Tar (erődített udvarház, erődtemplom)

Pásztótól északkeletre kb. 5 kilométer távolságra, a Mátra nyugati lábánál a Zagyva folyó völgyének mátrai oldalán fekszik Tar község.
A község történetéről a XIII. század végén, 1265-ben adnak hírt először írásos dokumentumok. Tar a Rátót nemzetség birtoka volt. A Rátót nembeliek Kálmán király feleségének kísérőjeként kerültek Magyarországra, s a Zagyva vidékére is. A család jelentős hatalmi súllyal szerepelt a XIV. század országos politikai küzdelmeiben. Kezdetben Károly Róbert ellenében a cseh királyt, Vencelt támogatták, de később Károly Róbert szövetségeseként vettek részt a kiskirályoskodó bárók, elsősorban a Csák Máté ellen folyó küzdelemben. A Rátót nembeli Domokos tárnokmester fiától, Porch István királynéi lovászmestertől (3 fia volt) származtak a Pásztói, Kazai, Tari családok.
Egy 1356-os oklevélből világosan kitűnik, hogy a Tariak a XIV. század közepére már kiépítették Tar faluban uradalmi központjukat és bizonyára az ott felépített udvarházukban laktak. A XIV. század közepén a XIII. századi eredetű kisméretű falusi plébánia templom keleti részét román stílusban bővítették.
A Tari család két tagja István és László szorgalmas birtokszerzéseivel az ország nagybirtokosai közé emelte a családot. Az Anjou korban nem játszottak túl nagy közéleti szerepet, de Zsigmond király uralkodásának elején jelentős politikai hatalomhoz jutottak. A család harmadik generációbeli tagja Lőrinc az 1406-tól 1408-ig betöltött pohárnok mesteri poszt révén automatikusan bekerült az ország sorsát irányító bárók közé.
Zsigmond király ideje alatt betöltött fontos politikai szerepüknek megfelelően birtokközpontjukat a tari udvarházat a XIV. század utolsó harmada és a XV. század közepe között kétszer is átépítették, bővítették. A kisméretű szerény udvarházat elbontották, helyére egy nagyobbat emeltek. A törtkőből falazott észak-déli hossztengelyű kétszintes épület alapterülete 31x7 méter.
Tar Lőrinc a XV. század elején továbbépítette, bővítette a plébánia templom keleti részét. A templom köré a XIV. század folyamán épült az ovális alaprajzú, lőrésszerű nyílásokkal tagolt törtköves kerítőfal, melynek nyugati szakaszát a XVIII. században átépítették, kibővítették.
Tar Lőrinc 1426 őszén, a család utolsó tagja Tar György 1472-ben Taron halt meg. A birtokokat a Kompolthy és az Országh családok örökölték, akik a XV. század utolsó negyedében és a XVI. század elején az udvarházon kisebb átalakításokat végeztek.
Az erődített udvarház lassú pusztulása a terület 1552 utáni török fennhatóság alá kerülésével indult meg, az 1569-es források már erőszakosan lerombolt várnak említik. A plébánia templomot nem rombolták le a törökök. A XVIII. században a templomot barokk stílusban átépítették. A kőfallal körülkerített háromkaréjos szentélyű római katolikus templom a különböző korokból származó részleteivel, román, gót, barokk, klasszicista stílusú elemeivel vált különleges építészeti értékké.


