Szendrő Bebek-vár

Építési idejét nem ismerjük, első tulajdonosát sem. 1360-ból ismerjúk első királyi hadnagyát. 1370-től már a Bebek családé, egészen 1565-ig.
A XV.-XVI. században a Bebekek vára a későbbi Várhegy lábánál, a Miskolcról Torna felé futó országút mellett, a Bódva soha be nem fagyó ágaitól és ároktól övezett félszigetén állt. Ezt igazolják a XVI. század második feléből és a XVII. század elejéről származó források, melyek szerint a későbbi Alsóvár másik neve Bebek-vár volt. A vártól délre állt a mezőváros késő középkori plébániatemploma (amit a XIX. század végén lebontottak, helyén ma a neogót református templom áll).
Mivel a Bebek-féle vár a ma Várhegynek nevezett magaslatról könnyen támadható volt, az 1570-es években új erődítés építését kezdték meg. Ennek a korabeli ábrázolások alapján ötbástyás, fa-föld szerkezetű, a Bódva ágaival körbevett erődnek a téglalap alakú, huszárvárral bővített alaprajza a mai településszerkezetben is felismerhető. A különös arányú ún. Kékfestő-ház esetleg ehhez az erődítéshez tartozó, ismeretlen funkciójú épület része. (Más vélekedések szerint XVIII. századi parasztház) Az építkezés számadásainak nagy része fennmaradt, ám mindmáig kiadatlan. Az új erődítés helyét rosszul választották meg: a Várhegytől ugyan távolabb feküdt, az Akasztó-dombról azonban tűz alá lehetett venni. Ezért 1590-től a Várhegyen megkezdték egy harmadik erődítés kiépítését. A Földvárnak, Német várnak nevezett erődítés (talán még a XVII. század közepe előtt) civil kézbe került, s e negyed közepén építették fel templomukat a ferencesek. E templom helyén áll az a XVIII. században emelt templom, mely ma a település katolikus plébániatemploma.
A Hősök tere 5 telken végzett szondázó ásatás során XV. századi rétegek bukkantak elő, melyekből kályhacsempe-töredéket is sikerült gyűjteni. Elképzelhető, hogy a ma álló rom északnyugati helyiségének fala XV. századi részleteket is rejt. A Bebekek várát 1565-66-ban Lazarus von Schwendi a király számára foglalta el. A rossz állapotú várat kijavították, s ekkortájban készülhetett két bástyája, melyek közül az északkeletinek alsó szintje ma is áll. Az Alsó várat 1690-ben Csáky István vette meg, aki kastéllyá alakíttatta. A XVIII. században Csáky Antal további átalakításokat végzett az épületen, melyet a XIX. század közepétől már nem laktak. Pusztulása a XX. század elején kezdődött. Telkét szétosztották, a romos kastélyt az új tulajdonosok részben lebontották, részben maradványait modern épületekbe foglalták.
A Bebek-vár maradványai a város főterének közelében, attól északra kertes házak között találhatók. A terület magántulajdonban van, a romok további pusztulása a tulajdonosoktól függ.


SendrQ bebek-vAr

EpItEsi idejEt nem ismerjwk, elsQ tulajdonosAt sem. MyyyBVX-bOl ismerjUk elsQ kirALi hadnaGAt. MyyyBVXX-tQl mAr a bebek CalAdE, egESen MYBVXY-ig.
a XY.-XYy. SAzadban a bebekek vAra a kEsQbbi vArheG lAbAnAl, a miskolcrOl torna felE futO orSAgUt mellett, a bOdva soha be nem faGO AgaitOl Es AroktOl qvezett fElSigetEn Allt. ezt igazoljAk a XYy. SAzad mAsodik felEbQl Es a XYyy. SAzad elejErQl SArmazO forrAsok, meLek Serint a kEsQbbi alsOvAr mAsik neve bebek-vAr volt. a vArtOl dElre Allt a mezQvAros kEsQ kqzEpkori plEbAniatemploma (amit a XYyyyy. SAzad vEgEn lebontottak, heLEn ma a neogOt reformAtus templom All).
mivel a bebek-fEle vAr a ma vArheGnek nevezett magaslatrOl kqNNen tAmadhatO volt, az MYBVXX-es Evekben Uj erQdItEs EpItEsEt kezdtEk meg. ennek a korabeli AbrAzolAsok alapjAn qtbAsTAs, fa-fqld SerkezetW, a bOdva Agaival kqrbevett erQdnek a tEglalap alakU, huSArvArral bQvItett alaprajza a mai telepwlEsSerkezetben is felismerhetQ. a kwlqnqs arANU Un. kEkfestQ-hAz esetleg ehhez az erQdItEshez tartozO, ismeretlen funkciOjU Epwlet rESe. (mAs vElekedEsek Serint XYyyy. SAzadi paraSthAz) az EpItkezEs SAmadAsainak naG rESe fennmaradt, Am mindmAig kiadatlan. az Uj erQdItEs heLEt roSSul vAlaStottAk meg: a vArheGtQl uGan tAvolabb fekwdt, az akaStO-dombrOl azonban tWz alA lehetett venni. ezErt MYBVXXXX-tQl a vArheGen megkezdtEk eG harmadik erQdItEs kiEpItEsEt. a fqldvArnak, nEmet vArnak nevezett erQdItEs (talAn mEg a XYyy. SAzad kqzepe elQtt) civil kEzbe kerwlt, s e neGed kqzepEn EpItettEk fel templomukat a ferencesek. e templom heLEn All az a XYyyy. SAzadban emelt templom, meL ma a telepwlEs katolikus plEbAniatemploma.
a hQsqk tere Y telken vEgzett SondAzO AsatAs sorAn XY. SAzadi rEtegek bukkantak elQ, meLekbQl kALhaCempe-tqredEket is sikerwlt GWjteni. elkEpzelhetQ, hoG a ma AllO rom ESakNugati heLisEgEnek fala XY. SAzadi rESleteket is rejt. a bebekek vArAt MYBVXY-VXYy-ban lazarus von schvendi a kirAL SAmAra foglalta el. a roSS AllapotU vArat kijavItottAk, s ekkortAjban kESwlhetett kEt bAsTAja, meLek kqzwl az ESakkeletinek alsO Sintje ma is All. az alsO vArat MYyBVXXXX-ben CAki istvAn vette meg, aki kastELLA alakIttatta. a XYyyy. SAzadban CAki antal tovAbbi AtalakItAsokat vEgzett az Epwleten, meLet a XYyyyy. SAzad kqzepEtQl mAr nem laktak. puStulAsa a XX. SAzad elejEn kezdQdqtt. telkEt SEtoStottAk, a romos kastELt az Uj tulajdonosok rESben lebontottAk, rESben maradvANait modern Epwletekbe foglaltAk.
a bebek-vAr maradvANai a vAros fQterEnek kqzelEben, attOl ESakra kertes hAzak kqzqtt talAlhatOk. a terwlet magAntulajdonban van, a romok tovAbbi puStulAsa a tulajdonosoktOl fwgg.