Tokaj (Rákóczi-vár)

Tokaj a történelmi Zemplén vármegye déli részén a Tisza és a Bodrog összefolyásánál található. Az Árpád korban is lakott hely volt, amit Anonymus is említ Hímesudvar (Hymesudoar) néven. A fontos stratégiai helyen fekvő településnek természeti adottságai is kiválóak, a nyírségi homokbuckák, a mocsaras - ártéri gazdálkodásra kiválóan alkalmas - Bodrogköz, és a jó táptalajjal rendelkező, gazdag termést adó Taktaköz. A város megélhetését biztosította a taktaközi gabona, a bodrogközi hal, a nyírségi gyümölcsök és a tokaji szőlő. Az itt húzódó kereskedelmi utak Miskolc-Debrecen, és Kassa-Nagyvárad közti árucserét bonyolították. Tokajnál volt a Tiszai átkelőhely, elkerülve a Tisza és Bodrog közti mocsarakat, és a Tiszának itt, a rakamazi magaspart és a Tokaji-hegy között, volt a legkeskenyebb az ártere.
Az ország legforgalmasabb révje volt itt, ezért Tokaj mindig is rendelkezett várral, mely feladata a nagy forgalmú, éppen ezért nagy jövedelemmel is járó rév védelme volt évszázadokon keresztül.
Az első erősség egy földvár lehetett, melyet Anonymus említ: "Az imént mondott Turzol pedig Árpád vezér kegyéből ennek a hegynek a tövében (Tokaji-hegy), ahol a Bodrog a Tiszába ömlik, nagy földet szerzett, és ugyanezen a helyen földből való várat épített, amit a jelenben is Hímesudvarnak neveznek".
A második egy kis kővár, melyet a Bodrog torkolata fölötti hegylábon emeltek valamikor a XIII. század második felében, de a helyi viszálykodások következtében hamarosan a XIV. században elpusztult. Ezt a várat a források "Kwreu", azaz Kőrév néven említik. IV. (Kun) László adott rá építési engedélyt 1283 szeptember 20.-án, a "nyíri" nemeseknek, majd Aba Amadé birtokaként is említik. A XIII. századi várra a mai utcanevek is utalnak (Óvár utca) és az utca fölötti szőlőskertek dűlőnevei (Óvár-, Palota, Kalodás, Klastrom hegyi illetve Sánc alatti-dűlő). A vár létezésének egyértelmű bizonyítéka egy 1555-ből származó dokumentum, amely a harmadik vár ostromáról szól: "a régi földvár helyén, amely a Bodrog folyó fölött a hegyen található, annak árkaiban erősséget készítettek maguknak, és egy helyre felhordatva az ágyúikat, hadimasináikat és lövegeiket, éjjel-nappal szüntelenül lövetik ezt a várat". Szinte biztos, hogy a leírtak az Óvár utca fölött álló várra vonatkoznak.
A harmadik vár a Kőrév nevű kis kővár pusztulása után épült, minden bizonnyal királyi tulajdonként a rév védelmére. Első említése 1410-ből való, amikor Zsigmond király Garai Jánosnak, Miklós nádor fiának adományozta 12000 aranyforint értékben. 1422 táján Lazarevics István szerb despota kezébe kerül át, kárpótlás jogcímén, de hamarosan utódja Brankovics György örökölte azt. A század második felében a Hunyadiaké lett, előbb Hunyadi Jánosé majd Mátyás királyé, akik erődítési munkálatokat is végeztek rajta. 1458-ban Mátyás királlyá választásakor kiújultak a csehekkel a harcok és a környék nemesei itt a tokaji várban tartottak gyülekezőt, és indultak hadba Mátyás oldalán. A következő évben, érdemei elismeréséül, a király Szapolyai Imrének, adományozta a várat. Ezután hetven évig a Szapolyai család birtoka és az ország egyik legfontosabb erődítménye volt. A Szapolyai család hírnevének megfelelő állapotban tartották az erődítményt. A mohácsi csatavesztés után Szapolyai Jánost itt jelölték a királyi trónra, majd Fehérvárott meg is választották. Habsburg Ferdinánd is magáénak követelte a magyar trónt, úgyhogy hadat indított Szapolyai ellen. Először Esztergomból szorította ki, majd hátrálásra kényszerítette egészen Tokajig, ahol nagy csatát vívtak az erősség birtoklásáért. Végül Ferdinánd ágyúzással lerombolta a falakat és az erődítményt elfoglalta, de János király még el tudott menekülni a Tiszántúlra. Az ország két részre szakadt, 1527-ben Ferdinánd is királlyá koronáztatta magát, majd elkezdte híveinek osztogatni Szapolyai elfoglalt birtokait. Így kerül Báthory István nádor kezébe négy hegyaljai vár, köztük Tokaj is.
