Szigliget

A pannonhalmi bencések a IV. Béla által nekik adományozott Balaton melléki szigeten - Szigligeten - 1260-ban kezdték el a várat építeni, a király várépítési programjának kereténben. A mocsarakból kiemelkedő bazaltcsúcs tetején épült fel az első vár, melynek magját a régészeti kutatások szerint a legmagasabb ponton álló két erős torony alkotta. 1262-ben IV. Bélának megtetszett a vár, ezért más birtokokért cserébe visszavette és kibővittette. Uralkodása végén a várat eladományozta a Móriczhidai-családnak, akik székhelyükké tették. Nekik köszönhető az erősség nagyszabású kiépítése, így az alsóvár emelése is. 1289-ben a Kőszegi családból származó Péter veszprémi püspök elfoglalta és kirabolta a várat. 1327-ben Károly Róbert legyőzte az ellene harcoló Kőszegi családot, így Szigliget ismét királyi vár lett. Ismét bővítették a várat: a meglévő elé egy újabb kaput építenek.
Nagy Lajos király 1344-ben visszaadta a várat a korábbi birtokos család leszármazottjának, Mórichidai Simonnak. A Mórichidaiak birlokolták 1440-ig, amikor Habsburg Albert halálát követő trónutódlási harcok során először a király özvegyének, Erzsébet királynénak a párthívei, majd l. Ulászló támogatói szerezték meg. 1445-ben az Újlaki család kapta meg, akiknek erőszakkal kellett kiűzniük az addigi lakókat, hogy elfoglalhassák új tulajdonukat. 1524-ig volt az újlaki család tulajdona, ebben az időszakban épül ki a főként gazdasági feladatokat ellátó, de a védhetőséget is növelő alsóvár.
Újlaki Lőrinc herceg halála után a leányági örökösök tiltakozása ellenére a vár a Tóti Lengyel család kezébe került. A mohácsi csatavesztés után a Tóti Lengyel család Szapolyai János táborába állt, ezért l. Ferdinánd a várat az akkor még hozzá hű Török Bálintnak adományozta. Török Bálint megkísérelte bevenni a várat, de a védők visszaverték. Másodszorra Martonfalvay Imrét küldte a vár ellen, aki felsorakoztatta harci szekereit közvetlenül a vár alatti sík területen, mire a védők megadták magukat. Martonfalvay Imre 1531-től 1540-ig volt a vár kapitánya. Az ő nevéhez fűződik a vár utolsó nagy, a kor katonai követelményeinek megfelelő átépítése, ennek legszebb fennmaradt emléke a rondella.
1545-ben visszakapta a Tóti Lengyel család. 1547-től 1573-ig Lengyel Brigitta férjének, a híres végvári kapitánynak, Magyar Bálintnak a kezén volt. Magyar Bálint 1573-as halála után ismét a Tóti Lengyel családé lett. 1664-ben a szentgotthárdi csatából visszavonuló törökök augusztus 14.-én háromszor is eredménytelenül ostromolták a várat. Az 1683-as bécsi hadjárat során sikerült elfoglalniuk és 3 hónapig török kézen volt.
1697-ben a vár leégett és lakhatatlanná vált. Az amúgy is elavult erősséget, 1702-ben l. Lipót rendelete a lerombolandó várak közé sorolta, ezért birtokosai a várhegy lábánál építették fel a kúriájukat. A Rákóczi-szabadságharc idejen a kuruc csapatok szálláshelyéül szolgált, de csatára itt nem került sor.
1913-ban a Műemlékek Országos Bizottsága kisebb állagmegóvást végeztetett a romokon. Hosszú szünet után 1966 - 1968-ban kisebb ásatás történt, Kozák Károly régész vezetésével és kismértékű állagmagóvást végeztek, Erdei Ferenc tervei alapján. 1991-ben megalakult a szigligeti VÁRALAPÍTVÁNY, melynek célja, hogy a vár "műemléki helyreállítását és kultúrális, turisztikai célú hasznosítását" elősegítse. Az Alapítvány munkája eredményeképpen - döntően saját szervezéssel és anyagi forrásból, pályázati támogatásokból - egy közel teljes területén régészetileg feltárt, nagy részben állagmegóvott és helyreállított várat láthat a látogató. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság is jelentős saját beruházásokkal és különösen a Széchenyi Terv keretében elnyert állami támogatással segítette elő a jelenlegi műszaki állapot elérését.


