Vál

Vál község nyugati részén a főúttól és a Váli-víztől nyugatra áll az ősi torony, melyről a püspöklátogatási jegyzőkönyvek (Canonica Visitatiok) 1828-tól kezdve azt írták, hogy már a harmadik templomot szolgálja. Az első háromhajós templom a XII.-XIII. században épült, amelynek a hátsó részén volt a torony, az eleje a mai úttestig nyúlt, az oltára pedig ott állhatott, ahol most a kettős kereszt látható. A másodikat templomot ennek az ősi templomnak a romjain építették fel a XV. században gótikus stílusban. A törökök elleni védekezésül erődítménnyé alakították.
Vál török alá kerülésének pontos évszáma feltehetően 1543. 1541-ben esett el Buda, amelyre az osztrákok készültek választ adni, de a birodalmi hadsereg a felmentő török hadak hírére nem bocsátkozott harcba, hanem visszavonult. Szulejmán szultán tovább folytathatta hódító útját. Személyesen vezetett hadjárata során került a kezére Pécs, Siklós, Székesfehérvár, Tata, Esztergom. Mivel Vál ettől a vonaltól Keletre esett, területe nem maradhatott ki az 1543-as nagy török hódításból. A török hódoltság területe 15 szandzsákra oszlott, az elsőnek, amelybe Vál is beletartozott, Buda lett a székhelye. Mivel Vál Buda és Székesfehérvár között félúton fekszik, a török hadászati szempontból fontos helynek tartotta. Templomát, a háromhajós Nagyboldogasszony templomot hatalmas erődítménnyé építette át. A háromhajós templom keleti oldalát lebontották, majd az eredeti keleti végfalnál jóval nyugatabbra egy új, a sarkain támpillérekkel megtámasztott zárófalat emeltek. Az négyszög alakú erődön belül felfalazták a hajókat elválasztó támpillérek közeit, így három helyiséget alakítottak ki. A nyugati toronyba új bejáratot törtek, egyben ez volt a kaputornyuk és az őrtornyuk is. Az így kiépített erősséget huszárvár vette körül, melynek fő feladata a váli völgy védelme volt. A magyar csapatoknak számos alkalommal sikerült itt áttörni és elfoglalni a várat. Pl. 1599-től 1602-ig magyar csapatok kezén volt. Zrínyi Miklós 1661-ben ostromolta, tornyát felgyújtotta, de a török újból megerősítette. Végleg 1683 - 1686 tájékán foglalták vissza, ekkor már csökkent a stratégiai jelentősége és nem volt akkora helyőrsége mint a XVI. században.
A néphit szerint itt mindig basa lakott. A váliak emlékezetében úgy él, hogy a domb tövében forrás vize csorgott, és ez táplálta a basák fürdőhelyét. Forrás ma nincs és az egykori fürdőhely létezését sem erősíti meg írás.
Evlya Cselebi török világutazó megemlékezett Válról magyarországi utazásairól (1660 - 1664) írt könyvében. Idézet a könyvből: "Vál vára. Mostanáig ezt még nem láttam. Zordon helyen, völgyben fekvő palánka erődítmény ez, téglából épült magas toronnyal. Van 150 főnyi katonája, bazárja, fogadója, fürdője nincs. Az erdélyi hadjárat idején Zerin-oglu (Zrínyi vezér) e várost megtámadta és a középső várat képező négyszögű tornyot is felgyújtotta és 300 mohamedán is benne égett. Iszmáli pasa e várost újra felépítette, mégpedig erősebben. Szép kertjei és szőlői vannak. Innen hat órán át hegyek között kelet felé menve Hamzabég (Érd) palánkára érkeztünk és onnan három óra alatt Buda várába érkeztünk."
A terület felszabadítása után az utolsó visszavonuláskor a törökök mindent elpusztítottak. Elnéptelenedett Vál és környéke is. Az itt maradt törökök elvegyültek az elpusztított vidék gyér lakosságával. A Csincsa, Hasszán, Szunomár nevek török eredetről tanúskodnak. Néhány idős ember arcvonásai még ma is török származásról árulkodnak.
