Veszprém

A város északi részén, egy alig 40 méter magas, meredek sziklahegy keskeny gerincén épült a hosszan elnyúló szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, 400x90 méter alapterülettű vár. A budai várhoz hasonlóan egy várfallal körülvett az óváros, amely betölti az egész dombtetőt. A falakon belül épült számos lakóház és egyéb épület, a székesegyház, a püspöki palota és több templom. A kettős várfalon egy félkör alaprajzú, 5 lőréses, 19 méter átmérőjű kapuvédő bástya, egy kapuszoros, majd egy újabb kaputorony és kapuudvar helyezkedett el, melynek végében állott, az ugyancsak felvonóhíddal ellátott belső kapu. Nyugati irányban húzódott a külső és belső várat elválasztó fal, melynek nyugati végében, a belső vár sarkában egy félkör alakú, 4 lőréses, 16 méter átmérőjű kapu erősítette a nyugati falat. A keleti oldalon egy szabálytalan alaprajzú, különálló épület állt, feltehetően ez lehetett a várparancsnok és a várőrség lakóépülete. A belső kapuval szemben a székesegyház emelkedett kettős tornyával, melyet 1380-ban Nagy Lajos király magasított fel. A kaputól jobbra, a keleti várfalhoz támaszkodó épület a királyi palota, északi végénél a Gizella-kápolna előtt található a vár egykori, és még ma is 26 méter mély ciszternája, melynek ivóvizét az Úrkút utca sarkán levő forrásból hordták fel, ahová a Székesegyház mögötti, ortoronnyal ellátott kis kapun lehetett lejutni.
A ma is álló Tűztorony alsó részén, a régi vár egyik védőtornyának maradványa látható, itt volt a barbakánnal erősített első falhoz csatlakozó kaputorony. A várból ma már csak a sziklaperemet követő védőfalak egy része, a külső vár bejáratát őrző várkapu melletti őrtorony és az alapjaiban középkori kettős tornyú székesegyház áll.
A város helyén a korai bronzkorban is volt már település, ahol Kr. e. 1000 körül a Várhegy tetejére földvárat építettek. Római kori emlékeket a város területén nem találtak, csak a környéken voltak római telepek.
Veszprém környékét már a X. században birtokába vette a fejedelmi törzs és egyben a birtok központja is lett. A városnevét Boleszló lengyel fejedelem és Géza fejedelem Judit leányának fiától, Beszprimtől származtatják, aki az ezredforduló körüli évben menekült ide. Géza özvegye, Sarolta, Veszprém várában tartózkodott akkor, amikor Koppány vezér, somogyi ispán 998-ban az ősi szokásjogokra hivatkozva erőszakkal feleségül akarta venni. Koppány vissza akarta állítani a régi törzsi hatalmat, ezért a központi hatalom ellen fellázadt, és seregét Veszprém ellen vezette. A lázadót azonban I. István király legyőzte, Koppányt kivégeztette, és birtokait elvette. Veszprém hűségéért kiváltságokat kapott, a királynék székvárosa, a veszprémi püspök pedig a királyné kancellárja és koronázója lett. Veszprémben alapították az ország első püspökségét, melyet a hagyomány Gizella királynénak tulajdonított. Annyi bizonyos, hogy a "Szent Mihály püspökség" és székesegyháza 1002-ben már állt, míg az esztergomi érseki szék alapítása 1001-ben történt. A püspökség mellett Veszprém várispánság székhelye is volt, de ezt csak II. Endre király 1207-ben kelt oklevelében említi. A vár említése egy 1206 körül kiadott oklevélben történik, amikor János esztergomi érsek ítéletet hozott Péter bakonybéli apát és a veszprémi vár, "Besprienis castri", néhány jobbágya között a Scis nevű helységhez tartozó peres földekről.
1242-re már kiépült a külső vár fala, a kettős főkapu bejáratával, tornyokkal és az ezek előtti palánkkal. Az 1241 - 1242-es tatárjárás idején a tatárok nem tudták bevenni. Ezután a földsáncot és fapalánkot fokozatosan kőépítményre cserélték. A XIII. és XIV. században a külső falakat is átépítették, így Veszprém egy erődített várossá vált.
