Szőcsény

Marcalitól délnyugatra a környező síkságból kiemelkedő dombra települt a középkori Szőcsény falu. Szőcsényt egy 1254-es oklevél Zeuchen néven említi. A falu XIV. századi gótikus temploma köré építették a várat az 1550-es években.
A templom támpilléres szentélye barokk ízlés szerint kápolnává átalakítva ma is áll. A kápolna körüli nagyobb négyzetes területet védte a palánkvár, sarkain félbástyákkal. Széles, háromszoros árok övezte, amelyek fölött a déli oldalon híd vezetett át, az árkok közti sáncokon erős fapalánkokat építettek. A várat körülvevő hármas árokrendszer jelenleg is felismerhető, jó állapotban maradt fenn.
Szőcsény vára több kisebb török támadás kivédése után 1566-ban elpusztult, mert Szigetvár eleste után a somogyi és zalai kisebb várak őrségei felgyújtották váraikat és elmenekültek. Tahy Ferenc, majd Thury György kanizsai főkapitány idejében újjáépítették és őrséget helyeztek el a várban. Ezután évtizedekig a Fonyód, Öreglak, Kéthely, Csákány, Szenyér váraival jelzett vonal jelölte ki a török hódoltság határát. Ezen a hátárvonalon álló végvárak láncolatának tagja volt Szőcsény is. 1600-ban Kanizsa eleste után Szőcsény a többi kis várral együtt elesett és 1686-ig török végvár volt.
A török időkben megsérült vár jelentőségét vesztve pusztulásnak indult. Az 1730-as évektől a XIX. század közepéig a Jankovich család tulajdonába került a falu és a környező terület. Ez idő alatt a templomot kápolnává alakították Szent Vendelről elnevezve. 1856-tól a birtok a gróf Széchenyi családhoz került, majd 1872-ben a Vésseyek vették meg, akik 1891-ben a várhoz közel felépítették eklektikus stílusú kastélyukat.


SQCEN

marcalitOl dElNugatra a kqrNezQ sIksAgbOl kiemelkedQ dombra telepwlt a kqzEpkori SQCEN falu. SQCENt eG MyyBVyyyy-es oklevEl zeuchen nEven emlIti. a falu Xyyyy. SAzadi gOtikus temploma kqrE EpItettEk a vArat az MYBV-es Evekben.
a templom tAmpillEres SentELe barokk IzlEs Serint kApolnAvA AtalakItva ma is All. a kApolna kqrwli naGobb nEGzetes terwletet vEdte a palAnkvAr, sarkain fElbAsTAkkal. SEles, hAromSoros Arok qvezte, ameLek fqlqtt a dEli oldalon hId vezetett At, az Arkok kqzti sAncokon erQs fapalAnkokat EpItettek. a vArat kqrwlvevQ hArmas ArokrendSer jelenleg is felismerhetQ, jO Allapotban maradt fenn.
SQCEN vAra tqbb kisebb tqrqk tAmadAs kivEdEse utAn MYBVXYy-ban elpuStult, mert SigetvAr eleste utAn a somoGi Es zalai kisebb vArak QrsEgei felGUjtottAk vAraikat Es elmenekwltek. tahi ferenc, majd thuri GqrG kaniZai fQkapitAN idejEben UjjAEpItettEk Es QrsEget heLeztek el a vArban. ezutAn Evtizedekig a foNOd, qreglak, kEtheL, CAkAN, SeNEr vAraival jelzett vonal jelqlte ki a tqrqk hOdoltsAg hatArAt. ezen a hAtArvonalon AllO vEgvArak lAncolatAnak tagja volt SQCEN is. MYyB-ban kaniZa eleste utAn SQCEN a tqbbi kis vArral eGwtt elesett Es MYyBVXXXYy-ig tqrqk vEgvAr volt.
a tqrqk idQkben megsErwlt vAr jelentQsEgEt veStve puStulAsnak indult. az MYyyBXXX-as EvektQl a XYyyyy. SAzad kqzepEig a jankovich CalAd tulajdonAba kerwlt a falu Es a kqrNezQ terwlet. ez idQ alatt a templomot kApolnAvA alakItottAk Sent vendelrQl elnevezve. MYyyyBVYy-tOl a birtok a grOf SEcheNi CalAdhoz kerwlt, majd MYyyyBVXXyy-ben a vEsseiek vettEk meg, akik MYyyyBVXXXXy-ben a vArhoz kqzel felEpItettEk eklektikus stIlusU kastELukat.