Szerencs

A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten rézkori leleteket tártak fel. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le. A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: "Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek."
A XII. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. 1217-ben történik első említése, amely egy plébániatemplomról szól. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. 1490-ben már mezőváros és a Rákóczi család birtoka volt, 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1558-ban elfoglalta Némethy Ferenc tokaji kapitány. A hegy lábát körülölelő mocsár egyik kiemelkedésén építtette fel reneszánsz castellumát, felhasználva az apátság román és gótikus kőanyagának egy részét. A kétszintes, délnyugati sarkán toronnyal és fallal erődített palota késő középkori udvarház formára utal. Kőkeretes ajtók, ablakok, külső bádogkorlátos lépcsők díszítették. Némethy halála (1565) után különböző birtokosok kezén volt a vár hosszabb-rövidebb ideig, majd 1580-ban zálogbirtokként Rákóczi Zsigmondnak adta a Szepesi Kamara. Az új birtokos még azon évben építkezni kezdett. Ezzel egy 15 esztendeig tartó építkezés vette kezdetét. A korai építkezésen nem nyúltak a Némethy-féle palotához, csupán annak övezőfala vonalán többszintes palotaszárnyakkal kerített belső udvart alakítottak ki. A későbbi építkezések során kelet felé újabb két traktussal, dél felé pedig bástyás külső várral bővítették a várat. Utóbbi építkezések alkalmával kicserélték a Némethy-féle kőkereteket, kandallókat. Díszes, lábakon álló kályhákat állítottak, újjáépítették a bábos külső lépcsőt, tornácot. Rákóczi Zsigmond halálával lezárult Szerencs várának fényes korszaka. Fiai Sárospatakon építkeztek, a vár rezidencia-szerepe megszűnt. A harmincéves háború során 1644-ben császári kézre került a vár. Kemény ostrom után jutott vissza I. Rákóczi György fejedelem kezére.
A város felőli ágyúzás miatt a nyugati fal felső része leomlott, megrongálódott a vár. A helyreállítás során lebontották a nyugati tornyot. Az épület összes kőablak- és ajtókeretét kiszedték helyéről és fa ácstokos-szerkezeteket raktak helyükre, illetve kissé eltolva és magasítva újabb ablakokat készítettek. A földszint addig sík födémes szobáit beboltozták, az emeletekre csapos gerenda födém került. A falakat az udvar felőli és a déli oldalon mintegy 1,5 méterrel magasították - jobbára ide építve be a kiszedett reneszánsz keretköveket, kandallókat, kályhalábakat. A helyreállítás ellenére megmaradt Szerencs csendes birtokközpontnak, ezt mutatják egyebek mellett a nagyobb számban megmaradt várleltárak is. Az egykor díszes "palotákban", kápolnában stb. gabonát, állatbőröket, ecetet és minden egyéb terméket tartottak. A XVIII. század derekára már a Rákóczi Julianna ágának kezén volt (Erdődy család), a nyugati és déli palotákból magtár lett. Néhány esztendő múlva ugyanerre a sorsra jutottak az északi nagyterem és szomszédos szobái is. Lebontották az északi tornyot, csupán a keleti szárny három traktusában maradtak lakóhelyiségek. A XIX. században már egy birtokos maradt csupán, a Szirmay család. A reneszánsz lépcsőt lebontva belső lépcsőházat készíttettek, majd a század végén a tó felőli oldalon teraszt csatlakoztattak a várhoz. Kisebb átalakításokkal lényegében ez őrződött meg napjainkra a reneszánsz várkastélyból. A II. világháború idején sajnos sok történelmi emlék, így a vár teljes belső berendezése is elpusztult.
1968-tól elkezdődött a régészeti feltárás, amelyet Valter Ilona, majd László Csaba végzett. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979 és 1991 között felújították, késő reneszánsz stílusúvá formálták az építményt.