Szapolyai már 1528 januárjában visszafoglalta várat. Ezután 1530-ig heves harcok folytak és hol egyik, hol a másik uralkodó szerezte meg az erősséget. Végül Ferdinánd hadai győzedelmeskednek. Ferdinánd hadvezérének, Serédi Gáspárnak a kezére adta a várat, aki sanyargatta a jobbágyokat, a várost és a várat pedig saját zsebre kifosztotta. 1557-ben a Serédiek közül a vár utolsó tulajdonosa, Benedek meghalt, a várban maradt özvegye (Dobó Zsófia) és kiskorú gyermeke. A gyámságért és a vár birtoklásáért a nagybácsi, Serédi György megtámadta az erődöt, de Némethi Ferenc várkapitány megvédte azt. Ezután Némethi átpártolt a Szapolyiakhoz és megkezdte a vár erősítését és a Tiszántúlon, Szerencsen, sőt Kassán is építkezésekbe fogott, hogy kellő védelmi rendszert tudjon Ferdinánd ellenében Tokaj köré vonni. Feltételezhetően ő építette ki a tokaji külső várat, kis kerek és szögletes bástyákkal. A vár ekkor élte virágkorát, a környék legerősebb vára volt, amelyet 2000 katona védett. János Zsigmond további 1000 lovast és 600 gyalogost küldött erősítésére. A Habsburg seregek 1565 február 4.-től 12.-ig tartó ostroma végül sikerrel járt és elfoglalták a várat.
A vár királyi kézbe került, és mivel messze volt Bécstől, így pénzt sem szívesen áldoztak rá. A vár állapota folyamatosan romlott, a katonák nem kaptak rendszeres fizetést és élelmet, szállásuk csapnivaló volt, és dolgozniuk kellett a kisebb építkezéseken. Ezért sokan megszöktek, napszámosok vagy marhapásztorok lettek.
1604-ben a Bocskai felkelés miatt feltöltötték ellátmánnyal a raktárakat és felkészítették a harcra az embereket. Bocskay emberei a harc helyett egy évig éheztették a várvédőket, mire azok feladták az erődöt. Bocskay hamarosan bekövetkező váratlan halálával a vár visszakerült Rudolf trónörökös kezébe, aki 1607-ben azt Thurzó György későbbi nádornak zálogosította el 71590 forint értékben, amit az új király, II. Mátyás két évvel később már 115590 forint értékben erősített meg. 1616 karácsonyán meghalt Thurzó György, a birtok így fiára, az addigra már erdélyi fejedelemnek választott Bethlen Gábor bizalmasára maradt. Emiatt az akkori Habsburg uralkodó II. Ferdinánd beleegyezett, hogy Bethlen 300000 forintért kiváltsa a várat Thurzóéktól és birtokaihoz csatolja. Bethlen Gábor saját költségén elkezdte felújítani a várat, de 1629-ben Bethlen halálával a munkálatok félbeszakadtak. A következő évtizedben az özvegy fejedelemasszony, Brandenburgi Katalin lett az erődítmény tulajdonosa, de ő nem törődött a vár állapotával. A következő tulajdonos Homonnai János országbíró sem tudta megakadályozni a vár romlását. Az 1640-es évek elejére az épületek gyakorlatilag lakhatatlanná váltak. 1644-ben I. Rákóczi György hadaival elindult Erdélyből. Amikor a vár alá érkezett, a csekély létszámú őrség szinte harc nélkül behódolt neki. A Rákócziak idejében sikerül a tokaji várnak visszanyernie valamicskét egykori hírnevéből.
