Újhely

Az újhelyi vár a Zempléni-hegység délkeleti szélén a Ronyva-patakhoz közeli 334 méter magas hegy csúcsán állt.
A terület már az őskorban is lakott volt, mert a természeti kincsekben gazdag környezet, a dús erdők vad-állománya, a vizek számtalan halfaja vonzóvá tette ezt a vidéket. Két és fél évezreddel ezelőtt kelták, később géták éltek itt. Kapcsolatba került a vidék a római birodalommal, sőt a hegyek aljában az avarok, longobárdok, északi barbár törzsek és szláv népek telepedtek meg, majd honfoglaló elődeink jöttek. Anonymus szerint a honfoglalás korában ezt a területet "Satur eleu" néven nevezték.
A honfoglalók közül a kazár törzsek kapták meg, majd Árpád vezér Ketelnek adományozta Sátor-halomtól a Tolcsva vizéig terjedő területet. Sátorhalma és Sátorelő, mintegy 150 évig lehetett Ketel vitéznek és utódainak birtokában.
Újhelynek két vára is volt. Az első minden bizonnyal favár volt, "Castrum nostrum de Saturhyg" néven a Sátor-hegyen állt. A tatárjárás során 1241-ben a város, a várral együtt elpusztult. A veszély elmúltával visszatért lakosság, a települést újra felépítette, de nem a régi helyén, mely a Bodrog és Ronyva gyakori áradásai miatt mindig veszélynek volt kitéve, hanem mai helyén, a Ronyva jobb partján a Sátorhegy tövénél, és innen vette az új falu - nova villa - is nevét Sátoralja-Újhely. Az áttelepülés pontos idejét nem ismerjük, de a város 1256-ban már állt. Ezt a IV. Béla király által 1256-ban kiadott okirat is tanúsítja, melyben a pálosoknak Kis-Toronyán szétrombolt klastromának újra felépítését rendelte el. A várat újjáépítették, mert V. István ifjabb király 1261. évi szabadalomlevelében "cum hospites nostri de Satureleu ad castrum nostrum de Saturhyg convenerint" szerepel, vagyis a Sátoraljai vendégeink Sátorhegyi várunkban gyűltek össze. III. Endre király 1291-ben civitasnak nevezi "Saturalia Wyhel" alakban, amikor Tornya, Borsi, Kovácsi, Obozliget falvak is hozzátartoztak. Nem sokkal később 1298-ban a Ratold nemzetségből származó István főispánnak fiát Kokas mestert említették birtokosaként, kitől a következő évben János zodai ispán szerezte meg, aki feltehetően a Sátorhegyen álló favárat lerombolta.
Újhely 1321-ben a Ratold nemzetségről Micz bánra szállt, de ennek fiai még ebben az évben tartozékaival együtt "Purustyán" Borostyán váráért Károly Róberttel elcserélték. Harminc év múlva 1351-ben Nagy Lajos király a litvánok vezérét, Keissootot legyőzve annak fiát, Koriatovics Tódor herceget magához vette, és neki adományozta Újhelyet, aki letelepítette Zemplén megyébe a ruténeket és egy részüket Újhely városában helyezte el, ahol templomot is építtetett részükre. 1352-ben a Várhegyen erős kővárat emeltetett, ami okleveleinkben "Castrum Wyheluara" illetve "Castrum Wyhel" néven szerepel.
A várat 1390-ben Zsigmond király Perényi Miklós szörényi bánnak adományozta. Perényi Miklós halála után 1429-ben Zsigmond király a Pálóczy családnak adományozta a birtokot. A Pálóczyak és a Perényiek hosszú időn át versengtek, hadat is vezettek egymás ellen Újhely váráért és birtokáért. 1497-ben az újhelyi vár várnagya Földessy Balázs volt. A vár ura Pálóczy Antal a mohácsi csatában életét vesztette. 1527-ben Újhely várát özvegyétől, Ráskay Magda asszonytól Perényi Péter erőszakkal elfoglalta.
1528-ban Perényi várnagyát, Simon deákot az őrség kizárta és Serédy Gáspár császári vezérnek adta át a várat. 1533-ban Perényi csapatával visszafoglalta. Az ostrom során megsérült falakat 1534-ben Kassáról hozatott építőmunkásokkal javíttatta ki, erős bástyákat építtetett és Újhely várát - Patak vára mellett - a környék legerősebb várává alakíttatta át. A vár birtokára 1538-ban Ferdinándtól királyi adománylevelet is kapott. 1545-ben János király serege foglalta el. Az újhelyi vár jelentősége egyre inkább csökkent a pataki, többször felújított várkastély árnyékában. 1558-ban Perényi Péter halála után, fia Gábor visszafoglalta, de még ebben az évben Telekessy Imre császári vezér serege szállta meg. Telkessy a várat felgyújtatta, majd földig leromboltatta.