1263-ban IV. Béla király a veszprémi várhoz tartozó Tóthrada nevű földet "terram Castri Wesprimienis Tothrada" Bankó veszprémi várjobbágynak adományozta . Csák Péter, az ország nádora és bírája, 1276 augusztusában a vár őrségét meglepte, a várat megszállta és a székesegyházzal együtt kirabolta s felgyújtotta. A tűz martaléka lett a híres káptalani iskola és a könyvtár is. IV. László király szerint "Emberemlékezet óta ehhez hasonló gonoszság az országban nem történt". A főiskolát a király helyreállíttatta, az a török megszállásig működött.
1313-ban Károly Róbert király a veszprémi püspöknek adományozta a Veszprém megyei ispánságot, ezzel a vár mindenkori ura a püspök lett. 1412 és 1424 között Castiglione Branda olasz bíboros volt a veszprémi püspök, aki jelentős építkezéseket folytatott a várban. Nevéhez fűződik a belső és külső vár különválasztása, a vár tornyos megerősítése, a felvonóhidas kapu és a belső várban az emeletes püspöki palota megépítése.
Mátyás király uralkodása idején Vetési Albert volt a püspök, aki megújíttatta a Szent György-kápolna falfestményeit, kapuját vörös márványból faragott címerével díszítette, a székesegyházban vörös márványból készített oltárt állíttatott, orgonával látta el és ispotályt alapított a káptalani részen. Halála után itt temették el a Szent György-kápolnában, és a feltárás során a megrongált sírkövének töredékeit is megtalálták. Mátyás király halála után, 1490-ben Miksa osztrák herceg betört az országba, a Miksához pártolt Vitéz János veszprémi püspök átadta neki a várat. Egy év múlva azonban újra magyar kézen volt Veszprém.
1527-ben a mohácsi csatavesztés után Ferdinánd emberei foglalták el, 1530-ban János király csapatai szállták meg, majd 1537-ben a Ferdinánd oldalán álló enyingi Török Bálint, tőle pedig még ebben az évben Puchain Vilmos vette vissza. Az ostromok során megrongált falak újjáépítése csak lassan folyt, és még Buda eleste után is hevenyészett palánkfallal volt megerősítve. 1552-ben Ali budai pasa vette ostrom alá Veszprém várát, melyet 10 napi ostrom után Vas Mihály kapitány árulása következtében el is foglalt. Ali pasa azonnal hozzákezdett a vár kijavításához. Egy 1560-ból való kimutatás szerint a török 800 akcse összeget fordított a vár kapujának újjáépítésére. 1557-ben a várban óriási tűzvész pusztított, és mint azt Takaró Mihály írja, "Veszprimnek az külső vára mind álgyú s mind tarack elégett". 1566-ban Salm Eckhard gróf, győri kapitány vette vissza, amikor az ostrom során leégett a székesegyház is, így több mint egy évszázadig csak az altemplomot tudták használni. A bécsi Haditanács a vár kijavítását rendelte el, melynek során az 1570-es években itt tevékenykedett Suess Orbán, Bernado Gallo, Giuseppe Civitale, Fausto Veranzi, és ebben az időben mérte fel a várat Giullio Turco is. Alighogy felépült a vár, 1593-ben a Sinan pasa vezette török sereg ismét elfoglalta, 1598-ban azonban már újra a magyaroké volt, miután a Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette sereg közeledtének hírére a török a várat elhagyta. 1605-ben Bocskai hajdúi foglalták el, majd 1620-ban Bethlen Gábor vezéreinek, Haller Györgynek és Fekete Péternek hódolt meg a vár őrsége, kiktől azonban a nikolsburgi béke a császárnak jutatta vissza. 1622-ben II. Ferdinánd 6000 forintért Zichy Pálnak adta zálogba a veszprémi uradalmat, melyet 1629-ben Senyey István püspök 10000 forintért váltott vissza. 1683-ban Barkóczy Ferenc, Thököl|y Imre vezére vette be, de három év múlva királyi csapatok szállták meg.
1702-ben I. Lipót király a vár lerombolását rendelte el, melynek végrehajtásával Steindorff ezredest bízta meg a Haditanács. Ezt azonban II. Rákóczi Ferenc szabadságharca megakadályozta. 1704 tavaszán a város a Fejedelem tábornokának, Forgách Somonnak meghódolt, de nem sokkal ezután Heister császári tábornok foglalta vissza, és a várat a várossal együtt felgyújtotta.