1688 után újra keresztény templom lett. Ebben a templomban keresztelték meg 1733-ban a szomszéd faluban született Sajnovics Jánost a későbbi csillagászt. 1753-ban még helyreállították. 1821 és 1824 között mellé (délre) új torony nélküli templom épült klasszicista stílusban. A régi templomnak csak a négyszögletes tornyát hagyták meg és azóta harangtoronynak használták. Az 1944 - 1945-ös bombázások és harcok sok sérülést okoztak, melynek nyomai még ma is látszanak.
A toronynak az új templom felé eső oldalán napóra maradványai láthatók. "Még ma is restaurálni lehetne a napórát" említik 1829-ben. Jelenleg a torony délkeleti falán balra 5 méter magasan van egy 1x1,2 méteres téglalap alakú vakolt mező. Ez lehetett az idefestett, de lekopott napóra nyoma, vagy a falra szerelt de azóta levett napóra-tábla helye. A torony másik három homlokzatának felső részén 1772-ben felszerelt mechanikus toronyórák maradványai vannak, azaz az említett napóra a XVIII. század első felében készülhetett.


vAl

vAl kqzsEg Nugati rESEn a fQUttOl Es a vAli-vIztQl Nugatra All az Qsi toroN, meLrQl a pwspqklAtogatAsi jeGzQkqNvek (canonica visitatiok) MYyyyBXXYyyy-tOl kezdve azt IrtAk, hoG mAr a harmadik templomot SolgAlja. az elsQ hAromhajOs templom a Xyy.-Xyyy. SAzadban Epwlt, ameLnek a hAtsO rESEn volt a toroN, az eleje a mai Uttestig NUlt, az oltAra pedig ott Allhatott, ahol most a kettQs kereSt lAthatO. a mAsodikat templomot ennek az Qsi templomnak a romjain EpItettEk fel a XY. SAzadban gOtikus stIlusban. a tqrqkqk elleni vEdekezEswl erQdItmENNE alakItottAk.
vAl tqrqk alA kerwlEsEnek pontos EvSAma feltehetQen MYBXXXXyyy. MYBXXXXy-ben esett el buda, ameLre az oStrAkok kESwltek vAlaSt adni, de a birodalmi hadsereg a felmentQ tqrqk hadak hIrEre nem boCAtkozott harcba, hanem viSSavonult. SulejmAn SultAn tovAbb foLtathatta hOdItO UtjAt. SemELesen vezetett hadjArata sorAn kerwlt a kezEre pEC, siklOs, SEkesfehErvAr, tata, eStergom. mivel vAl ettQl a vonaltOl keletre esett, terwlete nem maradhatott ki az MYBXXXXyyy-as naG tqrqk hOdItAsbOl. a tqrqk hOdoltsAg terwlete XY SandZAkra oSlott, az elsQnek, ameLbe vAl is beletartozott, buda lett a SEkheLe. mivel vAl buda Es SEkesfehErvAr kqzqtt fElUton fekSik, a tqrqk hadASati SempontbOl fontos heLnek tartotta. templomAt, a hAromhajOs naGboldogaSSoN templomot hatalmas erQdItmENNE EpItette At. a hAromhajOs templom keleti oldalAt lebontottAk, majd az eredeti keleti vEgfalnAl jOval Nugatabbra eG Uj, a sarkain tAmpillErekkel megtAmaStott zArOfalat emeltek. az nEGSqg alakU erQdqn belwl felfalaztAk a hajOkat elvAlaStO tAmpillErek kqzeit, IG hArom heLisEget alakItottak ki. a Nugati toroNba Uj bejAratot tqrtek, eGben ez volt a kaputorNuk Es az QrtorNuk is. az IG kiEpItett erQssEget huSArvAr vette kqrwl, meLnek fQ feladata a vAli vqlG vEdelme volt. a maGar Capatoknak SAmos alkalommal sikerwlt itt Attqrni Es elfoglalni a vArat. pl. MYBVXXXXYyyyy-tQl MYyByy-ig maGar Capatok kezEn volt. zrINi miklOs MYyBVXy-ben ostromolta, torNAt felGUjtotta, de a tqrqk UjbOl megerQsItette. vEgleg MYyBVXXXyyy - MYyBVXXXYy tAjEkAn foglaltAk viSSa, ekkor mAr Cqkkent a stratEgiai jelentQsEge Es nem volt akkora heLQrsEge mint a XYy. SAzadban.