UjheL

az UjheLi vAr a zemplEni-heGsEg dElkeleti SElEn a roNva-patakhoz kqzeli yyyBXXXyyyy mEter magas heG CUCAn Allt.
a terwlet mAr az Qskorban is lakott volt, mert a termESeti kinCekben gazdag kqrNezet, a dUs erdQk vad-AllomANa, a vizek SAmtalan halfaja vonzOvA tette ezt a vidEket. kEt Es fEl Evezreddel ezelQtt keltAk, kEsQbb gEtAk Eltek itt. kapColatba kerwlt a vidEk a rOmai birodalommal, sQt a heGek aljAban az avarok, longobArdok, ESaki barbAr tqrZek Es SlAv nEpek telepedtek meg, majd honfoglalO elQdeink jqttek. anonimus Serint a honfoglalAs korAban ezt a terwletet "satur eleu" nEven neveztEk.
a honfoglalOk kqzwl a kazAr tqrZek kaptAk meg, majd ArpAd vezEr ketelnek adomANozta sAtor-halomtOl a tolCva vizEig terjedQ terwletet. sAtorhalma Es sAtorelQ, minteG BV Evig lehetett ketel vitEznek Es utOdainak birtokAban.
UjheLnek kEt vAra is volt. az elsQ minden bizoNNal favAr volt, "castrum nostrum de saturhig" nEven a sAtor-heGen Allt. a tatArjArAs sorAn MyyBXXXXy-ben a vAros, a vArral eGwtt elpuStult. a veSEL elmUltAval viSSatErt lakossAg, a telepwlEst Ujra felEpItette, de nem a rEgi heLEn, meL a bodrog Es roNva Gakori AradAsai miatt mindig veSELnek volt kitEve, hanem mai heLEn, a roNva jobb partjAn a sAtorheG tqvEnEl, Es innen vette az Uj falu - nova villa - is nevEt sAtoralja-UjheL. az AttelepwlEs pontos idejEt nem ismerjwk, de a vAros MyyBVYy-ban mAr Allt. ezt a yyyy. bEla kirAL Altal MyyBVYy-ban kiadott okirat is tanUsItja, meLben a pAlosoknak kis-toroNAn SEtrombolt klastromAnak Ujra felEpItEsEt rendelte el. a vArat UjjAEpItettEk, mert Y. istvAn ifjabb kirAL MyyBVXy. Evi SabadalomlevelEben "cum hospites nostri de satureleu ad castrum nostrum de saturhig convenerint" Serepel, vaGis a sAtoraljai vendEgeink sAtorheGi vArunkban GWltek qSSe. yyy. endre kirAL MyyBVXXXXy-ben civitasnak nevezi "saturalia vihel" alakban, amikor torNa, borsi, kovACi, obozliget falvak is hozzAtartoztak. nem sokkal kEsQbb MyyBVXXXXYyyy-ban a ratold nemzetsEgbQl SArmazO istvAn fQispAnnak fiAt kokas mestert emlItettEk birtokosakEnt, kitQl a kqvetkezQ Evben jAnos zodai ispAn Serezte meg, aki feltehetQen a sAtorheGen AllO favArat lerombolta.
UjheL MyyyBXXy-ben a ratold nemzetsEgrQl micz bAnra SAllt, de ennek fiai mEg ebben az Evben tartozEkaival eGwtt "purusTAn" borosTAn vArAErt kAroL rOberttel elCerEltEk. harminc Ev mUlva MyyyBVy-ben naG lajos kirAL a litvAnok vezErEt, keissootot leGQzve annak fiAt, koriatoviC tOdor herceget magAhoz vette, Es neki adomANozta UjheLet, aki letelepItette zemplEn meGEbe a rutEneket Es eG rESwket UjheL vArosAban heLezte el, ahol templomot is EpIttetett rESwkre. MyyyBVyy-ben a vArheGen erQs kQvArat emeltetett, ami okleveleinkben "castrum viheluara" illetve "castrum vihel" nEven Serepel.
a vArat MyyyBVXXXX-ben Zigmond kirAL perENi miklOs SqrENi bAnnak adomANozta. perENi miklOs halAla utAn MyyyyBXXYyyyy-ben Zigmond kirAL a pAlOczi CalAdnak adomANozta a birtokot. a pAlOcziak Es a perENiek hoSSU idQn At versengtek, hadat is vezettek eGmAs ellen UjheL vArAErt Es birtokAErt. MyyyyBVXXXXYyy-ben az UjheLi vAr vArnaGa fqldessi balAZ volt. a vAr ura pAlOczi antal a mohACi CatAban EletEt veStette. MYBXXYyy-ben UjheL vArAt qzveGEtQl, rAskai magda aSSoNtOl perENi pEter erQSakkal elfoglalta.
MYBXXYyyy-ban perENi vArnaGAt, simon deAkot az QrsEg kizArta Es serEdi gAspAr CASAri vezErnek adta At a vArat. MYBXXXyyy-ban perENi CapatAval viSSafoglalta. az ostrom sorAn megsErwlt falakat MYBXXXyyyy-ben kassArOl hozatott EpItQmunkAsokkal javIttatta ki, erQs bAsTAkat EpIttetett Es UjheL vArAt - patak vAra mellett - a kqrNEk legerQsebb vArAvA alakIttatta At. a vAr birtokAra MYBXXXYyyy-ban ferdinAndtOl kirALi adomANlevelet is kapott. MYBXXXXY-ben jAnos kirAL serege foglalta el. az UjheLi vAr jelentQsEge eGre inkAbb Cqkkent a pataki, tqbbSqr felUjItott vArkastEL ArNEkAban. MYBVYyyy-ban perENi pEter halAla utAn, fia gAbor viSSafoglalta, de mEg ebben az Evben telekessi imre CASAri vezEr serege SAllta meg. telkessi a vArat felGUjtatta, majd fqldig leromboltatta.