Szigetvár

A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. Kelta, római, majd avar uralom után a környék Botond törzse alá került.
A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű, a XIII. században Lázár-szigetnek nevezett földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat "Szigethi" néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemius-t tartják. Ennek unokája, Szigethi Oswald építtette az első erősséget, a kör alakú, 10 méter átmérőjű, 1,5 méter falvastagságú, három emeletes lakótornyot. Ez képezte a későbbi belső vár magját, amit egy erős fapalánkkal kerítettek körül és kapuja keletre nézett.
A XV. század eleji okmányok Szigetről mint városról beszélnek. A várat a XV. század elején a Szigethi, 1463-tól a Garai, 1471-től a Török család birtokolta. Török Bálint a vártornyot földvárral vette körül. Későbbi okmányok a városról, mint oppidumról szólnak, feltehető, hogy a téglalaprajzú város ekkor már körülkerített, védett hely volt. A mohácsi csata után Szigetvár rendkívül jelentős végvár lett. Török Bálint először Szapolyai Jánost, majd I. Ferdinándot támogatta. 1530-ban Szapolyai törökök támogatta serege megostromolta a várat, de Szapolyai leállította a támadást, mert I. Ferdinánd megtámadta Budát. Török Bálint ismét Szapolyai oldalára állt. 1540-ben megállított egy újabb Budavár elleni Habsburg ostromot, de 1541-ben a törökök elfogták és börtönbe vetették. 1543-ban Szigetvár I. Ferdinánd király tulajdonába került, királyi végvárrá vált, ezért 1548 - 1549-ben a török támadások ellensúlyozására a korszerű erőddé építették át, kiszélesítették a vár körüli tavat, megerősítették a sáncokat, megépítették a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat.
Néhány év múlva Dersfy Farkas várkapitány leltára szerint a szigeti erősség trapéz alakú középpontjában volt a belső vár, a nagy lakótorony. A belső vár bejáratát földsánccal vették körül. A katonaság az Óvárosban lakott, laktanya nem állt a belső várban. A vár falait és bástyáit tömésfallal, vagyis döngölt agyagból készítették. A vártól délkeletre feküdt az Óváros. 6 - 7 méter magas tömésfalak védték, sarkain kisebb bástyákkal, széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze. 1554-ben Kerecsényi László, aki később a gyulai vár kapitánya, Nádasdy Tamáshoz írott jelentésében még mindig csak földbástyák építéséről számolt be, mert I. Ferdinánd sem pénzt, sem pallért nem küldött a vár erősítésére. Kerecsényi viszont a harcban és az építésben is vitézül helyt állt, mert sem Tujgun, sem Ali pasa (1555-ben és 1556-ban) nem tudta bevenni a szigetet. Az ostromlóktól a vár megrongálódott, az Óváros pedig romba dőlt. A vár megerősítésére csak 1558-ban került sor, amikor 300 ember dolgozott a megerősítésen királyi pénzen. A vert falakat és a gerendavázas rótt palánkokat, amik 4 - 6 méter vastagok voltak, folyamatosan javítani kellett, mert az időjárás állandóan mállasztotta.
1561-ben lett Zrínyi Miklós Szigetvár kapitánya. Kapitánysága alatt alapították az Újvárost, amit hevenyészett földsáncokkal és vizesárokkal vettek körül. Zrínyi 1566-ban lemondott a kapitányságról, mert őt is, mint a többi végvár kapitányát és őrségét magára hagyta a bécsi udvar, de a közelgő török csapatok hírére mégis vállalta a parancsnokságot.