1660-ban újra Habsburg kézre került Tokaj, ugyanis a férjét túlélő Lórántffy Zsuzsanna meghalt, nem sokkal később pedig fia II. Rákóczi György is életét vesztette az újabb török támadásokban. Lipót császár sereget küldött Tokaj mellé a törökök ellen, és a romos várat jelentős mértékben megerősíttette, de pénz hiányában fából és földből. Hatalmas föld-fa szerkezetes sáncokat emeltek, melyeket kívülről többszörös paliszádfal (sorban egymás mellé vert, kihegyezett oszlopokból álló védmű) védett. 1660-tól 1668-ig a várat kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan építették. Az építkezések Jacob von Holst és Lucas Geörg Ssicha hadmérnökök vezetésével történt, akik munkájukat jól dokumentálták. Ezek voltak az utolsó nagyobb erődítési munkák a váron.
1670 április 10.-én kitört az I. Rákóczi Ferenc vezette Felső-Magyarországi felkelés, melynek egyik fő színhelye a tokaji vár volt. Rákóczi emberei komoly ostrom alá vették a frissen felújított várat, de bevenni nem tudták. A 70-es évek első felében kijavították a harcokban keletkezett hibákat a falakon. 1673-ban egy új, cölöpös hidat építettek a Tiszán, amin nagyobb forgalmat tudtak bonyolítani. Később a Thököly, majd a Tokaji Ferenc vezette felkelés során is folyamatosan pusztult a vár.
A tokaji vár története a Rákóczi szabadságharccal fejeződött be. A fejedelem hosszas ostrom után, 1704 tavaszán vette be a várat. A szabadságharc ekkor érte el legnagyobb sikereit. Viszont a fejedelem váratlan úgy döntött, hogy a várat le kell rombolni, 1704 őszén ki is adta a parancsot, amit 1705-tavaszáig véghez is vittek. Valószínűleg a váron még a Bodrog és Tisza vizét is keresztülvezették, hogy használhatatlanná tegyék azt. Talán azért volt erre szükség, mert a felújítások ellenére is katasztrofális állapotban lévő vár fenntartása sok pénzt igényelt, és ha őrizetlenül hagyják, akkor a császáriak vagy egyéb lázadók veszélyt jelenthettek volna a hátországra, ezenkívül a vár 28 darab ágyújára is szükség volt az 1705-ös egri vár ostromához.


tokaj (rAkOczi-vAr)

tokaj a tqrtEnelmi zemplEn vArmeGe dEli rESEn a tiSa Es a bodrog qSSefoLAsAnAl talAlhatO. az ArpAd korban is lakott heL volt, amit anonimus is emlIt hImesudvar (himesudoar) nEven. a fontos stratEgiai heLen fekvQ telepwlEsnek termESeti adottsAgai is kivAlOak, a NIrsEgi homokbuckAk, a moCaras - ArtEri gazdAlkodAsra kivAlOan alkalmas - bodrogkqz, Es a jO tAptalajjal rendelkezQ, gazdag termEst adO taktakqz. a vAros megElhetEsEt biztosItotta a taktakqzi gabona, a bodrogkqzi hal, a NIrsEgi GwmqlCqk Es a tokaji SQlQ. az itt hUzOdO kereskedelmi utak miskolc-debrecen, Es kassa-naGvArad kqzti AruCerEt boNolItottAk. tokajnAl volt a tiSai AtkelQheL, elkerwlve a tiSa Es bodrog kqzti moCarakat, Es a tiSAnak itt, a rakamazi magaspart Es a tokaji-heG kqzqtt, volt a legkeskeNebb az Artere.
