Váralota (Thury vár)

Várpalota területe a honfoglalás után a Szalók nemzetség szállásterületéhez tartozott. Amikor e nemzetség tagjai 1270-ben az erődbirtokot két részre osztották, akkor ez a terület "Várad erdő" néven szerepelt. A keleti részt Ont, a nyugati pedig Hejm mester és testvérei kapták. A nyugati részt a Csákok vették meg. Amikor 1326-ban a Csák nembeli István fiai Péter és István Károly Róbertnek átadták Csókakő, Gesztes, Csesznek és Bátorkő várakat cserébe Dombó és Nyék királyi várakért, az oklevélben ez áll: "Tikolfölde birtok fele, mégpedig az, amelyiken Bátorkővár áll". Faller Jenő szerint a mai Várpalota története Ópalota történetéből indul ki. Így mindazok a feljegyzések, melyek 1440 előttiek és Palota váráról szólnak, a ma Pusztapalotának, akkoriban Palotának, majd később Ópalotának nevezett erőssége, és nem Várpalotára vonatkoznak.
Az újpalotai várat 1439 és 1445 között Tót Lőrinc fia Újlaki Miklós építette, okleveleinkben először 1445-ben szerepel ,"castrum Palotha" néven, míg a mai Várpalota elnevezés csak 1870 után kezdett átmenni a közhasználatba. Amikor Újlaki Miklós 1447-ben meghalt, a birtokot fia Lőrinc örökölte, aki 1493-ban örökösödési szerződést kötött Szapolyai Istánnal. 1524-ben Lőrinc utód nélkül halt meg, özvegye, Bakovczai Magdolna a hírhedt csulai Móré Lászlóhoz ment feleségül, így a vár is Móré László kezébe került. 1526-ban a hatvani ország|gyűlés Várpalotát a kincstárnak ítélte, Móré azonban megtagadta a vár átadását. Továbbra is innen tartotta rettegésben az egész vidéket, míg végül János király megunva garázdálkodásait, 1533-ban Laszki Jeromost bízta meg a vár elfoglalásával. Ez volt Várpalota első ostroma. Nagy Gergely várnagy az ostrom során a várból kiszökött, magára hagyva az őrséget. Miután az ostromlókkal tartó mintegy 50 cseh bányász a falakat aláaknázta és felrobbantotta, Laszkinak sikerült a várat elfoglalnia. János király még ebben az évben Laszkinak ajándékozta a várat, de miután az tőle elpártolt, 1537-ben a felvidéki Podmaniczky Jánosnak és Rafaelnek adományozta. 1543-ban Ulama bég vezetésével a török foglalta el Palota várát, de 1548-ban már magyar őrség védte. 1549-ben Veliszán bég, 1554-ben Arszlán bég ostromolta eredménytelenül. Miután Podmaniczky Rafael 1559-ben meghalt, özvegye a királynak adta át a várat, aki Thury Györgyöt nevezte ki annak kapitányává. Thury kapitány és 500 katonája vívták Palota várában a leghősiesebb küzdelmet a törökök ellen (ezután Thury várként is nevezik). A török szultán parancsára 1566 júniusában Arszlán budai pasa 8000 emberrel ismét megkísérelte elfoglalni a várat, de 20 nap ostrom után, amikor a török katonák a közelgő felmenő sereg hírére kis híján fellázadtak, felhagyott a vár bevételével és elvonult. 1568-ban Musztafa pasa ostromolta, de a vár bevétele neki sem sikerült, végül is 1593-ban Sinan pasa foglalta el. A védők derekasan helytálltak, de miután a török tüzérség lerombolta a falakat kénytelenek voltak megadni magukat és szabad elvonulás feltétele mellett feladták a várat. A török azonban, sokat közülük levágott, vagy fogságba vetett. Maga a várkapitány, Ormándy Péter is alig tudott elmenekülni, ennek ellenére a győri főparancsnokság börtönbe zárta.
1598-ban Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf egyesített serege foglalta vissza. 1603-ban Horváth Gáspár visszavert egy török ostromot, de 1608-ban ismét a töröké lett. Az ekkor kinevezett Schemann török várparancsnok vezetése alatt 91 lovas, 102 gyalogos és 13 tüzér teljesített a várban szolgálatot. Rövid idő után, 1614-ben került vissza magyar kézre és lett Zichy Pál birtoka, aki egyben a vár kapitánya is volt. 1620-ban Bethlen Gábor hadainak közeledtére a vár őrsége Zichyt elzavarta, és a fejedelemnek meghódolt. 1621-ben a nikolsburgi béke a várat visszaadta II. Ferdinándnak, aki 1622-ben Czirák Mózesnek ajándékozta. 1624-ben ismét Zichy Pál a várkapitány, akit azonban az ellene felhozott panaszok, miatt innen elhelyeztek, és győri kapitánynak nevezték ki. A török 1628-ban újra elfoglalta, és csak 1660-ban szabadult fel a vár. Néhány év múlva 1669-ben ismét a töröké lett, 1684-ben Esterházy János 3000 főnyi sereggel, két napi ostrom után végleg visszavette a törököktől.
