Váralja-Várfő

Váralja-Várfőn a XIII. század második felében - az Árpád korban jellemző - kisméretű vár állt. Építtetője, tulajdonosa ismeretlen, de minden bizonnyal azonos a falu birtokosával. Az ásatási megfigyelések szerint a vár pusztulsát ellenséges támadás és tűz okozhatta. Az 1994 - 1995-ben végzett kutatás során teljesen feltárták a védett területet. A vár feltárását Miklós Zsuzsa feltáró régész (MTA Régészeti Intézet) vezetésével végezték el. A munkák befejezése után állagmegóvás miatt a feltárt területeket visszatemették, ezért és a sűrű növényzet miatt nem sok a látnivaló.


Váralja-Várfő XIII. századi vár ásatási eredményeiből:

"Az 1980-as és 1990-es években több alkalommal végzett terepbejárás során a felszínen tégla- és kőtörmeléket, valamint XIII. századi edénytöredékeket találtunk. Az 1980-as években még jól áttekinthető volt a vár: csupán néhány akácfa és bokor takarta. Ekkor még jól megfigyelhettük a hegytető jellegzetes nyolcas alakját, az alatta néhány méterrel lejjebb körbefutó teraszt, valamint az egykori feljáró utat. Most mindezt igen sűrű bozót fedi.
A vár lakóterületének határát a körítőfal szabta meg. Ez a fal pedig a domb peremén futott körbe. Eszerint a torony egy 14x28 méteres alapterületű dombtetőn, annak is a közepén helyezkedett el. Körülötte a mindennapi élethez nélkülözhetetlen objektumok: sütőkemence, tárológödrök találhatók. Minden bizonnyal ciszterna is volt a torony közelében, ez azonban az építőanyag elhordásakor megsemmisülhetett.
A gazdasági udvar súlypontja a toronytól északra lehetett: itt 4 tárológödröt találtunk. Közülük az egyik Magyarországon egyedülálló: a löszbe vájt, alagútszerű verem 5 méter hosszú. Kiszélesedő, induló szakaszán a löszfalba vágott falfülkék is vannak. Ez a verem élelmiszerek hűtésére kiválóan alkalmas.
A sütőkemence a torony délnyugati sarkának közelében került elő. A löszbe vájt nagyméretű (150x200 centiméteres) kemence felmenő fala mintegy 5 - 10 centiméter magasan maradt meg. Tapasztása jó minőségű volt. Alája - a jobb hőhatás érdekében - patakkavicsokat és összetört edénydarabokat helyeztek.
A hegytető alatt körbefutó terasz jelenleg csaknem víz|szintes, csupán az északi oldalon figyelhető meg a külső oldalán enyhe sáncforma. A váraknál észlelhető teraszok eredetileg általában árok + sánc formájúak voltak, az évszázadok, évezredek során azonban az árkok betöltődtek, a sáncok szétomlottak. Váralján a XIX. század elején még részlegesen látszott a sánc, legalábbis erre utal az 1829-ben készült feljegyzés. Az 1995. évi ásatás során kutatóárokkal átvágtuk a terasz északi szakaszát, ott, ahol a felszínen is enyhén látszik a sánc. Az ásatási megfigyelések szerint a hegycsúcs tövében egykor árok húzódott, amely azonban az évszázadok során betöltődött. Itt a betöltődés elsősorban a folyamatosan leszakadó löszfal miatt következett be. Az árok eredeti mélységét nem tudtuk megállapítani, mivel 260 centiméter mélységben a talajfúró téglatörmelékben többször is elakadt. A sánc ellaposodásához valószínűleg hozzájárult az újabb korban folytatott mezőgazdasági művelés is.
A leletek zöme edénytöredék. Az egykori tárológödrökben, amelyeket utóbb szemétgödörként használtak, valamint a torony déli oldalán levő pusztulási rétegben nagy mennyiségű fazék- és csészetöredéket találtunk. Ezekből több fazekat és két csészét lehetett összeállítani. A kerámián kívül fém - elsősorban vas - használati tárgyak kerültek felszínre: kések, lópatkók, lóvakaró, nyílhegyek, csat stb. Előbukkant néhány - ebben a korban elég ritkán előforduló - üvegedény töredék is.
A leletek egyértelműen arra utalnak, hogy a Várfőn levő vár a XIII. században épült, és még ebben a században el is pusztult. Azt nem lehet eldönteni, hogy ez a kis vár a tatárjárás előtt vagy után épült, és az sem deríthető ki, hogy pusztulását a tatárok okozták-e, vagy valamelyik szomszéd földesúr."


vAralja-vArfQ

vAralja-vArfQn a Xyyy. SAzad mAsodik felEben - az ArpAd korban jellemzQ - kismEretW vAr Allt. EpIttetQje, tulajdonosa ismeretlen, de minden bizoNNal azonos a falu birtokosAval. az AsatAsi megfiGelEsek Serint a vAr puStulsAt ellensEges tAmadAs Es tWz okozhatta. az MYyyyyBVXXXXyyyy - MYyyyyBVXXXXY-ben vEgzett kutatAs sorAn teljesen feltArtAk a vEdett terwletet. a vAr feltArAsAt miklOs ZuZa feltArO rEgES (mta rEgESeti intEzet) vezetEsEvel vEgeztEk el. a munkAk befejezEse utAn AllagmegOvAs miatt a feltArt terwleteket viSSatemettEk, ezErt Es a sWrW nqvENzet miatt nem sok a lAtnivalO.


