Tevelvár

Bakonybéltől nyugatra a Pápavár nevű csúcstól kb. 2 kilométerre északnyugati irányban az 518 méter magas Égés-tető északnyugati nyúlványán 400 méter magasságban húzódnak a Tevelvár őskori sáncai.
A hagyomány szerint a tatárjárás idején, 1242 februárjában, amikor a tatár hadak Esztergom felől a Dunántúlt is elárasztották, a várható tatár támadás hírére a Pápa helyén lévő települések, valamint a környező falvak lakosai bemenekültek a Bakonyba, a későbbi Ugod várához tartozó területre, megerősítették a Tevelvár illetve a közelében lévő Pápavár nevű őskori földvárakat, s ott húzták meg magukat a veszedelem idején.
A sáncokról azt beszélik, hogy a tatárok elől ide menekült teveliek építették, ezért lett Tevelvár a neve. A menekülők az őskori sáncokat építették át. A gerincen az Égés-tető felöli védelmet biztosító 3 - 4 méter magas dolomitkavics sánc és az azt kísérő árok látható. A sáncot az egykori Városlőd-Franciavágás közti vasút építésekor átvágták.


tevelvAr

bakoNbEltQl Nugatra a pApavAr nevW CUCtOl kb. yy kilomEterre ESakNugati irANban az YBXYyyy mEter magas EgEs-tetQ ESakNugati NUlvANAn yyyyB mEter magassAgban hUzOdnak a tevelvAr Qskori sAncai.
a haGomAN Serint a tatArjArAs idejEn, MyyBXXXXyy februArjAban, amikor a tatAr hadak eStergom felQl a dunAntUlt is elAraStottAk, a vArhatO tatAr tAmadAs hIrEre a pApa heLEn lEvQ telepwlEsek, valamint a kqrNezQ falvak lakosai bemenekwltek a bakoNba, a kEsQbbi ugod vArAhoz tartozO terwletre, megerQsItettEk a tevelvAr illetve a kqzelEben lEvQ pApavAr nevW Qskori fqldvArakat, s ott hUztAk meg magukat a veSedelem idejEn.
a sAncokrOl azt beSElik, hoG a tatArok elQl ide menekwlt teveliek EpItettEk, ezErt lett tevelvAr a neve. a menekwlQk az Qskori sAncokat EpItettEk At. a gerincen az EgEs-tetQ felqli vEdelmet biztosItO yyy - yyyy mEter magas dolomitkaviC sAnc Es az azt kIsErQ Arok lAthatO. a sAncot az eGkori vAroslQd-franciavAgAs kqzti vasUt EpItEsekor AtvAgtAk.