Tapolca

A Balaton-felvidék nyugati szélén a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el a város. Tapolca egykori központja a Templom-dombon volt. A katolikus templom előtt látható a középkori eredetű vár fala. Az iskolaépület északi végén tárták fel a XVII. század végén kibővített vár kapuját, előtte a farkasveremmel, mely felett felvonóhíd állt.
A medence ősidők óta lakott hely volt. Az I. századában a rómaiak hódították meg, akiknek nyomait (sírok, épületek alapfalai) a városban és környékén több helyen megtalálták. Az utak nagy részét a rómaiak építették ki és kialakult a település centrális helyzete a később róla elnevezett medencében. A népvándorlás korából a hunok, keleti gótok, longobárdok és avarok emlékei kerültek elő a környéken. Tapolca nevének jelentése "meleg víz", amely az itt fakadó meleg vizű forrásokat jelölte.
A magyarok 900-ban foglalták el Tapolcát melynek környéke Vérbulcsú törzsének szállásterülete lett. II. András 1217-körül Turul ispánnak adományozta, aki gazdaságának központját a tó partján alakította ki. Templom és földesúri kúria is épült itt. Egy 1272-es oklevél "Topulcha" alakban említi. Templomát 1290-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték, ekkor a város kegyura Tapolcai Lőrinc volt. 1333-ban esperesi székhely volt. 1378-ban Nagy Lajos király az általa alapított leveldi karthausi rendnek adományozta a helységet. Tapolcát ekkor már mezővárosként emlegették, vámhely és a királyi sókamara egyik központja, esperesi székhely, tizedszedő központ, a nemesi vármegye közgyűléseinek egyik székhelye, törvényszéki hely, a történelmi Zala megye keleti részének központja volt.
Tapolca erőssége Szécsi Dénes esztergomi érsek 1448 május 20.-án kelt és jegyzőkönyvileg hitelesített oklevelében szerepel, amely szerint Silvester városlődi prior, Gersei Pető és László által Tapolca mezőváros elpusztítása és ott a Mária egyházból épült erősség lerombolása miatt kibékültek.
A török hódítás idején Tapolca az ütközőzónába került, mely során a lakosság fenyegetettsége folyamatos volt de teljesen soha sem néptelenedett el. A mohácsi csata után, a közben várnak kiépült tapolcai birtokközpont, a veszprémi püspökség tulajdonába jutott.
Hegyesd várának eleste után 1561-ben Bajazid aga elfoglalta Tapolcát. A török aga Gyulaffy László csobánci várkapitánnyal állt ki párviadalra. Az aga halálával a török erősség nem állhatott fel. A bécsi Haditanács időben felismerte, hogy a kőfalakkal és védművekkel megerősített városközponttal jelentős előnyre tehet szert a törökkel vívott küzdelemben.
A vár négyszögletes alaprajzú volt, széles árokkal körbekerítve, sarkain bástyákkal. A XVII. század közepén Széchenyi György püspök "szabad legényeket" telepített Tapolcára, újjáépíttette és kibővíttette a várat. A Rákóczi-szabadságharc idején felváltva került a két fél kezébe a város.
A XVIII. század elejétől bontották az erősséget. Köveiből épült a plébánia, az iskola, de a lakosság is hordta az építkezéséhez. A jelenleg látható maradványok az ásatások során előkerült falmaradványok megmagasításával és az egykori várkapu feltárásával jöttek létre.