1723-ban rendelet szüntette meg Veszprém végvári jellegét és vele együtt kiváltságos helyzetét is. 1733-ban Acsády Ádám püspök a belső vár kapuját egészen, a belső és külső várat elválasztó falat részben leromboltatta. 1763-ban Fellner Jakab kapott megbízást a Püspöki Palota helyreállítására. A XVIII. században új paloták, templomok és házak épültek a lerombolt vár területén. Az erődítményrendszer legnagyobb részét lerombolták, de a meredek hegyoldalon épült külső fal nagy része megmaradt, mivel ez tartja a felettük álló épületeket. A XIX. században az egyik középkori tornyot megnagyobbították és tűztoronnyá alakították.


veSprEm

a vAros ESaki rESEn, eG alig XXXX mEter magas, meredek SiklaheG keskeN gerincEn Epwlt a hoSSan elNUlO SabALtalan alaprajzU, belsQtorNos, yyyyB*VXXXX mEter alapterwlettW vAr. a budai vArhoz hasonlOan eG vArfallal kqrwlvett az OvAros, ameL betqlti az egES dombtetQt. a falakon belwl Epwlt SAmos lakOhAz Es eGEb Epwlet, a SEkeseGhAz, a pwspqki palota Es tqbb templom. a kettQs vArfalon eG fElkqr alaprajzU, Y lQrEses, XYyyyy mEter AtmErQjW kapuvEdQ bAsTa, eG kapuSoros, majd eG Ujabb kaputoroN Es kapuudvar heLezkedett el, meLnek vEgEben Allott, az uGanCak felvonOhIddal ellAtott belsQ kapu. Nugati irANban hUzOdott a kwlsQ Es belsQ vArat elvAlaStO fal, meLnek Nugati vEgEben, a belsQ vAr sarkAban eG fElkqr alakU, yyyy lQrEses, XYy mEter AtmErQjW kapu erQsItette a Nugati falat. a keleti oldalon eG SabALtalan alaprajzU, kwlqnAllO Epwlet Allt, feltehetQen ez lehetett a vArparanCnok Es a vArQrsEg lakOEpwlete. a belsQ kapuval Semben a SEkeseGhAz emelkedett kettQs torNAval, meLet MyyyBVXXX-ban naG lajos kirAL magasItott fel. a kaputOl jobbra, a keleti vArfalhoz tAmaSkodO Epwlet a kirALi palota, ESaki vEgEnEl a gizella-kApolna elQtt talAlhatO a vAr eGkori, Es mEg ma is XXYy mEter mEL ciSternAja, meLnek ivOvizEt az UrkUt utca sarkAn levQ forrAsbOl hordtAk fel, ahovA a SEkeseGhAz mqgqtti, ortoroNNal ellAtott kis kapun lehetett lejutni.
a ma is AllO tWztoroN alsO rESEn, a rEgi vAr eGik vEdQtorNAnak maradvANa lAthatO, itt volt a barbakAnnal erQsItett elsQ falhoz CatlakozO kaputoroN. a vArbOl ma mAr Cak a Siklaperemet kqvetQ vEdQfalak eG rESe, a kwlsQ vAr bejAratAt QrzQ vArkapu melletti QrtoroN Es az alapjaiban kqzEpkori kettQs torNU SEkeseGhAz All.
a vAros heLEn a korai bronzkorban is volt mAr telepwlEs, ahol kr. e. M kqrwl a vArheG tetejEre fqldvArat EpItettek. rOmai kori emlEkeket a vAros terwletEn nem talAltak, Cak a kqrNEken voltak rOmai telepek.