1702-ben I. Lipót király elrendelte a vár lerombolását, amit a megye megfellebezett és így a vár éppen várta II. Rákóczi Ferenc kurucait. 1704-ben Heister Habsburg tábornok megostromolta a várat, de nem sikerült bevennie. Ebben az évben a megye csatlakozott a szabadságharchoz, és a várat feltehetően 1705-ben vette birtokába Bottyán generális. Pleffershofen báró, császári tábornok ostromát 1707-ben Domonkos Ferenc kuruc brigadéros, várkapitány sikeresen verte vissza.
A szabadságharc leverése után a vár elvesztette hadi jelentőségét, és Rabutin császári tábornok az északi saroktornyát leromboltatta. Továbbra is a Zichy család birtoka volt, akik a XVIII. században barokk kastéllyá alakították át. A lőréses oromzat, két torony és a teljes külső erődítmény eltüntetésével az épület vár-jellege megszünt. 1889-ben Gróf Zichy Paula halála után férje, Oldershausen báró birtokába került. Tőle 1891-ben a Wolff testvérek, ezektől pedig 1903-ban Witzleben Altdöbern Henrik porosz gróf vette meg, aki megindította az itteni szénbányászatot. 1923-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vette meg, majd 1930-ban a Hadikincstár tulajdonába került. Helyreállítását az 1950-es években kezdték meg. 1969-ben bánya- és vegyipari múzeunot nyitottak benne. A főépület jó állapotban van, de a belső udvar egy része romos. A nagy csaták szintere ma inkább egy megerősített palotaépületre hasonlít.


vAralota (thuri vAr)

vArpalota terwlete a honfoglalAs utAn a SalOk nemzetsEg SAllAsterwletEhez tartozott. amikor e nemzetsEg tagjai MyyBVXX-ben az erQdbirtokot kEt rESre oStottAk, akkor ez a terwlet "vArad erdQ" nEven Serepelt. a keleti rESt ont, a Nugati pedig hejm mester Es testvErei kaptAk. a Nugati rESt a CAkok vettEk meg. amikor MyyyBXXYy-ban a CAk nembeli istvAn fiai pEter Es istvAn kAroL rObertnek AtadtAk COkakQ, geStes, CeSnek Es bAtorkQ vArakat CerEbe dombO Es NEk kirALi vArakErt, az oklevElben ez All: "tikolfqlde birtok fele, mEgpedig az, ameLiken bAtorkQvAr All". faller jenQ Serint a mai vArpalota tqrtEnete Opalota tqrtEnetEbQl indul ki. IG mindazok a feljeGzEsek, meLek MyyyyBXXXX elQttiek Es palota vArArOl SOlnak, a ma puStapalotAnak, akkoriban palotAnak, majd kEsQbb OpalotAnak nevezett erQssEge, Es nem vArpalotAra vonatkoznak.
az Ujpalotai vArat MyyyyBXXXYyyyy Es MyyyyBXXXXY kqzqtt tOt lQrinc fia Ujlaki miklOs EpItette, okleveleinkben elQSqr MyyyyBXXXXY-ben Serepel ,"castrum palotha" nEven, mIg a mai vArpalota elnevezEs Cak MYyyyBVXX utAn kezdett Atmenni a kqzhaSnAlatba. amikor Ujlaki miklOs MyyyyBXXXXYyy-ben meghalt, a birtokot fia lQrinc qrqkqlte, aki MyyyyBVXXXXyyy-ban qrqkqsqdEsi SerzQdEst kqtqtt SapoLai istAnnal. MYBXXyyyy-ben lQrinc utOd nElkwl halt meg, qzveGe, bakovczai magdolna a hIrhedt Culai mOrE lASlOhoz ment felesEgwl, IG a vAr is mOrE lASlO kezEbe kerwlt. MYBXXYy-ban a hatvani orSAgGWlEs vArpalotAt a kinCtArnak ItElte, mOrE azonban megtagadta a vAr AtadAsAt. tovAbbra is innen tartotta rettegEsben az egES vidEket, mIg vEgwl jAnos kirAL megunva garAzdAlkodAsait, MYBXXXyyy-ban laSki jeromost bIzta meg a vAr elfoglalAsAval. ez volt vArpalota elsQ ostroma. naG gergeL vArnaG az ostrom sorAn a vArbOl kiSqkqtt, magAra haGva az QrsEget. miutAn az ostromlOkkal tartO minteG V Ceh bANAS a falakat alAaknAzta Es felrobbantotta, laSkinak sikerwlt a vArat elfoglalnia. jAnos kirAL mEg ebben az Evben laSkinak ajAndEkozta a vArat, de miutAn az tQle elpArtolt, MYBXXXYyy-ben a felvidEki podmaniczki jAnosnak Es rafaelnek adomANozta. MYBXXXXyyy-ban ulama bEg vezetEsEvel a tqrqk foglalta el palota vArAt, de MYBXXXXYyyy-ban mAr maGar QrsEg vEdte. MYBXXXXYyyyy-ben veliSAn bEg, MYBVyyyy-ben arSlAn bEg ostromolta eredmENtelenwl. miutAn podmaniczki rafael MYBVYyyyy-ben meghalt, qzveGe a kirALnak adta At a vArat, aki thuri GqrGqt nevezte ki annak kapitANAvA. thuri kapitAN Es YB katonAja vIvtAk palota vArAban a leghQsiesebb kwzdelmet a tqrqkqk ellen (ezutAn thuri vArkEnt is nevezik). a tqrqk SultAn paranCAra MYBVXYy jUniusAban arSlAn budai pasa YyyyM emberrel ismEt megkIsErelte elfoglalni a vArat, de XX nap ostrom utAn, amikor a tqrqk katonAk a kqzelgQ felmenQ sereg hIrEre kis hIjAn fellAzadtak, felhaGott a vAr bevEtelEvel Es elvonult. MYBVXYyyy-ban muStafa pasa ostromolta, de a vAr bevEtele neki sem sikerwlt, vEgwl is MYBVXXXXyyy-ban sinan pasa foglalta el. a vEdQk derekasan heLtAlltak, de miutAn a tqrqk twzErsEg lerombolta a falakat kENtelenek voltak megadni magukat Es Sabad elvonulAs feltEtele mellett feladtAk a vArat. a tqrqk azonban, sokat kqzwlwk levAgott, vaG fogsAgba vetett. maga a vArkapitAN, ormAndi pEter is alig tudott elmenekwlni, ennek ellenEre a GQri fQparanCnoksAg bqrtqnbe zArta.
