Szentvid

Velem községtől északnyugatra emelkedik az 586 méter magas Szentvid-hegy. A hegy névadója a csúcsra épített Vitus, ókeresztény vértanú tiszteletére szentelt kápolna.
A Szentvid-hegy őskori eredetű fellegvárával, teraszozott lejtőivel, egy európai jelentőségű korai városias település volt. A későbronzkortól a kelta korig virágzott. Az utóbbi korban talán törzsi központ, oppidum volt.
Régészeti kutatását 1972-ben Károlyi Mária kezdte, majd 1973 és 1985 között Bándi Gábor és Fekete Mária folytatta. További kutatását a Szabó Miklós szervezte magyar-francia kutatócsoport kezdte meg 1988-ban. A folyamatos ásatások feltárták, hogy az időszámítás előtti XIII. században is lakták, amit az itt feltárt erődített telep maradványai is igazolnak. Fejlett fémfeldolgozó és fémműves technikára utaló, i. e. XIII.-IX. századból való bronz- és aranytárgyak tömege került elő. A feltárások gazdagították a kelták betelepedéséről (i. e. III. század) szerzett addigi ismereteket, és számos római kori érme, ékszer és agyagedény is előkerült, sőt, a hegy lábánál egy avar kori temető nyomait is felfedezték.
A hegytető délkelet-északnyugat irányú platóján fellegvár, lejjebb a plató kísérőterasza, alatta lakóteraszok sora húzódik. Jelentős kereskedelmi és kézműves centrum volt a késő kelta korig. A hegy igazi megszállása a késő bronzkori urnamezős kultúra idejére tehető. Ekkor alakították ki a lakóteraszokat, ahol iparszerűen gyártották a bronz tárgyakat, amelyek Nyugat- és Észak-Európába is eljutottak. A népesség arisztokráciája a hegy tetején telepedhetett le, erre utal az itt talált aranykincs.
A kora vaskorban (i. e. VIII.-VI. század, Hallstatt kultúra) is megmaradt a hely jelentősége. A korszak lakói fa-föld szerkezetű erődítéssel látták el a hegyet. A meredek hegyoldalon lefutó nagy sáncot már az i. e. III. században megtelepedő kelták építették. A hegyen létesült oppidum a késő kelta korban is a régió lakosságának központi helye volt. Ezzel magyarázható, hogy az itt kevés nyomot hagyó római hódítók első pannóniai városukat az I. század közepe táján a mai Szombathely területén alapították meg, Savaria néven.
A Frank Birodalom egyik keleti határpontját - a mai kápolna előtti területen az 1980-as évek elején feltárt - IX. századi Karoling-kori templom jelzi, amit oklevelek is említenek. Korábban a megszálló határőrök temetkezései is előkerültek.
A IX. századi templomot az Árpád vezette honfoglalók elpusztították, ezt a romok között előkerült jellegzetes rombusz alakú nyílcsúcs is bizonyítja. Később, talán az államszervezés időszakában, egy fa-föld szerkezetű kora-középkori vár épült az őskori fellegvár helyén. A mai Szent Vid kápolna előtt, 1,5 méterrel alacsonyabb szinten helyezkedett el a félköríves szentélyzáródású IX. századi templom. Ennek kiszedett falain halad végig a kora Árpád-kori vár 2 - 2,2 méter széles kettős, fapalánkok közé töltött köves, agyagos égett sánca. Később a földsáncba ásták bele a korai kő várfalat.
A középkori kővár építési ideje ismeretlen, az Árpád-kor korai szakászára tehető. A régészeti ásatás eredményeképpen tudjuk, hogy a vár délkeleti végén egy 2 - 3,5 méter falvastagságú, 3,5 méter belső átmérőjű (9 - 9,5 méter külső átmérőjű) torony állt, melyhez 1,4 méter vastag körítőfalak csatlakoztak. Erődítései a plató lejtőjének peremén húzódtak. A plató felszínén, elsősorban északi és nyugati részen nyomon követhető a várfal néhány szakasza, az északnyugati zárófal mellett egy nagyméretű, nyolc|szögletes öregtorony maradványai, a várfaltól 30 méterre pedig várárok és híd figyelhető meg. Az elővárban XIII. századi útfelület, illetve további kőfal-maradványok kerültek elő. Az Árpád-kori kápolna a mai templom egyes részeiben kimutatható. A templom alaprajzára ad támpontot az 1857-es kataszteri felmérés térképe. Az Árpád-korban nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett.
