Vasvári Vaskapu

A Vasvár és Győrvár között húzódó 8 kilométer hosszú sánc a Rába és a Zala vízgyűjtője közötti természetes útvonalat zárta le. A vasvári sáncon Vasvártól 3,5 kilométerre délre nyílt az egyetlen, legfeljebb 3 - 4 méter széles átjáró, 75 méterrel délre attól a ponttól, ahol az Észak-Itáliát Magyarország központjával összekötő "Római katonák útja" keresztezte a sáncot. Az egyenes út a sánc előtt, attól 150 méterre nyugatra élesen dél felé törik, hogy a Vaskapun áthaladhasson, majd a sánc mögött 200 méterre éri el ismét a képzeletbeli egyenest. Ennek a jelenségnek egyedül stratégiai okai lehetnek. Ilyen útmegtörésekkel kapukat szoktak védeni.
Ez a kapu biztosította a magyar területekre vezető fontos kereskedelmi és hadiút ellenőrzését. A földből és fából készült sáncfalat valószínűleg a X. század második felében építették. A 955-ös augsburgi vereség, majd a fokozatosan megváltozó külpolitikai helyzet indokolta a sáncolást. A X.-XII. századi határvédelmi rendszer belső vonala volt. Ezt a források is megerősítik. Freisingi Ottó és Viterboi Gottfried elbeszélik, hogy a magyarok ez ellenségtől való félelmükben "terram suam vaüo et palude munirent" (azaz: "földjüket sáncokkal és mocsarakkal erősítették meg"). A védelmet a nyugatról előtte húzódó 10 - 11 méter széles és 2 - 2,5 méter mély árok és a töltésre épített fa szerkezetű, kb. 3 méter széles földdel feltöltött függőleges falú sánc biztosította. A sáncon mellvéd és rendszeres távolságra fatornyok is voltak. A kapu előtt az árok 6 - 7 méter széles volt, az átjárást fahíd biztosíthatta. Később a XI.-XII. században további föld felhordásával a töltést megemelték. A Vaskapu elnevezés csak az újkori forrásokból ismert.
A Vaskapun áthaladó útvonal forgalma jelentős volt az egész középkoron át. Katonai hadvonulások útvonala is volt, ami megerősítette és állandóvá tette a "katonák útja" elnevezést. A kalandozó magyarok többször megtették az utat Itália felé és vissza vonulóban a IX-X. század fordulóján. 1051-ben ezen az úton érkezhetett magyarországi hadjáratára III. Henrik német császár. 1117-ben erre vonult II. István magyar király az Ausztria elleni hadjáratára. 1118-ban itt törtek be az országba III. Lipót osztrák őrgróf és II. Borivoj cseh herceg hadai. Ottó freisingi püspök és történetíró említi először a sáncot, amikor Babenbergi Lipót őrgróf betört Magyarországra, elfoglalta a claustrát (az erődített záróvonalat), majd felégette Vasvárt. A XII. század elején tehát a határvédelmi létesítmények műszavával, claustrának nevezték a sáncot.
A sánc valószínűleg a XIII. századig volt használatban, később csak tájékozódási pontként említik. A XIV. századi határjárások magnum fossatum (nagy árok) elnevezése elárulja, hogy akkor már nem volt védelmi feladata, csupán mint terepalakulatot írták le. 1327-ben egy birtokfelosztásban mint: "possessiones Arukkuz..." (Árokköz birtok) jelenik meg, amely melléknevet az itt birtokos család is felvett. Mivel a sánc jó tájékozódási pont volt, gyakran említik az oklevelek is, először 1334 június 7.-én, Lapsa és Szentmihályfalva határjárásakor írják le részletesen.
A vasvári sánc északi végénél helyezkedett el az ispánsági központ, amely mint a határvármegye központja az országból kivezető út mellett kellett hogy feküdjön. Az ispánsági központ és a kapu elnevezése (Vasvár - Vaskapu) szoros kapcsolatra utal.
Az államalapítás idején és az azt megelőző évtizedekben számos hasonló, jelentős méretű védelmet szolgáló erődítmény épült a történelmi Magyarország területén. Az ilyen építmények legfontosabb részei az árok, a mögötte lévő töltés és a töltésen emelkedő kazettás szerkezetű gerendafal, melynek belsejét földdel töltötték ki. A fal magasságának emelését a kazetták számának - mind vízszintes mind függőleges irányú - növelésével lehetett elérni; ennek megfelelően beszélhetünk széles és keskeny talpú sáncokról. Pusztulásuk után többnyire csak az árok és a töltés maradt fenn, amit a népnyelv földvárnak, a hosszanti építményeket pedig sáncnak, ároknak, gátnak nevez.
A sánc rekonstrukcióját Vasvár Város Önkormányzata és a Szombathelyi Erdészeti Rt. a Magyar Millennium emlékére készíttette el.


