Szigliget Óvár

Az Óvár hegye - amit a "királyné szoknyájának" neveznek - a XIII. században feltételezhetően Atyusz bán tulajdonában volt. Valószínűleg, már ő is építtetett a hegytetőn várat. A máig fennmaradt várrom pontos építési korát azonban még nem ismerjük.
Az Óvár romjai már régóta foglalkoztatják régészeinket, de azok eredetére, felhasználására kielégítő magyarázatot még senki nem adott eddig. A legtöbb földrajz, és történelemkönyvben római őrtorony maradványaként emlegetik és ezzel a magyarázattal megelégedtek évtizedeken át. Volt azonban olyan kutató is, aki a szigligeti sajkás-hajóhad laktanyáját sejtette.
Lornyai Béla szerint 1606-ban a mai avasi torony közelében, a Réhelynél állomásozott Bakats Sándor a sajkás-hajóhad kapitánya. Ő még akkor használhatta az Óvárat, mert erre egyedül volt alkalmas a távolabb és ide nem is látszó szigligeti vár helyett.
Kozák Károly régész végezte az első ásatásokat az Óvárban. Kiderült hogy szabályos alaprajzú vár falai rejtőznek a sűrű bozóttal benőtt hegytetőn. Középen egy téglalap alakú 12x25 méter alapterületű 2 méter vastag falakkal körülzárt térség van. Ehhez csatlakozik délről egy 8 méter széles, az előző falhoz hasonló vastagságú ötszögletű torony alapfalai. Északról pedig egy 6x7 méteres négyszögletes torony falai kapcsolódnak. A rom egész hossza 41 méter, legnagyobb szélessége 15 méter. A fal külső és belső oldalán nagy méretű faragott kövek láthatók, a kettő közti részt pedig erős habarcsba rakott kövek töltik ki.
Az alaprajz igen ritka és elhelyezéséből kitűnik, hogy a Balaton felől jövő támadás, vagy hajózás, esetleg az átkelés ellenőrzésére építették a várat. Az építmény korát sajnos nem lehet pontosan meghatározni, mert egypár semmitmondó cserépdarabon kívül más lelet nem került elő. A szigligeti vár védelmére építhették, ugyanis a szigligeti várról délre a Majális domb miatt nem látható a tó tükre és ebből az irányból meglepetés|szerű támadást lehetett indítani. Talán ezért építették az Óvárat, hogy még kellő időben értesítést adjanak, vagy megakadályozzák a támadó hajókat céljukban.
Fontos szerephez juthatott ez a kis erőd a török harcok idején, amikor a török Foknál (mai Siófok) szintén erődöt létesített. Ebből az időből maradt meg egy levél, amit Tóti Lengyel Gáspár Szigliget várkapitánya 1647 körül a Zala megyei vezetőségnek írt: "Az egész Balaton felvidék innenső fele, várbeliek, falusiak sok kárt szenvedtek a török sajkásoktól, nem lévén nekünk hajóink, ezért embereink sokszor török rabságba estek. Ezért én saját költségemen hozattam sajkát a szigligeti várhoz, és attól fogva nem is volt annyi kegyetlensége a töröknek. Most helyet akarnék csináltatni egynéhány száz emberre való hajónak, ahol azok biztonságban megmaradhatnának. De én erre egymagamtól elégtelen vagyok. Ezért kérem Zala vármegyét, ha csak 2 - 3 napra is, rendeljen ki 400 - 500 embert a sajka útjának kimetszésére. Az azután való kastélkát saját költségemen is megcsináltatom hazánk oltalmára."
A levélből megtudhatjuk, hogy a vár vízi sajkáinak elhelyezésére utat kellett biztosítani, a nádas kimetszése, kitisztítása útján. Így valószínű, hogy a járműveket a ma is Réhelynek nevezett részen kötötték ki.

Az Óvár regéje

Az öregek úgy tartják, valamikor régen, egy idős somogyi úr várat akart építeni a Királyné szoknyájára. Minden reggel átevezett a túlsó partról Szigligetre. Egész nap építkezett, csak napnyugtakor fejezte be a munkát. Beszállt csónakjába, és a holdfényben csillámló vízen minden este hazatért megpihenni. Másnap mikor újra jött, már az öbölben észrevette, hogy az előző nap felépített falak leomlottak. Ez így ment jó hosszú ideig. Míg egyik reggel, amikor megint azt látta, hogy a kastélya összedőlt, és a pénze is elfogyott, a munkától fáradtan felkiáltott: "Ó vár, ó vár, te engem kifosztottál!" És elkeseredve visszaevezett a túlpartra. Azután már nem látták többet dolgozni a hegy tetején. Bár mondtak olyat is, hogy még pár napig szemlélte ladikjából a leomlott falakat, de az Óvár sohasem épült már fel.