A várat oklevél 1270-ben említi először, amikor Kőszegi Henrik átadta II. Ottokár cseh királynak. 1271-ben Monoszló Gergely, V. István hadvezére foglalta vissza, de 1273-ban újra cseh kézre került. 1279-ben, Kőszegi Henrik fiainak osztozkodásakor Szentvid Miklós fiáé lett. 1283-ban és 1284-ben IV. László sikertelenül ostromolta a várat. 1286-ban Kőszegi Miklós ostrommal bevette a várát. 1289-ben Albert herceg elfoglalta, majd 1291-ben, a hainburgi békekötés alapján III. András és Albert osztrák herceg más, kisebb várakkal együtt Szentvid lerombolásáról is döntöttek, ami csak részben történhetett meg, mert egy 1374-es felsorolás szerint a vár tartozékait Rohonc várához csatolták.
Szerdahely alapításával egyidejűleg az egyházvezetés átkerült Velemből Szerdahelyre, de az intenzív hitélet továbbra is megmaradt. 1697-ben Velemnek még megvolt régi Szent Vitusról elnevezett temploma két oltárral. 1713-ban remeteség volt a hegyen, melyet Tamás atya Szent Ferenc rendi szerzetes alapított. A remeteség a XVIII. század közepére megszűnt, de 1750-ben Hilarion atya gróf Battyány Lajos támogatásával felújította. 1858-ban Gószán József szerdahelyi plébános a régi kis kápolna helyére, az eredeti torony épségben hagyásával új, nagy templomot emeltetett.


Sentvid

velem kqzsEgtQl ESakNugatra emelkedik az YBVXXXYy mEter magas Sentvid-heG. a heG nEvadOja a CUCra EpItett vitus, OkereStEN vErtanU tiSteletEre Sentelt kApolna.
a Sentvid-heG Qskori eredetW fellegvArAval, teraSozott lejtQivel, eG eurOpai jelentQsEgW korai vArosias telepwlEs volt. a kEsQbronzkortOl a kelta korig virAgzott. az utObbi korban talAn tqrZi kqzpont, oppidum volt.
rEgESeti kutatAsAt MYyyyyBVXXyy-ben kAroLi mAria kezdte, majd MYyyyyBVXXyyy Es MYyyyyBVXXXY kqzqtt bAndi gAbor Es fekete mAria foLtatta. tovAbbi kutatAsAt a SabO miklOs Servezte maGar-francia kutatOCoport kezdte meg MYyyyyBVXXXYyyy-ban. a foLamatos AsatAsok feltArtAk, hoG az idQSAmItAs elQtti Xyyy. SAzadban is laktAk, amit az itt feltArt erQdItett telep maradvANai is igazolnak. fejlett fEmfeldolgozO Es fEmmWves technikAra utalO, i. e. Xyyy.-Yyyyy. SAzadbOl valO bronz- Es araNtArGak tqmege kerwlt elQ. a feltArAsok gazdagItottAk a keltAk betelepedEsErQl (i. e. yyy. SAzad) Serzett addigi ismereteket, Es SAmos rOmai kori Erme, EkSer Es aGagedEN is elQkerwlt, sQt, a heG lAbAnAl eG avar kori temetQ Nomait is felfedeztEk.
a heGtetQ dElkelet-ESakNugat irANU platOjAn fellegvAr, lejjebb a platO kIsErQteraSa, alatta lakOteraSok sora hUzOdik. jelentQs kereskedelmi Es kEzmWves centrum volt a kEsQ kelta korig. a heG igazi megSAllAsa a kEsQ bronzkori urnamezQs kultUra idejEre tehetQ. ekkor alakItottAk ki a lakOteraSokat, ahol iparSerWen GArtottAk a bronz tArGakat, ameLek Nugat- Es ESak-eurOpAba is eljutottak. a nEpessEg ariStokrAciAja a heG tetejEn telepedhetett le, erre utal az itt talAlt araNkinC.
a kora vaskorban (i. e. Yyyy.-Yy. SAzad, hallstatt kultUra) is megmaradt a heL jelentQsEge. a korSak lakOi fa-fqld SerkezetW erQdItEssel lAttAk el a heGet. a meredek heGoldalon lefutO naG sAncot mAr az i. e. yyy. SAzadban megtelepedQ keltAk EpItettEk. a heGen lEteswlt oppidum a kEsQ kelta korban is a rEgiO lakossAgAnak kqzponti heLe volt. ezzel maGarAzhatO, hoG az itt kevEs Nomot haGO rOmai hOdItOk elsQ pannOniai vArosukat az y. SAzad kqzepe tAjAn a mai SombatheL terwletEn alapItottAk meg, savaria nEven.