a nEphit Serint itt mindig basa lakott. a vAliak emlEkezetEben UG El, hoG a domb tqvEben forrAs vize Corgott, Es ez tAplAlta a basAk fwrdQheLEt. forrAs ma ninC Es az eGkori fwrdQheL lEtezEsEt sem erQsIti meg IrAs.
evLa Celebi tqrqk vilAgutazO megemlEkezett vAlrOl maGarorSAgi utazAsairOl (MYyBVX - MYyBVXyyyy) Irt kqNvEben. idEzet a kqNvbQl: "vAl vAra. mostanAig ezt mEg nem lAttam. zordon heLen, vqlGben fekvQ palAnka erQdItmEN ez, tEglAbOl Epwlt magas toroNNal. van BV fQNi katonAja, bazArja, fogadOja, fwrdQje ninC. az erdELi hadjArat idejEn zerin-oglu (zrINi vezEr) e vArost megtAmadta Es a kqzEpsQ vArat kEpezQ nEGSqgW torNot is felGUjtotta Es yyyB mohamedAn is benne Egett. iSmAli pasa e vArost Ujra felEpItette, mEgpedig erQsebben. SEp kertjei Es SQlQi vannak. innen hat OrAn At heGek kqzqtt kelet felE menve hamzabEg (Erd) palAnkAra Erkeztwnk Es onnan hArom Ora alatt buda vArAba Erkeztwnk."
a terwlet felSabadItAsa utAn az utolsO viSSavonulAskor a tqrqkqk mindent elpuStItottak. elnEptelenedett vAl Es kqrNEke is. az itt maradt tqrqkqk elveGwltek az elpuStItott vidEk GEr lakossAgAval. a CinCa, haSSAn, SunomAr nevek tqrqk eredetrQl tanUskodnak. nEhAN idQs ember arcvonAsai mEg ma is tqrqk SArmazAsrOl Arulkodnak.
MYyBVXXXYyyy utAn Ujra kereStEN templom lett. ebben a templomban kereSteltEk meg MYyyBXXXyyy-ban a SomSEd faluban Swletett sajnoviC jAnost a kEsQbbi CillagASt. MYyyBVyyy-ban mEg heLreAllItottAk. MYyyyBXXy Es MYyyyBXXyyyy kqzqtt mellE (dElre) Uj toroN nElkwli templom Epwlt klaSSicista stIlusban. a rEgi templomnak Cak a nEGSqgletes torNAt haGtAk meg Es azOta harangtoroNnak haSnAltAk. az MYyyyyBXXXXyyyy - MYyyyyBXXXXY-qs bombAzAsok Es harcok sok sErwlEst okoztak, meLnek Nomai mEg ma is lAtSanak.
a toroNnak az Uj templom felE esQ oldalAn napOra maradvANai lAthatOk. "mEg ma is restaurAlni lehetne a napOrAt" emlItik MYyyyBXXYyyyy-ben. jelenleg a toroN dElkeleti falAn balra Y mEter magasan van eG y*y+yy\X mEteres tEglalap alakU vakolt mezQ. ez lehetett az idefestett, de lekopott napOra Noma, vaG a falra Serelt de azOta levett napOra-tAbla heLe. a toroN mAsik hArom homlokzatAnak felsQ rESEn MYyyBVXXyy-ben felSerelt mechanikus toroNOrAk maradvANai vannak, azaz az emlItett napOra a XYyyy. SAzad elsQ felEben kESwlhetett.