SerenC

a telepwlEs kqrNEke mAr az Qskorban lakott volt: SerenC-taktafqldvAron UjkQkori, a hajdUrEten rEzkori leleteket tArtak fel. anonimus krOnikAja Serint ArpAd fejedelem Es vezErei hung vArAbOl jqvet a takta mellett, a SerenCe heGEig elterwlQ mezQn tAboroztak le. a monda Serint a SerenC nevet ArpAd fejedelem adta a vArosnak, amikor az ArpAd-heGen ezt mondta: "ma Ad (ebbQl SArmazik mAd neve) isten SerenCEt (SerenC) e tAjon (tALLa) ond (ond) Es tarcal (tarcal) vezEreknek."
a Xyy. SAzadban a johannita lovagrend alapItott itt kolostort. MyyBXYyy-ben tqrtEnik elsQ emlItEse, ameL eG plEbAniatemplomrOl SOl. az MyyyyBXX-as Evek kqrwl SerenC Es kqrNEke brankoviC GqrG Serb despota birtoka lett. MyyyyBVXXXX-ben mAr mezQvAros Es a rAkOczi CalAd birtoka volt, MYBYyy-tQl pedig SapoLai jAnos volt a heLsEg ura. MYBVYyyy-ban elfoglalta nEmethi ferenc tokaji kapitAN. a heG lAbAt kqrwlqlelQ moCAr eGik kiemelkedEsEn EpIttette fel reneSAnS castellumAt, felhaSnAlva az apAtsAg romAn Es gOtikus kQaNagAnak eG rESEt. a kEtSintes, dElNugati sarkAn toroNNal Es fallal erQdItett palota kEsQ kqzEpkori udvarhAz formAra utal. kQkeretes ajtOk, ablakok, kwlsQ bAdogkorlAtos lEpCQk dISItettEk. nEmethi halAla (MYBVXY) utAn kwlqnbqzQ birtokosok kezEn volt a vAr hoSSabb-rqvidebb ideig, majd MYBVXXX-ban zAlogbirtokkEnt rAkOczi Zigmondnak adta a Sepesi kamara. az Uj birtokos mEg azon Evben EpItkezni kezdett. ezzel eG XY eStendeig tartO EpItkezEs vette kezdetEt. a korai EpItkezEsen nem NUltak a nEmethi-fEle palotAhoz, CupAn annak qvezQfala vonalAn tqbbSintes palotaSArNakkal kerItett belsQ udvart alakItottak ki. a kEsQbbi EpItkezEsek sorAn kelet felE Ujabb kEt traktussal, dEl felE pedig bAsTAs kwlsQ vArral bQvItettEk a vArat. utObbi EpItkezEsek alkalmAval kiCerEltEk a nEmethi-fEle kQkereteket, kandallOkat. dISes, lAbakon AllO kALhAkat AllItottak, UjjAEpItettEk a bAbos kwlsQ lEpCQt, tornAcot. rAkOczi Zigmond halAlAval lezArult SerenC vArAnak fENes korSaka. fiai sArospatakon EpItkeztek, a vAr rezidencia-Serepe megSWnt. a harmincEves hAborU sorAn MYyBXXXXyyyy-ben CASAri kEzre kerwlt a vAr. kemEN ostrom utAn jutott viSSa y. rAkOczi GqrG fejedelem kezEre.
a vAros felQli AGUzAs miatt a Nugati fal felsQ rESe leomlott, megrongAlOdott a vAr. a heLreAllItAs sorAn lebontottAk a Nugati torNot. az Epwlet qSSes kQablak- Es ajtOkeretEt kiSedtEk heLErQl Es fa ACtokos-Serkezeteket raktak heLwkre, illetve kissE eltolva Es magasItva Ujabb ablakokat kESItettek. a fqldSint addig sIk fqdEmes SobAit beboltoztAk, az emeletekre Capos gerenda fqdEm kerwlt. a falakat az udvar felQli Es a dEli oldalon minteG y+Y\X mEterrel magasItottAk - jobbAra ide EpItve be a kiSedett reneSAnS keretkqveket, kandallOkat, kALhalAbakat. a heLreAllItAs ellenEre megmaradt SerenC Cendes birtokkqzpontnak, ezt mutatjAk eGebek mellett a naGobb SAmban megmaradt vArleltArak is. az eGkor dISes "palotAkban", kApolnAban stb. gabonAt, AllatbQrqket, ecetet Es minden eGEb termEket tartottak. a XYyyy. SAzad derekAra mAr a rAkOczi julianna AgAnak kezEn volt (erdQdi CalAd), a Nugati Es dEli palotAkbOl magtAr lett. nEhAN eStendQ mUlva uGanerre a sorsra jutottak az ESaki naGterem Es SomSEdos SobAi is. lebontottAk az ESaki torNot, CupAn a keleti SArN hArom traktusAban maradtak lakOheLisEgek. a XYyyyy. SAzadban mAr eG birtokos maradt CupAn, a Sirmai CalAd. a reneSAnS lEpCQt lebontva belsQ lEpCQhAzat kESIttettek, majd a SAzad vEgEn a tO felQli oldalon teraSt Catlakoztattak a vArhoz. kisebb AtalakItAsokkal lENegEben ez QrzQdqtt meg napjainkra a reneSAnS vArkastELbOl. a yy. vilAghAborU idejEn sajnos sok tqrtEnelmi emlEk, IG a vAr teljes belsQ berendezEse is elpuStult.
MYyyyyBVXYyyy-tOl elkezdQdqtt a rEgESeti feltArAs, ameLet valter ilona, majd lASlO Caba vEgzett. erdei ferenc SerenCi SwletEsW EpItES tervei alapjAn MYyyyyBVXXYyyyy Es MYyyyyBVXXXXy kqzqtt felUjItottAk, kEsQ reneSAnS stIlusUvA formAltAk az EpItmENt.