vasvAri vaskapu

a vasvAr Es GQrvAr kqzqtt hUzOdO Yyyy kilomEter hoSSU sAnc a rAba Es a zala vIzGWjtQje kqzqtti termESetes Utvonalat zArta le. a vasvAri sAncon vasvArtOl yyy+Y\X kilomEterre dElre NIlt az eGetlen, legfeljebb yyy - yyyy mEter SEles AtjArO, VXXY mEterrel dElre attOl a ponttOl, ahol az ESak-itAliAt maGarorSAg kqzpontjAval qSSekqtQ "rOmai katonAk Utja" kereStezte a sAncot. az eGenes Ut a sAnc elQtt, attOl BV mEterre Nugatra Elesen dEl felE tqrik, hoG a vaskapun Athaladhasson, majd a sAnc mqgqtt yyB mEterre Eri el ismEt a kEpzeletbeli eGenest. ennek a jelensEgnek eGedwl stratEgiai okai lehetnek. iLen UtmegtqrEsekkel kapukat Soktak vEdeni.
ez a kapu biztosItotta a maGar terwletekre vezetQ fontos kereskedelmi Es hadiUt ellenQrzEsEt. a fqldbQl Es fAbOl kESwlt sAncfalat valOSInWleg a X. SAzad mAsodik felEben EpItettEk. a YyyyyBVY-qs augsburgi veresEg, majd a fokozatosan megvAltozO kwlpolitikai heLzet indokolta a sAncolAst. a X.-Xyy. SAzadi hatArvEdelmi rendSer belsQ vonala volt. ezt a forrAsok is megerQsItik. freisingi ottO Es viterboi gottfried elbeSElik, hoG a maGarok ez ellensEgtQl valO fElelmwkben "terram suam vawo et palude munirent" (azaz: "fqldjwket sAncokkal Es moCarakkal erQsItettEk meg"). a vEdelmet a NugatrOl elQtte hUzOdO X - Xy mEter SEles Es yy - yy+Y\X mEter mEL Arok Es a tqltEsre EpItett fa SerkezetW, kb. yyy mEter SEles fqlddel feltqltqtt fwggQleges falU sAnc biztosItotta. a sAncon mellvEd Es rendSeres tAvolsAgra fatorNok is voltak. a kapu elQtt az Arok Yy - Yyy mEter SEles volt, az AtjArAst fahId biztosIthatta. kEsQbb a Xy.-Xyy. SAzadban tovAbbi fqld felhordAsAval a tqltEst megemeltEk. a vaskapu elnevezEs Cak az Ujkori forrAsokbOl ismert.
a vaskapun AthaladO Utvonal forgalma jelentQs volt az egES kqzEpkoron At. katonai hadvonulAsok Utvonala is volt, ami megerQsItette Es AllandOvA tette a "katonAk Utja" elnevezEst. a kalandozO maGarok tqbbSqr megtettEk az utat itAlia felE Es viSSa vonulOban a Yyyyy-X. SAzad fordulOjAn. MVy-ben ezen az Uton Erkezhetett maGarorSAgi hadjAratAra yyy. henrik nEmet CASAr. MBXYyy-ben erre vonult yy. istvAn maGar kirAL az auStria elleni hadjAratAra. MBXYyyy-ban itt tqrtek be az orSAgba yyy. lipOt oStrAk QrgrOf Es yy. borivoj Ceh herceg hadai. ottO freisingi pwspqk Es tqrtEnetIrO emlIti elQSqr a sAncot, amikor babenbergi lipOt QrgrOf betqrt maGarorSAgra, elfoglalta a claustrAt (az erQdItett zArOvonalat), majd felEgette vasvArt. a Xyy. SAzad elejEn tehAt a hatArvEdelmi lEtesItmENek mWSavAval, claustrAnak neveztEk a sAncot.
a sAnc valOSInWleg a Xyyy. SAzadig volt haSnAlatban, kEsQbb Cak tAjEkozOdAsi pontkEnt emlItik. a Xyyyy. SAzadi hatArjArAsok magnum fossatum (naG Arok) elnevezEse elArulja, hoG akkor mAr nem volt vEdelmi feladata, CupAn mint terepalakulatot IrtAk le. MyyyBXXYyy-ben eG birtokfeloStAsban mint: "possessiones arukkuz..." (Arokkqz birtok) jelenik meg, ameL mellEknevet az itt birtokos CalAd is felvett. mivel a sAnc jO tAjEkozOdAsi pont volt, Gakran emlItik az oklevelek is, elQSqr MyyyBXXXyyyy jUnius Yyy.-En, lapsa Es SentmihALfalva hatArjArAsakor IrjAk le rESletesen.
a vasvAri sAnc ESaki vEgEnEl heLezkedett el az ispAnsAgi kqzpont, ameL mint a hatArvArmeGe kqzpontja az orSAgbOl kivezetQ Ut mellett kellett hoG fekwdjqn. az ispAnsAgi kqzpont Es a kapu elnevezEse (vasvAr - vaskapu) Soros kapColatra utal.
az AllamalapItAs idejEn Es az azt megelQzQ Evtizedekben SAmos hasonlO, jelentQs mEretW vEdelmet SolgAlO erQdItmEN Epwlt a tqrtEnelmi maGarorSAg terwletEn. az iLen EpItmENek legfontosabb rESei az Arok, a mqgqtte lEvQ tqltEs Es a tqltEsen emelkedQ kazettAs SerkezetW gerendafal, meLnek belsejEt fqlddel tqltqttEk ki. a fal magassAgAnak emelEsEt a kazettAk SAmAnak - mind vIzSintes mind fwggQleges irANU - nqvelEsEvel lehetett elErni; ennek megfelelQen beSElhetwnk SEles Es keskeN talpU sAncokrOl. puStulAsuk utAn tqbbNire Cak az Arok Es a tqltEs maradt fenn, amit a nEpNelv fqldvArnak, a hoSSanti EpItmENeket pedig sAncnak, Aroknak, gAtnak nevez.
a sAnc rekonstrukciOjAt vasvAr vAros qnkormANzata Es a SombatheLi erdESeti rt. a maGar millennium emlEkEre kESIttette el.