veSprEm kqrNEkEt mAr a X. SAzadban birtokAba vette a fejedelmi tqrZ Es eGben a birtok kqzpontja is lett. a vArosnevEt boleSlO lenGel fejedelem Es gEza fejedelem judit leANAnak fiAtOl, beSprimtQl SArmaztatjAk, aki az ezredfordulO kqrwli Evben menekwlt ide. gEza qzveGe, sarolta, veSprEm vArAban tartOzkodott akkor, amikor koppAN vezEr, somoGi ispAn YyyyyBVXXXXYyyy-ban az Qsi SokAsjogokra hivatkozva erQSakkal felesEgwl akarta venni. koppAN viSSa akarta AllItani a rEgi tqrZi hatalmat, ezErt a kqzponti hatalom ellen fellAzadt, Es seregEt veSprEm ellen vezette. a lAzadOt azonban y. istvAn kirAL leGQzte, koppANt kivEgeztette, Es birtokait elvette. veSprEm hWsEgEErt kivAltsAgokat kapott, a kirALnEk SEkvArosa, a veSprEmi pwspqk pedig a kirALnE kancellArja Es koronAzOja lett. veSprEmben alapItottAk az orSAg elsQ pwspqksEgEt, meLet a haGomAN gizella kirALnEnak tulajdonItott. aNNi bizoNos, hoG a "Sent mihAL pwspqksEg" Es SEkeseGhAza Myy-ben mAr Allt, mIg az eStergomi Erseki SEk alapItAsa My-ben tqrtEnt. a pwspqksEg mellett veSprEm vArispAnsAg SEkheLe is volt, de ezt Cak yy. endre kirAL MyyBYyy-ben kelt oklevelEben emlIti. a vAr emlItEse eG MyyBYy kqrwl kiadott oklevElben tqrtEnik, amikor jAnos eStergomi Ersek ItEletet hozott pEter bakoNbEli apAt Es a veSprEmi vAr, "besprienis castri", nEhAN jobbAGa kqzqtt a scis nevW heLsEghez tartozO peres fqldekrQl.
MyyBXXXXyy-re mAr kiEpwlt a kwlsQ vAr fala, a kettQs fQkapu bejAratAval, torNokkal Es az ezek elQtti palAnkkal. az MyyBXXXXy - MyyBXXXXyy-es tatArjArAs idejEn a tatArok nem tudtAk bevenni. ezutAn a fqldsAncot Es fapalAnkot fokozatosan kQEpItmENre CerEltEk. a Xyyy. Es Xyyyy. SAzadban a kwlsQ falakat is AtEpItettEk, IG veSprEm eG erQdItett vArossA vAlt.
MyyBVXyyy-ban yyyy. bEla kirAL a veSprEmi vArhoz tartozO tOthrada nevW fqldet "terram castri vesprimienis tothrada" bankO veSprEmi vArjobbAGnak adomANozta . CAk pEter, az orSAg nAdora Es bIrAja, MyyBVXXYy auguStusAban a vAr QrsEgEt meglepte, a vArat megSAllta Es a SEkeseGhAzzal eGwtt kirabolta s felGUjtotta. a tWz martalEka lett a hIres kAptalani iskola Es a kqNvtAr is. yyyy. lASlO kirAL Serint "emberemlEkezet Ota ehhez hasonlO gonoSsAg az orSAgban nem tqrtEnt". a fQiskolAt a kirAL heLreAllIttatta, az a tqrqk megSAllAsig mWkqdqtt.
MyyyBXyyy-ban kAroL rObert kirAL a veSprEmi pwspqknek adomANozta a veSprEm meGei ispAnsAgot, ezzel a vAr mindenkori ura a pwspqk lett. MyyyyBXyy Es MyyyyBXXyyyy kqzqtt castiglione branda olaS bIboros volt a veSprEmi pwspqk, aki jelentQs EpItkezEseket foLtatott a vArban. nevEhez fWzQdik a belsQ Es kwlsQ vAr kwlqnvAlaStAsa, a vAr torNos megerQsItEse, a felvonOhidas kapu Es a belsQ vArban az emeletes pwspqki palota megEpItEse.
mATAs kirAL uralkodAsa idejEn vetEsi albert volt a pwspqk, aki megUjIttatta a Sent GqrG-kApolna falfestmENeit, kapujAt vqrqs mArvANbOl faragott cImerEvel dISItette, a SEkeseGhAzban vqrqs mArvANbOl kESItett oltArt AllIttatott, orgonAval lAtta el Es ispotALt alapItott a kAptalani rESen. halAla utAn itt temettEk el a Sent GqrG-kApolnAban, Es a feltArAs sorAn a megrongAlt sIrkqvEnek tqredEkeit is megtalAltAk. mATAs kirAL halAla utAn, MyyyyBVXXXX-ben miksa oStrAk herceg betqrt az orSAgba, a miksAhoz pArtolt vitEz jAnos veSprEmi pwspqk Atadta neki a vArat. eG Ev mUlva azonban Ujra maGar kEzen volt veSprEm.
