Váchartyán

A Pest megyei Váchartyántól 1,5 kilométerre kelet-délkeletre emelkedik az északnyugat-délkelet irányú Vár-hegy. A hegy északnyugati végére építették az erődítményt. Három oldalról igen meredek oldalak határolják, csak délkelet felé köti össze a hegy magasabb részével egy keskeny nyereg.
1901-ben Földváry László helybéli református lelkész levelében azt írja, hogy a birtokában lévő okmány szerint 1227-ben egy vár állott ezen a helyen, melynek romjai még a XIX. század végén is álltak. Rommá válásának körülményeiről nincs adatunk, történelmünkben és okleveleinkben nem szerepel.
1976-ban Virágh Dénes felmérte, majd 1976 közepén Miklós Zsuzsa végzett ásatást a vár területén. Kőépítkezésnek nem találta nyomát, de számos patics- és gerendaépítkezésre utaló lelet került elő. Az előkerült leletanyag alapján a földvár keletkezését a XII. század második felére, pusztulását a XIV. század második felére datálta.
Az erődített telep átlagosan 5 méterrel magasabb a kerítő ároknál, melynek külső oldalán végig sánc húzódott. A lakóterület nagysága 20x40 méter. Jelenleg a sánc a keleti oldalon a legépebb, az északi szakasza ellaposodik, a nyugati oldalon ismét kivehető, de dél felé haladva ellaposodik, a déli része megint jól látható, a délkeleti része azonban terasz formájú. A sáncárok szélessége 4 - 5 méter.
A bejárat valószínűleg a nyereg felől volt. A földvárnak ez a leginkább támadható része, itt valószínűleg egy kisméretű paticsfalú épület lehetett. A feltételezett fal mögött került elő a legtöbb fém lelet: 4 darab nyílhegy, 9 darab szög, 5 darab csat ill. csattöredék, 2 darab zár-vasalat töredék, 1 darab kés, 1 darab kocsi-derékszög és egyéb vastöredék. A lakóterületen XIII.-XIV. századi cserepek és különböző használati tárgyak kerültek elő. A földvár északi részén is sok paticsdarab volt a felszínen. Az északi és déli épület alaprajzát nem lehetett megállapítani. Kiterjedésükre elsősorban a paticcsal borított terület nagysága és néhány cölöp- ill. karó-lyuk alapján lehetett következtetni. A két épület közötti területen további épületre vagy toronyra utaló lelet nem került elő.


vAcharTAn

a pest meGei vAcharTAntOl y+Y\X kilomEterre kelet-dElkeletre emelkedik az ESakNugat-dElkelet irANU vAr-heG. a heG ESakNugati vEgEre EpItettEk az erQdItmENt. hArom oldalrOl igen meredek oldalak hatAroljAk, Cak dElkelet felE kqti qSSe a heG magasabb rESEvel eG keskeN Nereg.
MYyyyyBy-ben fqldvAri lASlO heLbEli reformAtus lelkES levelEben azt Irja, hoG a birtokAban lEvQ okmAN Serint MyyBXXYyy-ben eG vAr Allott ezen a heLen, meLnek romjai mEg a XYyyyy. SAzad vEgEn is Alltak. rommA vAlAsAnak kqrwlmENeirQl ninC adatunk, tqrtEnelmwnkben Es okleveleinkben nem Serepel.
MYyyyyBVXXYy-ban virAgh dEnes felmErte, majd MYyyyyBVXXYy kqzepEn miklOs ZuZa vEgzett AsatAst a vAr terwletEn. kQEpItkezEsnek nem talAlta NomAt, de SAmos patiC- Es gerendaEpItkezEsre utalO lelet kerwlt elQ. az elQkerwlt leletaNag alapjAn a fqldvAr keletkezEsEt a Xyy. SAzad mAsodik felEre, puStulAsAt a Xyyyy. SAzad mAsodik felEre datAlta.
az erQdItett telep Atlagosan Y mEterrel magasabb a kerItQ AroknAl, meLnek kwlsQ oldalAn vEgig sAnc hUzOdott. a lakOterwlet naGsAga XX*XXXX mEter. jelenleg a sAnc a keleti oldalon a legEpebb, az ESaki SakaSa ellaposodik, a Nugati oldalon ismEt kivehetQ, de dEl felE haladva ellaposodik, a dEli rESe megint jOl lAthatO, a dElkeleti rESe azonban teraS formAjU. a sAncArok SElessEge yyyy - Y mEter.
a bejArat valOSInWleg a Nereg felQl volt. a fqldvArnak ez a leginkAbb tAmadhatO rESe, itt valOSInWleg eG kismEretW patiCfalU Epwlet lehetett. a feltEtelezett fal mqgqtt kerwlt elQ a legtqbb fEm lelet: yyyy darab NIlheG, Yyyyy darab Sqg, Y darab Cat ill. CattqredEk, yy darab zAr-vasalat tqredEk, y darab kEs, y darab koCi-derEkSqg Es eGEb vastqredEk. a lakOterwleten Xyyy.-Xyyyy. SAzadi Cerepek Es kwlqnbqzQ haSnAlati tArGak kerwltek elQ. a fqldvAr ESaki rESEn is sok patiCdarab volt a felSInen. az ESaki Es dEli Epwlet alaprajzAt nem lehetett megAllapItani. kiterjedEswkre elsQsorban a patiCCal borItott terwlet naGsAga Es nEhAN cqlqp- ill. karO-Luk alapjAn lehetett kqvetkeztetni. a kEt Epwlet kqzqtti terwleten tovAbbi Epwletre vaG toroNra utalO lelet nem kerwlt elQ.