az orSAg legforgalmasabb rEvje volt itt, ezErt tokaj mindig is rendelkezett vArral, meL feladata a naG forgalmU, Eppen ezErt naG jqvedelemmel is jArO rEv vEdelme volt EvSAzadokon kereStwl.
az elsQ erQssEg eG fqldvAr lehetett, meLet anonimus emlIt: "az imEnt mondott turzol pedig ArpAd vezEr keGEbQl ennek a heGnek a tqvEben (tokaji-heG), ahol a bodrog a tiSAba qmlik, naG fqldet Serzett, Es uGanezen a heLen fqldbQl valO vArat EpItett, amit a jelenben is hImesudvarnak neveznek".
a mAsodik eG kis kQvAr, meLet a bodrog torkolata fqlqtti heGlAbon emeltek valamikor a Xyyy. SAzad mAsodik felEben, de a heLi viSALkodAsok kqvetkeztEben hamarosan a Xyyyy. SAzadban elpuStult. ezt a vArat a forrAsok "kvreu", azaz kQrEv nEven emlItik. yyyy. (kun) lASlO adott rA EpItEsi engedELt MyyBVXXXyyy September XX.-An, a "NIri" nemeseknek, majd aba amadE birtokakEnt is emlItik. a Xyyy. SAzadi vArra a mai utcanevek is utalnak (OvAr utca) Es az utca fqlqtti SQlQskertek dWlQnevei (OvAr-, palota, kalodAs, klastrom heGi illetve sAnc alatti-dWlQ). a vAr lEtezEsEnek eGErtelmW bizoNItEka eG MYBVY-bQl SArmazO dokumentum, ameL a harmadik vAr ostromArOl SOl: "a rEgi fqldvAr heLEn, ameL a bodrog foLO fqlqtt a heGen talAlhatO, annak Arkaiban erQssEget kESItettek maguknak, Es eG heLre felhordatva az AGUikat, hadimasinAikat Es lqvegeiket, Ejjel-nappal Swntelenwl lqvetik ezt a vArat". Sinte biztos, hoG a leIrtak az OvAr utca fqlqtt AllO vArra vonatkoznak.
a harmadik vAr a kQrEv nevW kis kQvAr puStulAsa utAn Epwlt, minden bizoNNal kirALi tulajdonkEnt a rEv vEdelmEre. elsQ emlItEse MyyyyBX-bQl valO, amikor Zigmond kirAL garai jAnosnak, miklOs nAdor fiAnak adomANozta XyyM araNforint ErtEkben. MyyyyBXXyy tAjAn lazareviC istvAn Serb despota kezEbe kerwl At, kArpOtlAs jogcImEn, de hamarosan utOdja brankoviC GqrG qrqkqlte azt. a SAzad mAsodik felEben a huNadiakE lett, elQbb huNadi jAnosE majd mATAs kirALE, akik erQdItEsi munkAlatokat is vEgeztek rajta. MyyyyBVYyyy-ban mATAs kirALLA vAlaStAsakor kiUjultak a Cehekkel a harcok Es a kqrNEk nemesei itt a tokaji vArban tartottak GwlekezQt, Es indultak hadba mATAs oldalAn. a kqvetkezQ Evben, Erdemei elismerEsEwl, a kirAL SapoLai imrEnek, adomANozta a vArat. ezutAn hetven Evig a SapoLai CalAd birtoka Es az orSAg eGik legfontosabb erQdItmENe volt. a SapoLai CalAd hIrnevEnek megfelelQ Allapotban tartottAk az erQdItmENt. a mohACi CataveStEs utAn SapoLai jAnost itt jelqltEk a kirALi trOnra, majd fehErvArott meg is vAlaStottAk. habsburg ferdinAnd is magAEnak kqvetelte a maGar trOnt, UGhoG hadat indItott SapoLai ellen. elQSqr eStergombOl SorItotta ki, majd hAtrAlAsra kENSerItette egESen tokajig, ahol naG CatAt vIvtak az erQssEg birtoklAsAErt. vEgwl ferdinAnd AGUzAssal lerombolta a falakat Es az erQdItmENt elfoglalta, de jAnos kirAL mEg el tudott menekwlni a tiSAntUlra. az orSAg kEt rESre Sakadt, MYBXXYyy-ben ferdinAnd is kirALLA koronAztatta magAt, majd elkezdte hIveinek oStogatni SapoLai elfoglalt birtokait. IG kerwl bAthori istvAn nAdor kezEbe nEG heGaljai vAr, kqztwk tokaj is.