a frank birodalom eGik keleti hatArpontjAt - a mai kApolna elQtti terwleten az MYyyyyBVXXX-as Evek elejEn feltArt - Yyyyy. SAzadi karoling-kori templom jelzi, amit oklevelek is emlItenek. korAbban a megSAllO hatArQrqk temetkezEsei is elQkerwltek.
a Yyyyy. SAzadi templomot az ArpAd vezette honfoglalOk elpuStItottAk, ezt a romok kqzqtt elQkerwlt jellegzetes rombuS alakU NIlCUC is bizoNItja. kEsQbb, talAn az AllamServezEs idQSakAban, eG fa-fqld SerkezetW kora-kqzEpkori vAr Epwlt az Qskori fellegvAr heLEn. a mai Sent vid kApolna elQtt, y+Y\X mEterrel alaCoNabb Sinten heLezkedett el a fElkqrIves SentELzArOdAsU Yyyyy. SAzadi templom. ennek kiSedett falain halad vEgig a kora ArpAd-kori vAr yy - yy+yy\X mEter SEles kettQs, fapalAnkok kqzE tqltqtt kqves, aGagos Egett sAnca. kEsQbb a fqldsAncba AstAk bele a korai kQ vArfalat.
a kqzEpkori kQvAr EpItEsi ideje ismeretlen, az ArpAd-kor korai SakASAra tehetQ. a rEgESeti AsatAs eredmENekEppen tudjuk, hoG a vAr dElkeleti vEgEn eG yy - yyy+Y\X mEter falvastagsAgU, yyy+Y\X mEter belsQ AtmErQjW (Yyyyy - Yyyyy+Y\X mEter kwlsQ AtmErQjW) toroN Allt, meLhez y+yyyy\X mEter vastag kqrItQfalak Catlakoztak. erQdItEsei a platO lejtQjEnek peremEn hUzOdtak. a platO felSInEn, elsQsorban ESaki Es Nugati rESen Nomon kqvethetQ a vArfal nEhAN SakaSa, az ESakNugati zArOfal mellett eG naGmEretW, NolcSqgletes qregtoroN maradvANai, a vArfaltOl XXX mEterre pedig vArArok Es hId fiGelhetQ meg. az elQvArban Xyyy. SAzadi Utfelwlet, illetve tovAbbi kQfal-maradvANok kerwltek elQ. az ArpAd-kori kApolna a mai templom eGes rESeiben kimutathatO. a templom alaprajzAra ad tAmpontot az MYyyyBVYyy-es kataSteri felmErEs tErkEpe. az ArpAd-korban nemCak vilAgi, hanem eGhAzi kqzpont is lehetett.
a vArat oklevEl MyyBVXX-ben emlIti elQSqr, amikor kQSegi henrik Atadta yy. ottokAr Ceh kirALnak. MyyBVXXy-ben monoSlO gergeL, Y. istvAn hadvezEre foglalta viSSa, de MyyBVXXyyy-ban Ujra Ceh kEzre kerwlt. MyyBVXXYyyyy-ben, kQSegi henrik fiainak oStozkodAsakor Sentvid miklOs fiAE lett. MyyBVXXXyyy-ban Es MyyBVXXXyyyy-ben yyyy. lASlO sikertelenwl ostromolta a vArat. MyyBVXXXYy-ban kQSegi miklOs ostrommal bevette a vArAt. MyyBVXXXYyyyy-ben albert herceg elfoglalta, majd MyyBVXXXXy-ben, a hainburgi bEkekqtEs alapjAn yyy. andrAs Es albert oStrAk herceg mAs, kisebb vArakkal eGwtt Sentvid lerombolAsArOl is dqntqttek, ami Cak rESben tqrtEnhetett meg, mert eG MyyyBVXXyyyy-es felsorolAs Serint a vAr tartozEkait rohonc vArAhoz CatoltAk.
SerdaheL alapItAsAval eGidejWleg az eGhAzvezetEs Atkerwlt velembQl SerdaheLre, de az intenzIv hitElet tovAbbra is megmaradt. MYyBVXXXXYyy-ben velemnek mEg megvolt rEgi Sent vitusrOl elnevezett temploma kEt oltArral. MYyyBXyyy-ban remetesEg volt a heGen, meLet tamAs aTa Sent ferenc rendi Serzetes alapItott. a remetesEg a XYyyy. SAzad kqzepEre megSWnt, de MYyyBV-ben hilarion aTa grOf baTTAN lajos tAmogatAsAval felUjItotta. MYyyyBVYyyy-ban gOSAn jOZef SerdaheLi plEbAnos a rEgi kis kApolna heLEre, az eredeti toroN EpsEgben haGAsAval Uj, naG templomot emeltetett.