MYBVXXXXYyyy-ban pAlffi miklOs Es schvarzenberg adolf eGesItett serege foglalta viSSa. MYyByyy-ban horvAth gAspAr viSSavert eG tqrqk ostromot, de MYyBYyyy-ban ismEt a tqrqkE lett. az ekkor kinevezett schemann tqrqk vArparanCnok vezetEse alatt VXXXXy lovas, Byy Galogos Es Xyyy twzEr teljesItett a vArban SolgAlatot. rqvid idQ utAn, MYyBXyyyy-ben kerwlt viSSa maGar kEzre Es lett zichi pAl birtoka, aki eGben a vAr kapitANa is volt. MYyBXX-ban bethlen gAbor hadainak kqzeledtEre a vAr QrsEge zichit elzavarta, Es a fejedelemnek meghOdolt. MYyBXXy-ben a nikolsburgi bEke a vArat viSSaadta yy. ferdinAndnak, aki MYyBXXyy-ben czirAk mOzesnek ajAndEkozta. MYyBXXyyyy-ben ismEt zichi pAl a vArkapitAN, akit azonban az ellene felhozott panaSok, miatt innen elheLeztek, Es GQri kapitANnak neveztEk ki. a tqrqk MYyBXXYyyy-ban Ujra elfoglalta, Es Cak MYyBVX-ban Sabadult fel a vAr. nEhAN Ev mUlva MYyBVXYyyyy-ben ismEt a tqrqkE lett, MYyBVXXXyyyy-ben esterhAzi jAnos yyyM fQNi sereggel, kEt napi ostrom utAn vEgleg viSSavette a tqrqkqktQl.
MYyyByy-ben y. lipOt kirAL elrendelte a vAr lerombolAsAt, amit a meGe megfellebezett Es IG a vAr Eppen vArta yy. rAkOczi ferenc kurucait. MYyyByyyy-ben heister habsburg tAbornok megostromolta a vArat, de nem sikerwlt bevennie. ebben az Evben a meGe Catlakozott a SabadsAgharchoz, Es a vArat feltehetQen MYyyBY-ben vette birtokAba boTTAn generAlis. pleffershofen bArO, CASAri tAbornok ostromAt MYyyBYyy-ben domonkos ferenc kuruc brigadEros, vArkapitAN sikeresen verte viSSa.
a SabadsAgharc leverEse utAn a vAr elveStette hadi jelentQsEgEt, Es rabutin CASAri tAbornok az ESaki saroktorNAt leromboltatta. tovAbbra is a zichi CalAd birtoka volt, akik a XYyyy. SAzadban barokk kastELLA alakItottAk At. a lQrEses oromzat, kEt toroN Es a teljes kwlsQ erQdItmEN eltwntetEsEvel az Epwlet vAr-jellege megSwnt. MYyyyBVXXXYyyyy-ben grOf zichi paula halAla utAn fErje, oldershausen bArO birtokAba kerwlt. tQle MYyyyBVXXXXy-ben a volff testvErek, ezektQl pedig MYyyyyByyy-ban vitzleben altdqbern henrik poroS grOf vette meg, aki megindItotta az itteni SEnbANASatot. MYyyyyBXXyyy-ban a salgOtarjAni kQSEnbANa rt. vette meg, majd MYyyyyBXXX-ban a hadikinCtAr tulajdonAba kerwlt. heLreAllItAsAt az MYyyyyBV-es Evekben kezdtEk meg. MYyyyyBVXYyyyy-ben bANa- Es veGipari mUzeunot Nitottak benne. a fQEpwlet jO Allapotban van, de a belsQ udvar eG rESe romos. a naG CatAk Sintere ma inkAbb eG megerQsItett palotaEpwletre hasonlIt.