Az ostrom előtt Zrínyi megtette a szükséges óvintézkedéseket, kivágatta a környékbeli fákat, és lehordatta a tetők gyúlékony anyagát. II. Szulejmán 80000 fős sereggel 200 ágyúval vonult a 2400 fős várvédőkkel szemben, és 1566 augusztus 5.-én ütött tábort a vár keleti oldalán lévő síkságon. A török követeket küldött Zrínyihez, és felszólította, hogy adja fel a várat. Zrínyi elutasította a török ajánlatát, és megkezdődött az ostrom. Először az Újváros esett el, majd augusztus 20.-án az Óvárost is elfoglalták. A törökök, hogy a várhoz férhessenek lecsapolták a vár körüli tavat, ami néhány nap alatt lefolyt, de az iszapos árok járhatatlan volt, ezért azt elkezdték feltölteni, léceket vertek le, fát, gyapjúval és földdel töltött zsákokat hordtak bele. Néhány nap alatt minden oldalról széles utakat építettek ki a falakig, amiket próbáltak megrongálni, palánkok tövébe szurkot öntve felgyújtani, de az elszánt védők életüket feláldozva folyamatosan kijavították a rongálásokat. A törökök seregét jelentős veszteség érte, de a várvédők is fogyatkoztak. Szulejmán ekkor már súlyos beteg volt, és ágyban feküdt. Panaszkodott egyrészt a gyengesége, másrészt azért, hogy a várvédők cseppet sem féltek a 30 - 40 szeres túlerővel bíró hit harcosaitól és milyen sokáig elhúzódik a vár elfoglalása. A török katonák harci kedve is megcsappant az ostromok alatt elesett kb. 20000 igazhitű miatt. Szulejmán szultán meghalt, a következő napon felrobbant a vár lőporos raktárául szolgáló nagy templom, melynek kövei sok embert elpusztított a védők és támadók közül is. A magyarok nem maradhattak az égő várban. A védők ekkor már csak 200-an voltak. A halott Szulejmánt felültették a lovára, hogy a török harcosok harci kedvét életben tartsák. 1566 szeptember 7.-én a reménytelen helyzetben lévő Zrínyi a megmaradt katonáival kitört a várból. A belső várból a vizesárkon átvezető hídon több tiszttársával és katonájával együtt hősi halált halt, de ezután is volt ellenállás a várban, ugyanis Kecskés György és Novák János néhány vitézzel a belső vár kerek tornyában zárkózott el, ahol reménytelen helyzetben, de tovább ellenálltak a töröknek. A túlerő végül őket is legyőzte, és kitűzhették a török zászlót a vár fokára.
Az 1566-os ostrom idején elpusztult a középkori kerek torony is. Az ostrom után Szokoli Musztafa parancsnoksága alatt a török azonnal megkezdte a rommá lett vár helyreállítását. Előbb a várat erősítték, majd a város középületeit építték fel. Annyira siettek, hogy a vár középpontjában lévő Szulejmán dzsámit 6 hét alatt felépítették. Szokoli Musztafa, aki részt vett Szigetvár ostromában, a vár közelében elkészíttette Szulejmán fényes türbéjét, és ő temettette el Zrínyi Miklóst is, elismerve a vitéz ellenfél nagyságát. Három év múlva már álltak a Sziget téglabástyái is.
Két ízben kísérelték meg a magyarok Szigetvár visszavételét, 1574-ben és 1664-ben, de bevétele nem sikerült. Az Újváros 1686-ban porig égett. Csak 1689-ben került a császári csapatok kezére egyévi ostromzár után. A török elvonulása után a vár és az Óváros teljes épségben jutott a császáriak kezére. Ekkor építették ki az északi várfal kazamatarendszerét. A török korban csak egy kapun lehetett bejutni a várba, ez a ma is meglévő, de barokk stílusban átalakított bejárat. A kapu közelében a jelenlegi barokk torony helyén egyemeletes, ágyúpadokkal megtűzdelt bástya állt. A kapu jobb oldali bástyafalán ma is látható annak az emléktáblának a vasráccsal fedett helye, amely a várépítő Szokoli Musztafa nevét örökítette meg. Kijavították a várfal téglaburkolatát, északon és keleten kaput nyitottak a falon.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1706-ban a kurucok sikertelenül ostromolták. Mária Terézia a katonai jelentősségét vesztett várat 1700-as évek közepén a várossal együtt Neffczern Jakab bárónak adományozta, akitől 1761-ben Czeglédi Szily Ádám vette meg, akitől 1769-ben a Festetics család birtokába került, majd a XIX. század közepétől az Andrássyaké lett.