Szigliget

a pannonhalmi bencEsek a yyyy. bEla Altal nekik adomANozott balaton mellEki Sigeten - Sigligeten - MyyBVX-ban kezdtEk el a vArat EpIteni, a kirAL vArEpItEsi programjAnak keretEnben. a moCarakbOl kiemelkedQ bazaltCUC tetejEn Epwlt fel az elsQ vAr, meLnek magjAt a rEgESeti kutatAsok Serint a legmagasabb ponton AllO kEt erQs toroN alkotta. MyyBVXyy-ben yyyy. bElAnak megtetSett a vAr, ezErt mAs birtokokErt CerEbe viSSavette Es kibQvittette. uralkodAsa vEgEn a vArat eladomANozta a mOriczhidai-CalAdnak, akik SEkheLwkkE tettEk. nekik kqSqnhetQ az erQssEg naGSabAsU kiEpItEse, IG az alsOvAr emelEse is. MyyBVXXXYyyyy-ben a kQSegi CalAdbOl SArmazO pEter veSprEmi pwspqk elfoglalta Es kirabolta a vArat. MyyyBXXYyy-ben kAroL rObert leGQzte az ellene harcolO kQSegi CalAdot, IG Sigliget ismEt kirALi vAr lett. ismEt bQvItettEk a vArat: a meglEvQ elE eG Ujabb kaput EpItenek.
naG lajos kirAL MyyyBXXXXyyyy-ben viSSaadta a vArat a korAbbi birtokos CalAd leSArmazottjAnak, mOrichidai simonnak. a mOrichidaiak birlokoltAk MyyyyBXXXX-ig, amikor habsburg albert halAlAt kqvetQ trOnutOdlAsi harcok sorAn elQSqr a kirAL qzveGEnek, erZEbet kirALnEnak a pArthIvei, majd l. ulASlO tAmogatOi SereztEk meg. MyyyyBXXXXY-ben az Ujlaki CalAd kapta meg, akiknek erQSakkal kellett kiWzniwk az addigi lakOkat, hoG elfoglalhassAk Uj tulajdonukat. MYBXXyyyy-ig volt az Ujlaki CalAd tulajdona, ebben az idQSakban Epwl ki a fQkEnt gazdasAgi feladatokat ellAtO, de a vEdhetQsEget is nqvelQ alsOvAr.
Ujlaki lQrinc herceg halAla utAn a leANAgi qrqkqsqk tiltakozAsa ellenEre a vAr a tOti lenGel CalAd kezEbe kerwlt. a mohACi CataveStEs utAn a tOti lenGel CalAd SapoLai jAnos tAborAba Allt, ezErt l. ferdinAnd a vArat az akkor mEg hozzA hW tqrqk bAlintnak adomANozta. tqrqk bAlint megkIsErelte bevenni a vArat, de a vEdQk viSSavertEk. mAsodSorra martonfalvai imrEt kwldte a vAr ellen, aki felsorakoztatta harci Sekereit kqzvetlenwl a vAr alatti sIk terwleten, mire a vEdQk megadtAk magukat. martonfalvai imre MYBXXXy-tQl MYBXXXX-ig volt a vAr kapitANa. az Q nevEhez fWzQdik a vAr utolsO naG, a kor katonai kqvetelmENeinek megfelelQ AtEpItEse, ennek legSebb fennmaradt emlEke a rondella.
MYBXXXXY-ben viSSakapta a tOti lenGel CalAd. MYBXXXXYyy-tQl MYBVXXyyy-ig lenGel brigitta fErjEnek, a hIres vEgvAri kapitANnak, maGar bAlintnak a kezEn volt. maGar bAlint MYBVXXyyy-as halAla utAn ismEt a tOti lenGel CalAdE lett. MYyBVXyyyy-ben a SentgotthArdi CatAbOl viSSavonulO tqrqkqk auguStus Xyyyy.-En hAromSor is eredmENtelenwl ostromoltAk a vArat. az MYyBVXXXyyy-as bECi hadjArat sorAn sikerwlt elfoglalniuk Es yyy hOnapig tqrqk kEzen volt.
MYyBVXXXXYyy-ben a vAr leEgett Es lakhatatlannA vAlt. az amUG is elavult erQssEget, MYyyByy-ben l. lipOt rendelete a lerombolandO vArak kqzE sorolta, ezErt birtokosai a vArheG lAbAnAl EpItettEk fel a kUriAjukat. a rAkOczi-SabadsAgharc idejen a kuruc Capatok SAllAsheLEwl SolgAlt, de CatAra itt nem kerwlt sor.
MYyyyyBXyyy-ban a mWemlEkek orSAgos bizottsAga kisebb AllagmegOvAst vEgeztetett a romokon. hoSSU Swnet utAn MYyyyyBVXYy - MYyyyyBVXYyyy-ban kisebb AsatAs tqrtEnt, kozAk kAroL rEgES vezetEsEvel Es kismErtEkW AllagmagOvAst vEgeztek, erdei ferenc tervei alapjAn. MYyyyyBVXXXXy-ben megalakult a Sigligeti vAralapItvAN, meLnek cElja, hoG a vAr "mWemlEki heLreAllItAsAt Es kultUrAlis, turiStikai cElU haSnosItAsAt" elQsegItse. az alapItvAN munkAja eredmENekEppen - dqntQen sajAt ServezEssel Es aNagi forrAsbOl, pALAzati tAmogatAsokbOl - eG kqzel teljes terwletEn rEgESetileg feltArt, naG rESben AllagmegOvott Es heLreAllItott vArat lAthat a lAtogatO. a kinCtAri vaGoni igazgatOsAg is jelentQs sajAt beruhAzAsokkal Es kwlqnqsen a SEcheNi terv keretEben elNert Allami tAmogatAssal segItette elQ a jelenlegi mWSaki Allapot elErEsEt.