SapoLai mAr MYBXXYyyy januArjAban viSSafoglalta vArat. ezutAn MYBXXX-ig heves harcok foLtak Es hol eGik, hol a mAsik uralkodO Serezte meg az erQssEget. vEgwl ferdinAnd hadai GQzedelmeskednek. ferdinAnd hadvezErEnek, serEdi gAspArnak a kezEre adta a vArat, aki saNargatta a jobbAGokat, a vArost Es a vArat pedig sajAt Zebre kifoStotta. MYBVYyy-ben a serEdiek kqzwl a vAr utolsO tulajdonosa, benedek meghalt, a vArban maradt qzveGe (dobO ZOfia) Es kiskorU Germeke. a GAmsAgErt Es a vAr birtoklAsAErt a naGbACi, serEdi GqrG megtAmadta az erQdqt, de nEmethi ferenc vArkapitAN megvEdte azt. ezutAn nEmethi AtpArtolt a SapoLiakhoz Es megkezdte a vAr erQsItEsEt Es a tiSAntUlon, SerenCen, sQt kassAn is EpItkezEsekbe fogott, hoG kellQ vEdelmi rendSert tudjon ferdinAnd ellenEben tokaj kqrE vonni. feltEtelezhetQen Q EpItette ki a tokaji kwlsQ vArat, kis kerek Es Sqgletes bAsTAkkal. a vAr ekkor Elte virAgkorAt, a kqrNEk legerQsebb vAra volt, ameLet yyM katona vEdett. jAnos Zigmond tovAbbi M lovast Es YyB Galogost kwldqtt erQsItEsEre. a habsburg seregek MYBVXY februAr yyyy.-tQl Xyy.-ig tartO ostroma vEgwl sikerrel jArt Es elfoglaltAk a vArat.
a vAr kirALi kEzbe kerwlt, Es mivel meSSe volt bECtQl, IG pEnzt sem SIvesen Aldoztak rA. a vAr Allapota foLamatosan romlott, a katonAk nem kaptak rendSeres fizetEst Es Elelmet, SAllAsuk CapnivalO volt, Es dolgozniuk kellett a kisebb EpItkezEseken. ezErt sokan megSqktek, napSAmosok vaG marhapAStorok lettek.
MYyByyyy-ben a boCkai felkelEs miatt feltqltqttEk ellAtmANNal a raktArakat Es felkESItettEk a harcra az embereket. boCkai emberei a harc heLett eG Evig EheztettEk a vArvEdQket, mire azok feladtAk az erQdqt. boCkai hamarosan bekqvetkezQ vAratlan halAlAval a vAr viSSakerwlt rudolf trOnqrqkqs kezEbe, aki MYyBYyy-ben azt thurzO GqrG kEsQbbi nAdornak zAlogosItotta el VXXyMYBVXXXX forint ErtEkben, amit az Uj kirAL, yy. mATAs kEt Evvel kEsQbb mAr BXYMYBVXXXX forint ErtEkben erQsItett meg. MYyBXYy karACoNAn meghalt thurzO GqrG, a birtok IG fiAra, az addigra mAr erdELi fejedelemnek vAlaStott bethlen gAbor bizalmasAra maradt. emiatt az akkori habsburg uralkodO yy. ferdinAnd beleeGezett, hoG bethlen yyyBM forintErt kivAltsa a vArat thurzOEktOl Es birtokaihoz Catolja. bethlen gAbor sajAt kqltsEgEn elkezdte felUjItani a vArat, de MYyBXXYyyyy-ben bethlen halAlAval a munkAlatok fElbeSakadtak. a kqvetkezQ Evtizedben az qzveG fejedelemaSSoN, brandenburgi katalin lett az erQdItmEN tulajdonosa, de Q nem tqrQdqtt a vAr AllapotAval. a kqvetkezQ tulajdonos homonnai jAnos orSAgbIrO sem tudta megakadALozni a vAr romlAsAt. az MYyBXXXX-es Evek elejEre az Epwletek Gakorlatilag lakhatatlannA vAltak. MYyBXXXXyyyy-ben y. rAkOczi GqrG hadaival elindult erdELbQl. amikor a vAr alA Erkezett, a CekEL lEtSAmU QrsEg Sinte harc nElkwl behOdolt neki. a rAkOcziak idejEben sikerwl a tokaji vArnak viSSaNernie valamiCkEt eGkori hIrnevEbQl.