Szigetvár az első világháborút követően szerb megszállás alá kerül, a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része volt. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarországhoz csatolták. A korábban a somogyi vármegyéhez tartozó város és járása - Patosfa és Lad kivételével - az 1950-es megyerendezéssel átkerült Baranya megyéhez. 1966-ban ismét városi rangot kapott.


SigetvAr

a telepwlEs terwlete mAr a tqrtEnelem elQtti idQkben is lakott heL volt. kelta, rOmai, majd avar uralom utAn a kqrNEk botond tqrZe alA kerwlt.
a heL elsQ vEdett EpwletEt az almAs-patak moCaras ArterEbQl kiAllO, SigetSerW, a Xyyy. SAzadban lAzAr-Sigetnek nevezett fqldsAvon EpItettEk meg. a Siget eGkori birtokosai magukat "Sigethi" nEven emlItik, a vAr alapItOjAnak a CalAd eGik tagjAt, anthemius-t tartjAk. ennek unokAja, Sigethi osvald EpIttette az elsQ erQssEget, a kqr alakU, X mEter AtmErQjW, y+Y\X mEter falvastagsAgU, hArom emeletes lakOtorNot. ez kEpezte a kEsQbbi belsQ vAr magjAt, amit eG erQs fapalAnkkal kerItettek kqrwl Es kapuja keletre nEzett.
a XY. SAzad eleji okmANok SigetrQl mint vArosrOl beSElnek. a vArat a XY. SAzad elejEn a Sigethi, MyyyyBVXyyy-tOl a garai, MyyyyBVXXy-tQl a tqrqk CalAd birtokolta. tqrqk bAlint a vArtorNot fqldvArral vette kqrwl. kEsQbbi okmANok a vArosrOl, mint oppidumrOl SOlnak, feltehetQ, hoG a tEglalaprajzU vAros ekkor mAr kqrwlkerItett, vEdett heL volt. a mohACi Cata utAn SigetvAr rendkIvwl jelentQs vEgvAr lett. tqrqk bAlint elQSqr SapoLai jAnost, majd y. ferdinAndot tAmogatta. MYBXXX-ban SapoLai tqrqkqk tAmogatta serege megostromolta a vArat, de SapoLai leAllItotta a tAmadAst, mert y. ferdinAnd megtAmadta budAt. tqrqk bAlint ismEt SapoLai oldalAra Allt. MYBXXXX-ben megAllItott eG Ujabb budavAr elleni habsburg ostromot, de MYBXXXXy-ben a tqrqkqk elfogtAk Es bqrtqnbe vetettEk. MYBXXXXyyy-ban SigetvAr y. ferdinAnd kirAL tulajdonAba kerwlt, kirALi vEgvArrA vAlt, ezErt MYBXXXXYyyy - MYBXXXXYyyyy-ben a tqrqk tAmadAsok ellensULozAsAra a korSerW erQddE EpItettEk At, kiSElesItettEk a vAr kqrwli tavat, megerQsItettEk a sAncokat, megEpItettEk a nEGSqgalaprajzU vAr sarkain a fqldbAsTAkat.
