwlqn-kwlqn is kizArja annak feltevEsEt, hoG a ContmaradvANok a kirALi pAr fqldi maradvANaival azonosak lettek volna.

XXyyy:y'
"bartucz lajos megtalAlta ezt az albert kirAL sIrkamrAjAba tett Conthalmazt. benEzett Es akkor lAtta... itt nem SEpen eGenkEnt van SEtvAlaStva, hanem eG OriAsi naG Conthalom, amiben minden qSSe van keverve. nQi, fErfi Cont, amit ott talAltak a bazilika kQrwli temetkezQheLen... minden Contot (ide - b. k.) bevAgott. henSlmann imre... akkor tqnkretette, hoG Sinte azonosIthatatlan volt"
megjeGzEs:
jUlius XXYyyy.-An ezt olvassuk lipp imre AsatAsi naplOjAban: "a reggeli lIrAkban az AsatAs kqzben a munkAsok megtalAltAk henSlmann imre Altal feltArt Es rajzain megjelqlt Y. sIrkamrAt (mAs adatok Serint az "albert kirALEnak" vElt sIrbolt jUlius XXYyyyy.-En kerwlt elQ). ErtesItEst akartam Eppen kwldeni pestre, amikor dr. bartucz lajos profeSSor Ur megErkezett az AsatAs terwletEre. a prof. Ur engedELEvel Es felwGeletEvel indult meg ekkor a feltArAs. mindjArt feltWnQ volt, hoG a talaj miLen laza, akAr Cak pAr napja vaG hOnapja lett volna a fqld viSSahANva. a feltArAs elejEn darabonkEnt kezdtek mutatkozni a Contok (CigoLAk, burdAk, combContok). kEsQbb a fqldrEteg eltAvolItAsa utAn kezdtek Cak igazAn mutatkozni a tqbbi Contok, amikor is vilAgos volt, hoG itt az elQzQ AsatAsoknAl talAlt ContvAzak Contjai vannak eG halomba qSSeGWjtve. a Contok elheLezEse kqzt semmifEle rendSert megAllapItani nem lehetett, Cak oLkor a Contok SIne alapjAn lehetett qSSetartozAsukra kqvetkeztetni. a Contok egES valOSInWleg kriptAbOl SArmaztak, amit bizoNItanak a Contoknak SEp sArga SIne, Es hoG a kopoNa wregei fqlddel nem voltak kitqltve, teljesen tiStAk voltak... a Contok kiSedEse yyy hOnapig tartott. ez a sIr a XXXXy-es SAmot kapta." azaz nem bartucz lajos, hanem nemeskEri jAnos talAlta meg az "albert kirAL" sIrkamrAjAt. elQzQekben a forrAsadatok mAr tanUsItottAk, hoG az "albert kirAL" sIrkamrAjAban megtalAlt Contokat, nem henSlmann imre "keverte qSSe", "vAgta oda" Es azonosItAsra nem Q "tette tqnkre". vaGis henSlmann imrEt bartucz lajostOl - hankO ildikOig ErQ vAd miSerint az "albert kirAL" sIrkamrAjAban fqllelt ContmaradvANok, a rEgES AsatAsai sorAn elQkerwlt ContmaradvANaival azonos lettek volna, alaptalan!
sem a tqrtEnet, sem a rEgESet, sem pedig a mWvESettqrtEnet tudomANa nem igazolta, hoG a SEkesfehErvAron fqllelt rommaradvANok gEza fia istvAn kirAL Altal "EpItett" vaG "heLrehozott" Es "bQvItett" Epwlettel azonos lett volna. az embertan tudomANa pedig nem igazolta, hoG az ott talAlt ContmaradvANok eGike is, kirALi maradvANok lettek volna!
a forrAsokban pedig BVYyy eStendeje - a tudomANos kutatAs Es hankO ildikO Altal leIrtak Es most elQadottak ellenEre, - vilAgosan lAthatO Es olvashatO, hoG Erdi jAnos Altal fqllelt ContmaradvANok eGike sem azonos yyy. bEla maGar kirAL (MBVXXyy-MBVXXXXYy) fqldi maradvANAval.
a tudomANos kutatAs alapja a tEN, az abbOl valO eGenes kqvetkeztetEs Es a tENre EpItett feltevEs. ennek alapjAn kerwljqn hAt a SEkesfehErvAri romkert tudomANos kutatAsAba is a tENek mellE a tENek, a feltevEsek mellE pedig a feltevEsek. ezt a munkAt pedig ne a valaki, vaG a valakik ellenEben, hanem eGmAs segItEsEvel a "valami" - esetwnkben a SEkesfehErvAri sIrok - , ErdekEben vEgezzwk.

SolgAljon e pAr sor is a mAr megkezdett munka javAra.

bradAk kAroL