MYyBVX-ban Ujra habsburg kEzre kerwlt tokaj, uGanis a fErjEt tUlElQ lOrAntffi ZuZanna meghalt, nem sokkal kEsQbb pedig fia yy. rAkOczi GqrG is EletEt veStette az Ujabb tqrqk tAmadAsokban. lipOt CASAr sereget kwldqtt tokaj mellE a tqrqkqk ellen, Es a romos vArat jelentQs mErtEkben megerQsIttette, de pEnz hiANAban fAbOl Es fqldbQl. hatalmas fqld-fa Serkezetes sAncokat emeltek, meLeket kIvwlrQl tqbbSqrqs paliSAdfal (sorban eGmAs mellE vert, kiheGezett oSlopokbOl AllO vEdmW) vEdett. MYyBVX-tOl MYyBVXYyyy-ig a vArat kisebb-naGobb megSakItAsokkal foLamatosan EpItettEk. az EpItkezEsek jacob von holst Es lucas geqrg ssicha hadmErnqkqk vezetEsEvel tqrtEnt, akik munkAjukat jOl dokumentAltAk. ezek voltak az utolsO naGobb erQdItEsi munkAk a vAron.
MYyBVXX Aprilis X.-En kitqrt az y. rAkOczi ferenc vezette felsQ-maGarorSAgi felkelEs, meLnek eGik fQ SInheLe a tokaji vAr volt. rAkOczi emberei komoL ostrom alA vettEk a frissen felUjItott vArat, de bevenni nem tudtAk. a VXX-es Evek elsQ felEben kijavItottAk a harcokban keletkezett hibAkat a falakon. MYyBVXXyyy-ban eG Uj, cqlqpqs hidat EpItettek a tiSAn, amin naGobb forgalmat tudtak boNolItani. kEsQbb a thqkqli, majd a tokaji ferenc vezette felkelEs sorAn is foLamatosan puStult a vAr.
a tokaji vAr tqrtEnete a rAkOczi SabadsAgharccal fejezQdqtt be. a fejedelem hoSSas ostrom utAn, MYyyByyyy tavaSAn vette be a vArat. a SabadsAgharc ekkor Erte el legnaGobb sikereit. viSont a fejedelem vAratlan UG dqntqtt, hoG a vArat le kell rombolni, MYyyByyyy QSEn ki is adta a paranCot, amit MYyyBY-tavaSAig vEghez is vittek. valOSInWleg a vAron mEg a bodrog Es tiSa vizEt is kereStwlvezettEk, hoG haSnAlhatatlannA teGEk azt. talAn azErt volt erre SwksEg, mert a felUjItAsok ellenEre is kataStrofAlis Allapotban lEvQ vAr fenntartAsa sok pEnzt igENelt, Es ha Qrizetlenwl haGjAk, akkor a CASAriak vaG eGEb lAzadOk veSELt jelenthettek volna a hAtorSAgra, ezenkIvwl a vAr XXYyyy darab AGUjAra is SwksEg volt az MYyyBY-qs egri vAr ostromAhoz.