Várgesztes (Gesztes)

A gesztesi vár építésének pontos idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően a honfoglalástól itt birtokos Csák nemzetség valamelyik tagja építhette a tatárjárás után. A Csák nemzettség Károly Róbertet támogatta a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért más földekért cserébe megszerezte Gesztest. A várat először egy 1326-ban kelt oklevélben említették, amely szerint Károly Róbert király a Csák nembeli István fiaitól, Pétertől és Istvántól csereképpen átvette Gesztes, Csókakő, Bátorkő, Csesznek várakat, a hozzájuk tartozó birtokokkal, s értük Dombó és Nyék királyi várakat adta tartozékaikkal együtt.
Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, 1438-ban a Rozgonyi család, majd 1460-ban az Újlakiak tulajdonába került át. 1517-ben Török Imre nándorfehérvári bán lett a birtokosa.
A török megszállás idején fontos szerepet játszott, sokszor megtámadták. 1529-ben őrsége még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát, de 1543-ban már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő műlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott. Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). 1588-ban és 1598-ban is rövid ideig magyar kézen volt, végül 1605-ben Bocskai véglegesen felszabadította. A gyakori harcok során súlyosan sérült várat 1652-ben a Komárom megyei gyűlés 400 forinton helyreállíttatta de ezután már hadi jelentőségét vesztve, karbantartásával senki sem törődött. 1669-ben a törökök még megpróbálták elfoglalni.
A XVIII. századra gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. 1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén.
Az állagmegóvásra az 1960-as években került sor, a feltárás G. Sándor Mária (OMF) régész irányításával, a helyreállítás Erdei Ferenc (OMF) építész tervei alapján történt. A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemel, viszont a külső várfalak szinte az alapokig lepusztultak.
A helyreállított négyszög alapú főépület túl sok érdekességet nem tartogat, de a vár tetjéről szép kilátás nyílik a tájra.


vArgeStes (geStes)

a geStesi vAr EpItEsEnek pontos idejEt Es EpItQjEnek nevEt nem ismerjwk. feltehetQen a honfoglalAstOl itt birtokos CAk nemzetsEg valameLik tagja EpIthette a tatArjArAs utAn. a CAk nemzettsEg kAroL rObertet tAmogatta a trOnErt foLtatott harcAban, az uralkodO mEgis fElt a hatalmAt veSELeztetQ Ujabb fQUri birtokkoncentrAciOtOl, ezErt mAs fqldekErt CerEbe megSerezte geStest. a vArat elQSqr eG MyyyBXXYy-ban kelt oklevElben emlItettEk, ameL Serint kAroL rObert kirAL a CAk nembeli istvAn fiaitOl, pEtertQl Es istvAntOl CerekEppen Atvette geStes, COkakQ, bAtorkQ, CeSnek vArakat, a hozzAjuk tartozO birtokokkal, s Ertwk dombO Es NEk kirALi vArakat adta tartozEkaikkal eGwtt.
korabeli adatok Serint MyyyBXXXXyy kqrwl naG lajos kirAL utasItAsAra teljesen lebontottAk a CAk nemzetsEg vArAt, hoG heLEbe eG kENelmesebb lakhatAst biztosItO vadASkastELt emeljenek, ameL a tovAbbiakban, a vadakban bQvelkedQ vErtesi vadASterwletet sWrWn felkeresQ uralkodO rezidenciAjAul SolgAlt. MyyyyBX kqrwl lukSemburgi Zigmond kirAL elzAlogosItotta mAs vAruradalmakkal eGwtt hohenzollern friGes brandenburgi QrgrOfnak, MyyyyBXXXYyyy-ban a rozgoNi CalAd, majd MyyyyBVX-ban az Ujlakiak tulajdonAba kerwlt At. MYBXYyy-ben tqrqk imre nAndorfehErvAri bAn lett a birtokosa.
a tqrqk megSAllAs idejEn fontos Serepet jAtSott, sokSor megtAmadtAk. MYBXXYyyyy-ben QrsEge mEg sikerrel verte viSSa eG martalOc lovasporTa rohamAt, de MYBXXXXyyy-ban mAr a vAr feladAsAra kENSerwltek. rqvid idQ mWlva a maGarok viSSafoglaltAk, de MYBVYyyy-ban ismEt tqrqk kEzre jutott. eG MYBVXXYyy-es Zoldlista Serint heLQrsEgEt BXXXyyyy Galogos katona lAtta el (naGrESt a tqrqkqk SolgAlatAba SegQdqtt dElvidEki Serbek). MYBVXXXYyyy-ban Es MYBVXXXXYyyy-ban is rqvid ideig maGar kEzen volt, vEgwl MYyBY-ben boCkai vEglegesen felSabadItotta. a Gakori harcok sorAn sULosan sErwlt vArat MYyBVyy-ben a komArom meGei GWlEs yyyyB forinton heLreAllIttatta de ezutAn mAr hadi jelentQsEgEt veStve, karbantartAsAval senki sem tqrQdqtt. MYyBVXYyyyy-ben a tqrqkqk mEg megprObAltAk elfoglalni.
a XYyyy. SAzadra gazdAtlan vEdQmWveit Es Epwleteit a lakossAg kezdte lebontani, sQt grOf esterhAzi jOZef fqldesUr engedELEvel kqveibQl kESItettEk el a majki kamalduli rendhAz EpwleteGwttesEt is. MYyyBVXXXXY-ben a vArat mAr romkEnt emlItettEk. MYyyyBVXXYyy-ben rOmer flOris – a maGar mWemlEkvEdelem aTja – felmErEsi rajzokat kESItett romjairOl, majd MYyyyyBXXXXyy-ben lukS gEza Es CANi kAroL kutatta a vArat. MYyyyyBXXXyy-ben a munka turista eGlet turistahAzat EpItett a vAr dElNugati rESEn.
az AllagmegOvAsra az MYyyyyBVX-as Evekben kerwlt sor, a feltArAs g. sAndor mAria (omf) rEgES irANItAsAval, a heLreAllItAs erdei ferenc (omf) EpItES tervei alapjAn tqrtEnt. a belsQ vAr EpwlettqmbjEben turistaSAllO Es vendEglQ wzemel, viSont a kwlsQ vArfalak Sinte az alapokig lepuStultak.
a heLreAllItott nEGSqg alapU fQEpwlet tUl sok ErdekessEget nem tartogat, de a vAr tetjErQl SEp kilAtAs NIlik a tAjra.