tar (erQdItett udvarhAz, erQdtemplom)

pAStOtOl ESakkeletre kb. Y kilomEter tAvolsAgra, a mAtra Nugati lAbAnAl a zaGva foLO vqlGEnek mAtrai oldalAn fekSik tar kqzsEg.
a kqzsEg tqrtEnetErQl a Xyyy. SAzad vEgEn, MyyBVXY-ben adnak hIrt elQSqr IrAsos dokumentumok. tar a rAtOt nemzetsEg birtoka volt. a rAtOt nembeliek kAlmAn kirAL felesEgEnek kIsErQjekEnt kerwltek maGarorSAgra, s a zaGva vidEkEre is. a CalAd jelentQs hatalmi sULLal Serepelt a Xyyyy. SAzad orSAgos politikai kwzdelmeiben. kezdetben kAroL rObert ellenEben a Ceh kirALt, vencelt tAmogattAk, de kEsQbb kAroL rObert SqvetsEgesekEnt vettek rESt a kiskirALoskodO bArOk, elsQsorban a CAk mAtE ellen foLO kwzdelemben. a rAtOt nembeli domokos tArnokmester fiAtOl, porch istvAn kirALnEi lovASmestertQl (yyy fia volt) SArmaztak a pAStOi, kazai, tari CalAdok.
eG MyyyBVYy-os oklevElbQl vilAgosan kitWnik, hoG a tariak a Xyyyy. SAzad kqzepEre mAr kiEpItettEk tar faluban uradalmi kqzpontjukat Es bizoNAra az ott felEpItett udvarhAzukban laktak. a Xyyyy. SAzad kqzepEn a Xyyy. SAzadi eredetW kismEretW falusi plEbAnia templom keleti rESEt romAn stIlusban bQvItettEk.
a tari CalAd kEt tagja istvAn Es lASlO Sorgalmas birtokSerzEseivel az orSAg naGbirtokosai kqzE emelte a CalAdot. az anjou korban nem jAtSottak tUl naG kqzEleti Serepet, de Zigmond kirAL uralkodAsAnak elejEn jelentQs politikai hatalomhoz jutottak. a CalAd harmadik generAciObeli tagja lQrinc az MyyyyBYy-tOl MyyyyBYyyy-ig betqltqtt pohArnok mesteri poSt rEvEn automatikusan bekerwlt az orSAg sorsAt irANItO bArOk kqzE.
Zigmond kirAL ideje alatt betqltqtt fontos politikai Serepwknek megfelelQen birtokkqzpontjukat a tari udvarhAzat a Xyyyy. SAzad utolsO harmada Es a XY. SAzad kqzepe kqzqtt kEtSer is AtEpItettEk, bQvItettEk. a kismEretW SerEN udvarhAzat elbontottAk, heLEre eG naGobbat emeltek. a tqrtkQbQl falazott ESak-dEli hoSStengeLW kEtSintes Epwlet alapterwlete XXXy*Yyy mEter.
tar lQrinc a XY. SAzad elejEn tovAbbEpItette, bQvItette a plEbAnia templom keleti rESEt. a templom kqrE a Xyyyy. SAzad foLamAn Epwlt az ovAlis alaprajzU, lQrEsSerW NIlAsokkal tagolt tqrtkqves kerItQfal, meLnek Nugati SakaSAt a XYyyy. SAzadban AtEpItettEk, kibQvItettEk.
tar lQrinc MyyyyBXXYy QSEn, a CalAd utolsO tagja tar GqrG MyyyyBVXXyy-ben taron halt meg. a birtokokat a kompolthi Es az orSAgh CalAdok qrqkqltEk, akik a XY. SAzad utolsO neGedEben Es a XYy. SAzad elejEn az udvarhAzon kisebb AtalakItAsokat vEgeztek.
az erQdItett udvarhAz lassU puStulAsa a terwlet MYBVyy utAni tqrqk fennhatOsAg alA kerwlEsEvel indult meg, az MYBVXYyyyy-es forrAsok mAr erQSakosan lerombolt vArnak emlItik. a plEbAnia templomot nem romboltAk le a tqrqkqk. a XYyyy. SAzadban a templomot barokk stIlusban AtEpItettEk. a kQfallal kqrwlkerItett hAromkarEjos SentELW rOmai katolikus templom a kwlqnbqzQ korokbOl SArmazO rESleteivel, romAn, gOt, barokk, klaSSicista stIlusU elemeivel vAlt kwlqnleges EpItESeti ErtEkkE.