MYBXXYyy-ben a mohACi CataveStEs utAn ferdinAnd emberei foglaltAk el, MYBXXX-ban jAnos kirAL Capatai SAlltAk meg, majd MYBXXXYyy-ben a ferdinAnd oldalAn AllO eNingi tqrqk bAlint, tQle pedig mEg ebben az Evben puchain vilmos vette viSSa. az ostromok sorAn megrongAlt falak UjjAEpItEse Cak lassan foLt, Es mEg buda eleste utAn is heveNESett palAnkfallal volt megerQsItve. MYBVyy-ben ali budai pasa vette ostrom alA veSprEm vArAt, meLet X napi ostrom utAn vas mihAL kapitAN ArulAsa kqvetkeztEben el is foglalt. ali pasa azonnal hozzAkezdett a vAr kijavItAsAhoz. eG MYBVX-bOl valO kimutatAs Serint a tqrqk YyyyB akCe qSSeget fordItott a vAr kapujAnak UjjAEpItEsEre. MYBVYyy-ben a vArban OriAsi tWzvES puStItott, Es mint azt takarO mihAL Irja, "veSprimnek az kwlsQ vAra mind AlGU s mind tarack elEgett". MYBVXYy-ban salm eckhard grOf, GQri kapitAN vette viSSa, amikor az ostrom sorAn leEgett a SEkeseGhAz is, IG tqbb mint eG EvSAzadig Cak az altemplomot tudtAk haSnAlni. a bECi haditanAC a vAr kijavItAsAt rendelte el, meLnek sorAn az MYBVXX-es Evekben itt tevEkeNkedett suess orbAn, bernado gallo, giuseppe civitale, fausto veranzi, Es ebben az idQben mErte fel a vArat giullio turco is. alighoG felEpwlt a vAr, MYBVXXXXyyy-ben a sinan pasa vezette tqrqk sereg ismEt elfoglalta, MYBVXXXXYyyy-ban azonban mAr Ujra a maGarokE volt, miutAn a schvarzenberg Es pAlffi miklOs vezette sereg kqzeledtEnek hIrEre a tqrqk a vArat elhaGta. MYyBY-ben boCkai hajdUi foglaltAk el, majd MYyBXX-ban bethlen gAbor vezEreinek, haller GqrGnek Es fekete pEternek hOdolt meg a vAr QrsEge, kiktQl azonban a nikolsburgi bEke a CASArnak jutatta viSSa. MYyBXXyy-ben yy. ferdinAnd YyM forintErt zichi pAlnak adta zAlogba a veSprEmi uradalmat, meLet MYyBXXYyyyy-ben seNei istvAn pwspqk XM forintErt vAltott viSSa. MYyBVXXXyyy-ban barkOczi ferenc, thqkqli imre vezEre vette be, de hArom Ev mUlva kirALi Capatok SAlltAk meg.
MYyyByy-ben y. lipOt kirAL a vAr lerombolAsAt rendelte el, meLnek vEgrehajtAsAval steindorff ezredest bIzta meg a haditanAC. ezt azonban yy. rAkOczi ferenc SabadsAgharca megakadALozta. MYyyByyyy tavaSAn a vAros a fejedelem tAbornokAnak, forgAch somonnak meghOdolt, de nem sokkal ezutAn heister CASAri tAbornok foglalta viSSa, Es a vArat a vArossal eGwtt felGUjtotta.
MYyyBXXyyy-ban rendelet Swntette meg veSprEm vEgvAri jellegEt Es vele eGwtt kivAltsAgos heLzetEt is. MYyyBXXXyyy-ban aCAdi AdAm pwspqk a belsQ vAr kapujAt egESen, a belsQ Es kwlsQ vArat elvAlaStO falat rESben leromboltatta. MYyyBVXyyy-ban fellner jakab kapott megbIzAst a pwspqki palota heLreAllItAsAra. a XYyyy. SAzadban Uj palotAk, templomok Es hAzak Epwltek a lerombolt vAr terwletEn. az erQdItmENrendSer legnaGobb rESEt leromboltAk, de a meredek heGoldalon Epwlt kwlsQ fal naG rESe megmaradt, mivel ez tartja a felettwk AllO Epwleteket. a XYyyyy. SAzadban az eGik kqzEpkori torNot megnaGobbItottAk Es tWztoroNNA alakItottAk.