vAralja-vArfQ Xyyy. SAzadi vAr AsatAsi eredmENeibQl:

"az MYyyyyBVXXX-as Es MYyyyyBVXXXX-es Evekben tqbb alkalommal vEgzett terepbejArAs sorAn a felSInen tEgla- Es kQtqrmelEket, valamint Xyyy. SAzadi edENtqredEkeket talAltunk. az MYyyyyBVXXX-as Evekben mEg jOl AttekinthetQ volt a vAr: CupAn nEhAN akAcfa Es bokor takarta. ekkor mEg jOl megfiGelhettwk a heGtetQ jellegzetes Nolcas alakjAt, az alatta nEhAN mEterrel lejjebb kqrbefutO teraSt, valamint az eGkori feljArO utat. most mindezt igen sWrW bozOt fedi.
a vAr lakOterwletEnek hatArAt a kqrItQfal Sabta meg. ez a fal pedig a domb peremEn futott kqrbe. eSerint a toroN eG Xyyyy*XXYyyy mEteres alapterwletW dombtetQn, annak is a kqzepEn heLezkedett el. kqrwlqtte a mindennapi Elethez nElkwlqzhetetlen objektumok: swtQkemence, tArolOgqdrqk talAlhatOk. minden bizoNNal ciSterna is volt a toroN kqzelEben, ez azonban az EpItQaNag elhordAsakor megsemmiswlhetett.
a gazdasAgi udvar sULpontja a toroNtOl ESakra lehetett: itt yyyy tArolOgqdrqt talAltunk. kqzwlwk az eGik maGarorSAgon eGedwlAllO: a lqSbe vAjt, alagUtSerW verem Y mEter hoSSU. kiSElesedQ, indulO SakaSAn a lqSfalba vAgott falfwlkEk is vannak. ez a verem ElelmiSerek hWtEsEre kivAlOan alkalmas.
a swtQkemence a toroN dElNugati sarkAnak kqzelEben kerwlt elQ. a lqSbe vAjt naGmEretW (BV*yyB centimEteres) kemence felmenQ fala minteG Y - X centimEter magasan maradt meg. tapaStAsa jO minQsEgW volt. alAja - a jobb hQhatAs ErdekEben - patakkaviCokat Es qSSetqrt edENdarabokat heLeztek.
a heGtetQ alatt kqrbefutO teraS jelenleg Caknem vIzSintes, CupAn az ESaki oldalon fiGelhetQ meg a kwlsQ oldalAn eNhe sAncforma. a vAraknAl ESlelhetQ teraSok eredetileg AltalAban Arok + sAnc formAjUak voltak, az EvSAzadok, Evezredek sorAn azonban az Arkok betqltQdtek, a sAncok SEtomlottak. vAraljAn a XYyyyy. SAzad elejEn mEg rESlegesen lAtSott a sAnc, legalAbbis erre utal az MYyyyBXXYyyyy-ben kESwlt feljeGzEs. az MYyyyyBVXXXXY. Evi AsatAs sorAn kutatOArokkal AtvAgtuk a teraS ESaki SakaSAt, ott, ahol a felSInen is eNhEn lAtSik a sAnc. az AsatAsi megfiGelEsek Serint a heGCUC tqvEben eGkor Arok hUzOdott, ameL azonban az EvSAzadok sorAn betqltQdqtt. itt a betqltQdEs elsQsorban a foLamatosan leSakadO lqSfal miatt kqvetkezett be. az Arok eredeti mELsEgEt nem tudtuk megAllapItani, mivel yyBVX centimEter mELsEgben a talajfUrO tEglatqrmelEkben tqbbSqr is elakadt. a sAnc ellaposodAsAhoz valOSInWleg hozzAjArult az Ujabb korban foLtatott mezQgazdasAgi mWvelEs is.
a leletek zqme edENtqredEk. az eGkori tArolOgqdrqkben, ameLeket utObb SemEtgqdqrkEnt haSnAltak, valamint a toroN dEli oldalAn levQ puStulAsi rEtegben naG meNNisEgW fazEk- Es CESetqredEket talAltunk. ezekbQl tqbb fazekat Es kEt CESEt lehetett qSSeAllItani. a kerAmiAn kIvwl fEm - elsQsorban vas - haSnAlati tArGak kerwltek felSInre: kEsek, lOpatkOk, lOvakarO, NIlheGek, Cat stb. elQbukkant nEhAN - ebben a korban elEg ritkAn elQfordulO - wvegedEN tqredEk is.
a leletek eGErtelmWen arra utalnak, hoG a vArfQn levQ vAr a Xyyy. SAzadban Epwlt, Es mEg ebben a SAzadban el is puStult. azt nem lehet eldqnteni, hoG ez a kis vAr a tatArjArAs elQtt vaG utAn Epwlt, Es az sem derIthetQ ki, hoG puStulAsAt a tatArok okoztAk-e, vaG valameLik SomSEd fqldesUr."