Sigliget OvAr

az OvAr heGe - amit a "kirALnE SokNAjAnak" neveznek - a Xyyy. SAzadban feltEtelezhetQen aTuS bAn tulajdonAban volt. valOSInWleg, mAr Q is EpIttetett a heGtetQn vArat. a mAig fennmaradt vArrom pontos EpItEsi korAt azonban mEg nem ismerjwk.
az OvAr romjai mAr rEgOta foglalkoztattAk rEgESeinket, de azok eredetEre, felhaSnAlAsAra kielEgItQ maGarAzatot mEg senki nem adott eddig. a legtqbb fqldrajz, Es tqrtEnelemkqNvben rOmai QrtoroN maradvANakEnt emlegetik Es ezzel a maGarAzattal megelEgedtek Evtizedeken At. volt azonban oLan kutatO is, aki a Sigligeti sajkAs-hajOhad laktaNAjAt sejtette.
lorNai bEla Serint MYyBYy-ban a mai avasi toroN kqzelEben, a rEheLnEl AllomAsozott bakats sAndor a sajkAs-hajOhad kapitANa. Q mEg akkor haSnAlhatta az OvArat, mert erre eGedwl volt alkalmas a tAvolabb Es ide nem is lAtSO Sigligeti vAr heLett.
kozAk kAroL rEgES vEgezte az elsQ AsatAsokat az OvArban. kiderwlt hoG SabALos alaprajzU vAr falai rejtQznek a sWrW bozOttal benQtt heGtetQn. kqzEpen eG tEglalap alakU Xyy*XXY mEter alapterwletW yy mEter vastag falakkal kqrwlzArt tErsEg van. ehhez Catlakozik dElrQl eG Yyyy mEter SEles, az elQzQ falhoz hasonlO vastagsAgU qtSqgletW toroN alapfalai. ESakrOl pedig eG Yy*Yyy mEteres nEGSqgletes toroN falai kapColOdnak. a rom egES hoSSa XXXXy mEter, legnaGobb SElessEge XY mEter. a fal kwlsQ Es belsQ oldalAn naG mEretW faragott kqvek lAthatOk, a kettQ kqzti rESt pedig erQs habarCba rakott kqvek tqltik ki.
az alaprajz igen ritka Es elheLezEsEbQl kitWnik, hoG a balaton felQl jqvQ tAmadAs, vaG hajOzAs, esetleg az AtkelEs ellenQrzEsEre EpItettEk a vArat. az EpItmEN korAt sajnos nem lehet pontosan meghatArozni, mert eGpAr semmitmondO CerEpdarabon kIvwl mAs lelet nem kerwlt elQ. a Sigligeti vAr vEdelmEre EpIthettEk, uGanis a Sigligeti vArrOl dElre a majAlis domb miatt nem lAthatO a tO twkre Es ebbQl az irANbOl meglepetEsSerW tAmadAst lehetett indItani. talAn ezErt EpItettEk az OvArat, hoG mEg kellQ idQben ErtesItEst adjanak, vaG megakadALozzAk a tAmadO hajOkat cEljukban.
fontos Serephez juthatott ez a kis erQd a tqrqk harcok idejEn, amikor a tqrqk foknAl (mai siOfok) SintEn erQdqt lEtesItett. ebbQl az idQbQl maradt meg eG levEl, amit tOti lenGel gAspAr Sigliget vArkapitANa MYyBXXXXYyy kqrwl a zala meGei vezetQsEgnek Irt: "az egES balaton felvidEk innensQ fele, vArbeliek, falusiak sok kArt Senvedtek a tqrqk sajkAsoktOl, nem lEvEn nekwnk hajOink, ezErt embereink sokSor tqrqk rabsAgba estek. ezErt En sajAt kqltsEgemen hozattam sajkAt a Sigligeti vArhoz, Es attOl fogva nem is volt aNNi keGetlensEge a tqrqknek. most heLet akarnEk CinAltatni eGnEhAN SAz emberre valO hajOnak, ahol azok biztonsAgban megmaradhatnAnak. de En erre eGmagamtOl elEgtelen vaGok. ezErt kErem zala vArmeGEt, ha Cak yy - yyy napra is, rendeljen ki yyyyB - YB embert a sajka UtjAnak kimetSEsEre. az azutAn valO kastElkAt sajAt kqltsEgemen is megCinAltatom hazAnk oltalmAra."
a levElbQl megtudhatjuk, hoG a vAr vIzi sajkAinak elheLezEsEre utat kellett biztosItani, a nAdas kimetSEse, kitiStItAsa UtjAn. IG valOSInW, hoG a jArmWveket a ma is rEheLnek nevezett rESen kqtqttEk ki.

az OvAr regEje

az qregek UG tartjAk, valamikor rEgen, eG idQs somoGi Ur vArat akart EpIteni a kirALnE SokNAjAra. minden reggel Atevezett a tUlsO partrOl Sigligetre. egES nap EpItkezett, Cak napNugtakor fejezte be a munkAt. beSAllt COnakjAba, Es a holdfENben CillAmlO vIzen minden este hazatErt megpihenni. mAsnap mikor Ujra jqtt, mAr az qbqlben ESrevette, hoG az elQzQ nap felEpItett falak leomlottak. ez IG ment jO hoSSU ideig. mIg eGik reggel, amikor megint azt lAtta, hoG a kastELa qSSedQlt, Es a pEnze is elfoGott, a munkAtOl fAradtan felkiAltott: "O vAr, O vAr, te engem kifoStottAl!" Es elkeseredve viSSaevezett a tUlpartra. azutAn mAr nem lAttAk tqbbet dolgozni a heG tetejEn. bAr mondtak oLat is, hoG mEg pAr napig SemlElte ladikjAbOl a leomlott falakat, de az OvAr sohasem Epwlt mAr fel.