nEhAN Ev mUlva dersfi farkas vArkapitAN leltAra Serint a Sigeti erQssEg trapEz alakU kqzEppontjAban volt a belsQ vAr, a naG lakOtoroN. a belsQ vAr bejAratAt fqldsAnccal vettEk kqrwl. a katonasAg az OvArosban lakott, laktaNa nem Allt a belsQ vArban. a vAr falait Es bAsTAit tqmEsfallal, vaGis dqngqlt aGagbOl kESItettEk. a vArtOl dElkeletre fekwdt az OvAros. Yy - Yyy mEter magas tqmEsfalak vEdtEk, sarkain kisebb bAsTAkkal, SEles vizesArok vette kqrwl, a vArral cqlqphId kqtqtte qSSe. MYBVyyyy-ben kereCENi lASlO, aki kEsQbb a Gulai vAr kapitANa, nAdasdi tamAshoz Irott jelentEsEben mEg mindig Cak fqldbAsTAk EpItEsErQl SAmolt be, mert y. ferdinAnd sem pEnzt, sem pallErt nem kwldqtt a vAr erQsItEsEre. kereCENi viSont a harcban Es az EpItEsben is vitEzwl heLt Allt, mert sem tujgun, sem ali pasa (MYBVY-ben Es MYBVYy-ban) nem tudta bevenni a Sigetet. az ostromlOktOl a vAr megrongAlOdott, az OvAros pedig romba dQlt. a vAr megerQsItEsEre Cak MYBVYyyy-ban kerwlt sor, amikor yyyB ember dolgozott a megerQsItEsen kirALi pEnzen. a vert falakat Es a gerendavAzas rOtt palAnkokat, amik yyyy - Yy mEter vastagok voltak, foLamatosan javItani kellett, mert az idQjArAs AllandOan mAllaStotta.
MYBVXy-ben lett zrINi miklOs SigetvAr kapitANa. kapitANsAga alatt alapItottAk az UjvArost, amit heveNESett fqldsAncokkal Es vizesArokkal vettek kqrwl. zrINi MYBVXYy-ban lemondott a kapitANsAgrOl, mert Qt is, mint a tqbbi vEgvAr kapitANAt Es QrsEgEt magAra haGta a bECi udvar, de a kqzelgQ tqrqk Capatok hIrEre mEgis vAllalta a paranCnoksAgot.
az ostrom elQtt zrINi megtette a SwksEges OvintEzkedEseket, kivAgatta a kqrNEkbeli fAkat, Es lehordatta a tetQk GUlEkoN aNagAt. yy. SulejmAn VXXXM fQs sereggel yyB AGUval vonult a yyMyyyyB fQs vArvEdQkkel Semben, Es MYBVXYy auguStus Y.-En wtqtt tAbort a vAr keleti oldalAn lEvQ sIksAgon. a tqrqk kqveteket kwldqtt zrINihez, Es felSOlItotta, hoG adja fel a vArat. zrINi elutasItotta a tqrqk ajAnlatAt, Es megkezdQdqtt az ostrom. elQSqr az UjvAros esett el, majd auguStus XX.-An az OvArost is elfoglaltAk. a tqrqkqk, hoG a vArhoz fErhessenek leCapoltAk a vAr kqrwli tavat, ami nEhAN nap alatt lefoLt, de az iSapos Arok jArhatatlan volt, ezErt azt elkezdtEk feltqlteni, lEceket vertek le, fAt, GapjUval Es fqlddel tqltqtt ZAkokat hordtak bele. nEhAN nap alatt minden oldalrOl SEles utakat EpItettek ki a falakig, amiket prObAltak megrongAlni, palAnkok tqvEbe Surkot qntve felGUjtani, de az elSAnt vEdQk Eletwket felAldozva foLamatosan kijavItottAk a rongAlAsokat. a tqrqkqk seregEt jelentQs veStesEg Erte, de a vArvEdQk is foGatkoztak. SulejmAn ekkor mAr sULos beteg volt, Es AGban fekwdt. panaSkodott eGrESt a GengesEge, mAsrESt azErt, hoG a vArvEdQk Ceppet sem fEltek a XXX - XXXX Seres tUlerQvel bIrO hit harcosaitOl Es miLen sokAig elhUzOdik a vAr elfoglalAsa. a tqrqk katonAk harci kedve is megCappant az ostromok alatt elesett kb. XXM igazhitW miatt. SulejmAn SultAn meghalt, a kqvetkezQ napon felrobbant a vAr lQporos raktArAul SolgAlO naG templom, meLnek kqvei sok embert elpuStItott a vEdQk Es tAmadOk kqzwl is. a maGarok nem maradhattak az EgQ vArban. a vEdQk ekkor mAr Cak yyB-an voltak. a halott SulejmAnt felwltettEk a lovAra, hoG a tqrqk harcosok harci kedvEt Eletben tartsAk. MYBVXYy September Yyy.-En a remENtelen heLzetben lEvQ zrINi a megmaradt katonAival kitqrt a vArbOl. a belsQ vArbOl a vizesArkon AtvezetQ hIdon tqbb tiSttArsAval Es katonAjAval eGwtt hQsi halAlt halt, de ezutAn is volt ellenAllAs a vArban, uGanis keCkEs GqrG Es novAk jAnos nEhAN vitEzzel a belsQ vAr kerek torNAban zArkOzott el, ahol remENtelen heLzetben, de tovAbb ellenAlltak a tqrqknek. a tUlerQ vEgwl Qket is leGQzte, Es kitWzhettEk a tqrqk zASlOt a vAr fokAra.