tapolca

a balaton-felvidEk Nugati SElEn a tapolcai-medence kqzepEn heLezkedik el a vAros. tapolca eGkori kqzpontja a templom-dombon volt. a katolikus templom elQtt lAthatO a kqzEpkori eredetW vAr fala. az iskolaEpwlet ESaki vEgEn tArtAk fel a XYyy. SAzad vEgEn kibQvItett vAr kapujAt, elQtte a farkasveremmel, meL felett felvonOhId Allt.
a medence QsidQk Ota lakott heL volt. az y. SAzadAban a rOmaiak hOdItottAk meg, akiknek Nomait (sIrok, Epwletek alapfalai) a vArosban Es kqrNEkEn tqbb heLen megtalAltAk. az utak naG rESEt a rOmaiak EpItettEk ki Es kialakult a telepwlEs centrAlis heLzete a kEsQbb rOla elnevezett medencEben. a nEpvAndorlAs korAbOl a hunok, keleti gOtok, longobArdok Es avarok emlEkei kerwltek elQ a kqrNEken. tapolca nevEnek jelentEse "meleg vIz", ameL az itt fakadO meleg vizW forrAsokat jelqlte.
a maGarok YyyyyB-ban foglaltAk el tapolcAt meLnek kqrNEke vErbulCU tqrZEnek SAllAsterwlete lett. yy. andrAs MyyBXYyy-kqrwl turul ispAnnak adomANozta, aki gazdasAgAnak kqzpontjAt a tO partjAn alakItotta ki. templom Es fqldesUri kUria is Epwlt itt. eG MyyBVXXyy-es oklevEl "topulcha" alakban emlIti. templomAt MyyBVXXXX-ben a boldogsAgos SWz tiSteletEre SenteltEk, ekkor a vAros keGura tapolcai lQrinc volt. MyyyBXXXyyy-ban esperesi SEkheL volt. MyyyBVXXYyyy-ban naG lajos kirAL az Altala alapItott leveldi karthausi rendnek adomANozta a heLsEget. tapolcAt ekkor mAr mezQvAroskEnt emlegettEk, vAmheL Es a kirALi sOkamara eGik kqzpontja, esperesi SEkheL, tizedSedQ kqzpont, a nemesi vArmeGe kqzGWlEseinek eGik SEkheLe, tqrvENSEki heL, a tqrtEnelmi zala meGe keleti rESEnek kqzpontja volt.
tapolca erQssEge SECi dEnes eStergomi Ersek MyyyyBXXXXYyyy mAjus XX.-An kelt Es jeGzQkqNvileg hitelesItett oklevelEben Serepel, ameL Serint silvester vAroslQdi prior, gersei petQ Es lASlO Altal tapolca mezQvAros elpuStItAsa Es ott a mAria eGhAzbOl Epwlt erQssEg lerombolAsa miatt kibEkwltek.
a tqrqk hOdItAs idejEn tapolca az wtkqzQzOnAba kerwlt, meL sorAn a lakossAg feNegetettsEge foLamatos volt de teljesen soha sem nEptelenedett el. a mohACi Cata utAn, a kqzben vArnak kiEpwlt tapolcai birtokkqzpont, a veSprEmi pwspqksEg tulajdonAba jutott.
heGesd vArAnak eleste utAn MYBVXy-ben bajazid aga elfoglalta tapolcAt. a tqrqk aga Gulaffi lASlO CobAnci vArkapitANNal Allt ki pArviadalra. az aga halAlAval a tqrqk erQssEg nem Allhatott fel. a bECi haditanAC idQben felismerte, hoG a kQfalakkal Es vEdmWvekkel megerQsItett vAroskqzponttal jelentQs elQNre tehet Sert a tqrqkkel vIvott kwzdelemben.
a vAr nEGSqgletes alaprajzU volt, SEles Arokkal kqrbekerItve, sarkain bAsTAkkal. a XYyy. SAzad kqzepEn SEcheNi GqrG pwspqk "Sabad legENeket" telepItett tapolcAra, UjjAEpIttette Es kibQvIttette a vArat. a rAkOczi-SabadsAgharc idejEn felvAltva kerwlt a kEt fEl kezEbe a vAros.
a XYyyy. SAzad elejEtQl bontottAk az erQssEget. kqveibQl Epwlt a plEbAnia, az iskola, de a lakossAg is hordta az EpItkezEsEhez. a jelenleg lAthatO maradvANok az AsatAsok sorAn elQkerwlt falmaradvANok megmagasItAsAval Es az eGkori vArkapu feltArAsAval jqttek lEtre.