Szügy Leány-hegy

Szügytől keletre a vasúti sínek után a Nógrádmarcal felé vezető út mellett északra kiemelkedő meredek hegykúp a Leány-hegy, melyen egykor vár állt.
A hagyomány szerint 1411-ig a Szügyi család volt a környék birtokosa, amikor hűtlenség miatt Zsigmond király megfosztotta a Szügyi családot a birtokuktól és azt az Osbonás családnak adta, de még Zsigmond idejében más családok is megkapták a birtokot. A hagyomány az Osbonás családnak tulajdonítja a vár építését.
A felszíni kerámialeletek és az 1956-os ásatás alapján XII.-XIII. századinak határozták meg. Az északkeleti lejtő 9 méter hosszú, 1 méter széles kutatóárkában XII.-XIII. századi vörösre festett cserepeket, paticsot, követ, habarcsot és egy XIV. századi sarkantyút találtak.
A vár központi platója ellipszis alakú, középen nagyobb bemélyedéssel. Átmérője 17 - 12 méter. A plató alatt, 5 méterrel a nyugati és az északnyugati oldalon terasz, a keleti és az északkeleti oldalon sánc húzódik. Az északkeleti oldalon még egy teraszt is találunk. 6 - 9 méterrel alacsonyabb szinten még egy védelmi vonal húzódik, terasz alakjában, amihez lefut a felső északkeleti sánc. Az erőd alsó védelmi vonalnál mért legnagyobb átmérője 82 méter.
A tatárjárást megelőzően a királyi várak építése volt a meghatározó, de a központi hatalom gyengülésével, a közbiztonság romlásával, a földesúri magángazdaságokban is épültek erődítmények a családok védelmére, ekkor építhették a Szécsény-Strázsapart, Szügy-Leány-hegy és egyéb erődítményeket. Lehetséges, hogy a Szécsény környéki birtokokkal rendelkező Kacsics nemzettség egyik tagja építette. A Kacsics nembeli Simont és Mihály bán részt vett II. András (1205-1235) felesége, a merániai Gertrúd elleni, 1213-as összeesküvésben, akik akkor elkerülték a bosszút, de 1228-ban az ifjabb király IV. Béla a Nógrád megyei Szécsényt és annak tartozékait a Szák nembeli Pósa ispánnak adományozta, ekkor kerülhetett Szügy is a birtokába.
A kutatások is ezt a kort a XII.-XIII. századot határozták meg, de a várat később is használhatták. A várra vonatkozó okleveles, történeti adatot nem ismerünk.


SwG leAN-heG

SwGtQl keletre a vasUti sInek utAn a nOgrAdmarcal felE vezetQ Ut mellett ESakra kiemelkedQ meredek heGkUp a leAN-heG, meLen eGkor vAr Allt.
a haGomAN Serint MyyyyBXy-ig a SwGi CalAd volt a kqrNEk birtokosa, amikor hWtlensEg miatt Zigmond kirAL megfoStotta a SwGi CalAdot a birtokuktOl Es azt az osbonAs CalAdnak adta, de mEg Zigmond idejEben mAs CalAdok is megkaptAk a birtokot. a haGomAN az osbonAs CalAdnak tulajdonItja a vAr EpItEsEt.
a felSIni kerAmialeletek Es az MYyyyyBVYy-os AsatAs alapjAn Xyy.-Xyyy. SAzadinak hatAroztAk meg. az ESakkeleti lejtQ Yyyyy mEter hoSSU, y mEter SEles kutatOArkAban Xyy.-Xyyy. SAzadi vqrqsre festett Cerepeket, patiCot, kqvet, habarCot Es eG Xyyyy. SAzadi sarkanTUt talAltak.
a vAr kqzponti platOja ellipSis alakU, kqzEpen naGobb bemELedEssel. AtmErQje XYyy - Xyy mEter. a platO alatt, Y mEterrel a Nugati Es az ESakNugati oldalon teraS, a keleti Es az ESakkeleti oldalon sAnc hUzOdik. az ESakkeleti oldalon mEg eG teraSt is talAlunk. Yy - Yyyyy mEterrel alaCoNabb Sinten mEg eG vEdelmi vonal hUzOdik, teraS alakjAban, amihez lefut a felsQ ESakkeleti sAnc. az erQd alsO vEdelmi vonalnAl mErt legnaGobb AtmErQje VXXXyy mEter.
a tatArjArAst megelQzQen a kirALi vArak EpItEse volt a meghatArozO, de a kqzponti hatalom GengwlEsEvel, a kqzbiztonsAg romlAsAval, a fqldesUri magAngazdasAgokban is Epwltek erQdItmENek a CalAdok vEdelmEre, ekkor EpIthettEk a SECEN-strAZapart, SwG-leAN-heG Es eGEb erQdItmENeket. lehetsEges, hoG a SECEN kqrNEki birtokokkal rendelkezQ kaCiC nemzettsEg eGik tagja EpItette. a kaCiC nembeli simont Es mihAL bAn rESt vett yy. andrAs (MyyBY-MyyBXXXY) felesEge, a merAniai gertrUd elleni, MyyBXyyy-as qSSeeskwvEsben, akik akkor elkerwltEk a boSSUt, de MyyBXXYyyy-ban az ifjabb kirAL yyyy. bEla a nOgrAd meGei SECENt Es annak tartozEkait a SAk nembeli pOsa ispAnnak adomANozta, ekkor kerwlhetett SwG is a birtokAba.
a kutatAsok is ezt a kort a Xyy.-Xyyy. SAzadot hatAroztAk meg, de a vArat kEsQbb is haSnAlhattAk. a vArra vonatkozO okleveles, tqrtEneti adatot nem ismerwnk.