Szentandráspart (Galgahévíz)

Galgahévíztől 2 kilométerre délnyugatra a Sósi-patak keleti partján emelkedő három oldalról meredek északnyugat-délkelet irányú dombvonulat északkeleti végén található a földvár. A dombvonulat 169 méter magas, a völgy feletti magassága kb. 35 méter, délkeleten keskeny nyak köti össze a Szentandrás-heggyel. A domb tetejéről csodálatos panoráma nyílik a Galga-völgyére és a dél-délnyugatra elterülő Bika-tóra.
A Szentandráspartot az Árpád-korban az Ákos nembéliek birtokolták. Itteni birtoklásukra vonatkozó első adat 1284-ből származik. Az Ákos nemzetség Micsk ága a Galga-völgyében alakította ki a megye legtekintélyesebb világi nagybirtokát. Az Ákos nemzetség a XII. század folyamán telepedett le a megye területén, a földvárat is ekkor a XII. század folyamán építhették. A XII. század végén XIII. század elején bencés monostor (Ákosmonostora) létesült a vár területén. A hévízi apátot 1214-ben említi először a Váradi Regestrum. 1394-ben említik először Ákosmonostora patrónusát név szerint az Ákos nemzetség Micsk ágát.
Az épületek falai a XVIII. század végén még álltak. Az Eszterházy család ezekből a falakból építtetett Turán magtárat. 1930 körüli magánásatás során tört vonalú falrészt és faragott köveket találtak. 1958-ban Patay Pál terepbejárás során középkori cserepeket gyűjtött.
A földvár belső területét hármas sánc védi. A belső sánc körben megfigyelhető csak a délnyugati oldalon szakad meg. A belső sánc magassága kb. 2 - 3 méter az árok kb. 10 méter széles, az észak- északnyugati oldalon az árok szélessége kb. 15 - 20 méter. A belső sánc a kelet - északkeleti oldalon terasz alakú, szélessége 15 - 20 méter között váltakozik. A vár délkeleti végénél a második sánc kb. 2 méter magas, az árok kb. 6 méter széles. Az északnyugati végénél a második sánc kb. 2 - 3 méter magas, az árok kb. 8 - 10 méter széles. A sáncok csatlakoznak a meredek domboldalhoz. A földvár déli végénél a harmadik sánc kb. 1 méter magas, az árok kb. 6 méter széles. A harmadik sánc is csatlakozik a meredek domboldalhoz. Ezután enyhe lejtő húzódik a domb folytatása felé. A vár északnyugati végén a második sánc után a domb végéig lapos plató következik.
Szentandrásparton a dombtetőn i. e. 1600 körül a hatvani kultúra népe telepedett meg. A földvár területén 1989-ben folyt régészeti feltárás. Ekkor tisztázódott a bronzkori település rétegsora. A domb nyugati szélén egy 4,4x17,8 méter belméretű, XV. századi épület alapjait fedezték fel. Ugyanitt megtalálták az épület cserépkályháját is. A templom a domb közepén állhatott. Ez a terület az oklevelekben szereplő hévízi apát székhelyével azonosítható.


SentandrAspart (galgahEvIz)

galgahEvIztQl yy kilomEterre dElNugatra a sOsi-patak keleti partjAn emelkedQ hArom oldalrOl meredek ESakNugat-dElkelet irANU dombvonulat ESakkeleti vEgEn talAlhatO a fqldvAr. a dombvonulat BVXYyyyy mEter magas, a vqlG feletti magassAga kb. XXXY mEter, dElkeleten keskeN Nak kqti qSSe a SentandrAs-heGGel. a domb tetejErQl CodAlatos panorAma NIlik a galga-vqlGEre Es a dEl-dElNugatra elterwlQ bika-tOra.
a SentandrAspartot az ArpAd-korban az Akos nembEliek birtokoltAk. itteni birtoklAsukra vonatkozO elsQ adat MyyBVXXXyyyy-bQl SArmazik. az Akos nemzetsEg miCk Aga a galga-vqlGEben alakItotta ki a meGe legtekintELesebb vilAgi naGbirtokAt. az Akos nemzetsEg a Xyy. SAzad foLamAn telepedett le a meGe terwletEn, a fqldvArat is ekkor a Xyy. SAzad foLamAn EpIthettEk. a Xyy. SAzad vEgEn Xyyy. SAzad elejEn bencEs monostor (Akosmonostora) lEteswlt a vAr terwletEn. a hEvIzi apAtot MyyBXyyyy-ben emlIti elQSqr a vAradi regestrum. MyyyBVXXXXyyyy-ben emlItik elQSqr Akosmonostora patrOnusAt nEv Serint az Akos nemzetsEg miCk AgAt.
az Epwletek falai a XYyyy. SAzad vEgEn mEg Alltak. az eSterhAzi CalAd ezekbQl a falakbOl EpIttetett turAn magtArat. MYyyyyBXXX kqrwli magAnAsatAs sorAn tqrt vonalU falrESt Es faragott kqveket talAltak. MYyyyyBVYyyy-ban patai pAl terepbejArAs sorAn kqzEpkori Cerepeket GWjtqtt.
a fqldvAr belsQ terwletEt hArmas sAnc vEdi. a belsQ sAnc kqrben megfiGelhetQ Cak a dElNugati oldalon Sakad meg. a belsQ sAnc magassAga kb. yy - yyy mEter az Arok kb. X mEter SEles, az ESak- ESakNugati oldalon az Arok SElessEge kb. XY - XX mEter. a belsQ sAnc a kelet - ESakkeleti oldalon teraS alakU, SElessEge XY - XX mEter kqzqtt vAltakozik. a vAr dElkeleti vEgEnEl a mAsodik sAnc kb. yy mEter magas, az Arok kb. Yy mEter SEles. az ESakNugati vEgEnEl a mAsodik sAnc kb. yy - yyy mEter magas, az Arok kb. Yyyy - X mEter SEles. a sAncok Catlakoznak a meredek domboldalhoz. a fqldvAr dEli vEgEnEl a harmadik sAnc kb. y mEter magas, az Arok kb. Yy mEter SEles. a harmadik sAnc is Catlakozik a meredek domboldalhoz. ezutAn eNhe lejtQ hUzOdik a domb foLtatAsa felE. a vAr ESakNugati vEgEn a mAsodik sAnc utAn a domb vEgEig lapos platO kqvetkezik.
SentandrAsparton a dombtetQn i. e. MYyB kqrwl a hatvani kultUra nEpe telepedett meg. a fqldvAr terwletEn MYyyyyBVXXXYyyyy-ben foLt rEgESeti feltArAs. ekkor tiStAzOdott a bronzkori telepwlEs rEtegsora. a domb Nugati SElEn eG yyyy+yyyy\X*XYyy+Yyyy\X mEter belmEretW, XY. SAzadi Epwlet alapjait fedeztEk fel. uGanitt megtalAltAk az Epwlet CerEpkALhAjAt is. a templom a domb kqzepEn Allhatott. ez a terwlet az oklevelekben SereplQ hEvIzi apAt SEkheLEvel azonosIthatO.