az MYBVXYy-os ostrom idejEn elpuStult a kqzEpkori kerek toroN is. az ostrom utAn Sokoli muStafa paranCnoksAga alatt a tqrqk azonnal megkezdte a rommA lett vAr heLreAllItAsAt. elQbb a vArat erQsIttEk, majd a vAros kqzEpwleteit EpIttEk fel. aNNira siettek, hoG a vAr kqzEppontjAban lEvQ SulejmAn dZAmit Yy hEt alatt felEpItettEk. Sokoli muStafa, aki rESt vett SigetvAr ostromAban, a vAr kqzelEben elkESIttette SulejmAn fENes twrbEjEt, Es Q temettette el zrINi miklOst is, elismerve a vitEz ellenfEl naGsAgAt. hArom Ev mUlva mAr Alltak a Siget tEglabAsTAi is.
kEt Izben kIsEreltEk meg a maGarok SigetvAr viSSavEtelEt, MYBVXXyyyy-ben Es MYyBVXyyyy-ben, de bevEtele nem sikerwlt. az UjvAros MYyBVXXXYy-ban porig Egett. Cak MYyBVXXXYyyyy-ben kerwlt a CASAri Capatok kezEre eGEvi ostromzAr utAn. a tqrqk elvonulAsa utAn a vAr Es az OvAros teljes EpsEgben jutott a CASAriak kezEre. ekkor EpItettEk ki az ESaki vArfal kazamatarendSerEt. a tqrqk korban Cak eG kapun lehetett bejutni a vArba, ez a ma is meglEvQ, de barokk stIlusban AtalakItott bejArat. a kapu kqzelEben a jelenlegi barokk toroN heLEn eGemeletes, AGUpadokkal megtWzdelt bAsTa Allt. a kapu jobb oldali bAsTafalAn ma is lAthatO annak az emlEktAblAnak a vasrACCal fedett heLe, ameL a vArEpItQ Sokoli muStafa nevEt qrqkItette meg. kijavItottAk a vArfal tEglaburkolatAt, ESakon Es keleten kaput Nitottak a falon.
yy. rAkOczi ferenc SabadsAgharca idejEn MYyyBYy-ban a kurucok sikertelenwl ostromoltAk. mAria terEzia a katonai jelentQssEgEt veStett vArat MYyyB-as Evek kqzepEn a vArossal eGwtt neffczern jakab bArOnak adomANozta, akitQl MYyyBVXy-ben czeglEdi Sili AdAm vette meg, akitQl MYyyBVXYyyyy-ben a festetiC CalAd birtokAba kerwlt, majd a XYyyyy. SAzad kqzepEtQl az andrAssiakE lett.
SigetvAr az elsQ vilAghAborUt kqvetQen Serb megSAllAs alA kerwl, a baraNa–bajai Serb–maGar kqztArsasAg rESe volt. a trianoni bEkeSerzQdEs ErtelmEben maGarorSAghoz CatoltAk. a korAbban a somoGi vArmeGEhez tartozO vAros Es jArAsa - patosfa Es lad kivEtelEvel - az MYyyyyBV-es meGerendezEssel Atkerwlt baraNa meGEhez. MYyyyyBVXYy-ban ismEt vArosi rangot kapott.