Visegrád Fellegvár

A Dunát szegélyező római erődrendszerek egyike, Pons Navarus, a mai Visegrád területén állt. A késő római erőd alapfalait a Sibrik-dombon tárták fel. A légiók az V. században elhagyták az őrhelyüket, de nyomaik máig megmaradtak. A IX. században északról bevándorolt szlávok telepedtek itt le. A római erőd maradványait felhasználva korai szláv várat építettek. A várról nevezték el a települést Visegrádnak "magas várnak".
Nem tudni biztosan, hogy a honfoglaló magyarok mikor vették birtokukba a területet, de a XI. század elején Visegrád egyike volt a legelső királyi birtokoknak és megyeszékhelyeknek. A megyei vár körül hamar kialakult a város is.
I. András király a görög bazilita szerzetesek számára kolostort alapított a várhegy alatt, az erdőben. 1082-ben I. András fia, Salamon király a vár foglya volt. A Sibrik-dombon épített, egykori római erődből alakított várban vagy egyik tornyában raboskodott, mert a tévesen róla elnevezett torony akkor még nem állt.
A IV. századi római castrumból kialakított államalapításkori várat 1242-ben a tatárok elpusztították. Utódát IV. Béla és felesége építtette fel a szomszédos hegyen egy őskori földvár helyén. Az 1247 körül elkezdett Fellegvár 1251-ben készen állt, az Alsóvár építését pedig feltehetően 1265-re fejezték be.
1301-ben III. András halálát követően Vencel cseh király elfoglalta a várat. 1305-ben Vencel visszavonta a magyar trónra tett követelését, de mielőtt Károly Róbert ellenőrzése alá került volna, a fellázadt nemes, Csák Máté elfoglalta és saját székhelyének rendezte be. 1317-ben Károly Róbert hívei ostromolták ki a várból. A király 1323-ban székhelyévé tette, kibővítette és megerősítette. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal 200 évig itt őrizték a koronát és a koronázási ékszereket.
Zsigmond király uralkodása elején nem törődött a várral. Az 1401-ben fellázadt magyar nemeseket egy időre ide börtönöztette be, így saját szemével győződött meg a gondozatlan várban bekövetkezett pusztulásról. Zsigmond király 1410-ben szigorú rendelettel kötelezte a visegrádi háztulajdonosokat házaik megjavítására, és mestereket rendelt a vár és palota felújítására.
1440-ben Habsburg Albert özvegye ellopta a koronát, hogy a még meg sem született fiának kaparintsa meg II. Ulászló elől. Mégis a nemesek többségének támogatását élvező II. Ulászló lett a király néhány éves háborúskodás után.
A visegrádi várban és palotában a következő nagy építtető Mátyás király volt. Uralkodása elején rabjait tartotta a várban: Viktorin cseh herceget és az ellene összeesküvést szító Vitéz Jánost. Az építkezés 1473-ban indult meg, először magyar és erdélyi szász, majd itáliai mesterek dolgoztak Mátyásnak.
1526 őszén, a mohácsi csata után, a törökök északra vonultak és megtámadták a visegrádi Fellegvárat. A helyőrség még a törökök megérkezése előtt elmenekült, de a lakosság és a márianosztrai szerzetesek megvédték a várat. Ezután Szapolyai János, majd I. (Habsburg) Ferdinánd birtokolta. 1544-ben a törökök kezére került. 1595-ben Habsburg csapatok foglalták vissza a várat, amely lassan romossá, lakatlanná vált. 1601-től helyreállították és védelmét zsoldosokra bízták, akik 1605-ben harc nélkül adták át a törököknek. A magyar seregek 1666-ban és 1683-ban megpróbálták visszafoglalni, de csak az Alsóvárat sikerült bevenniük. Lotharingiai Károly herceg 1684-es várvisszavételére a törökök 1685-ben visszavágtak. Végül 1686-ban az egyesült európai seregek végleg felszabadították az ekkorra már romos állapotú várat. A Fellegvárat 1702-ben I. Lipót parancsára felrobbantották.
Visegrád helyreállítása a XIX. században megkezdődött. A helyreállítás pénzhiány miatt abbamaradt és csak az első világháború után folytatódott. A Fellegvár helyreállítását 1965-ben kezdték el.


visegrAd fellegvAr

a dunAt SegELezQ rOmai erQdrendSerek eGike, pons navarus, a mai visegrAd terwletEn Allt. a kEsQ rOmai erQd alapfalait a sibrik-dombon tArtAk fel. a lEgiOk az Y. SAzadban elhaGtAk az QrheLwket, de Nomaik mAig megmaradtak. a Yyyyy. SAzadban ESakrOl bevAndorolt SlAvok telepedtek itt le. a rOmai erQd maradvANait felhaSnAlva korai SlAv vArat EpItettek. a vArrOl neveztEk el a telepwlEst visegrAdnak "magas vArnak".
nem tudni biztosan, hoG a honfoglalO maGarok mikor vettEk birtokukba a terwletet, de a Xy. SAzad elejEn visegrAd eGike volt a legelsQ kirALi birtokoknak Es meGeSEkheLeknek. a meGei vAr kqrwl hamar kialakult a vAros is.
y. andrAs kirAL a gqrqg bazilita Serzetesek SAmAra kolostort alapItott a vArheG alatt, az erdQben. MVXXXyy-ben y. andrAs fia, salamon kirAL a vAr fogLa volt. a sibrik-dombon EpItett, eGkori rOmai erQdbQl alakItott vArban vaG eGik torNAban raboskodott, mert a tEvesen rOla elnevezett toroN akkor mEg nem Allt.
a yyyy. SAzadi rOmai castrumbOl kialakItott AllamalapItAskori vArat MyyBXXXXyy-ben a tatArok elpuStItottAk. utOdAt yyyy. bEla Es felesEge EpIttette fel a SomSEdos heGen eG Qskori fqldvAr heLEn. az MyyBXXXXYyy kqrwl elkezdett fellegvAr MyyBVy-ben kESen Allt, az alsOvAr EpItEsEt pedig feltehetQen MyyBVXY-re fejeztEk be.
MyyyBy-ben yyy. andrAs halAlAt kqvetQen vencel Ceh kirAL elfoglalta a vArat. MyyyBY-ben vencel viSSavonta a maGar trOnra tett kqvetelEsEt, de mielQtt kAroL rObert ellenQrzEse alA kerwlt volna, a fellAzadt nemes, CAk mAtE elfoglalta Es sajAt SEkheLEnek rendezte be. MyyyBXYyy-ben kAroL rObert hIvei ostromoltAk ki a vArbOl. a kirAL MyyyBXXyyy-ban SEkheLEvE tette, kibQvItette Es megerQsItette. ettQl kezdve kisebb megSakItAsokkal yyB Evig itt QriztEk a koronAt Es a koronAzAsi EkSereket.
Zigmond kirAL uralkodAsa elejEn nem tqrQdqtt a vArral. az MyyyyBy-ben fellAzadt maGar nemeseket eG idQre ide bqrtqnqztette be, IG sajAt SemEvel GQzQdqtt meg a gondozatlan vArban bekqvetkezett puStulAsrOl. Zigmond kirAL MyyyyBX-ben SigorU rendelettel kqtelezte a visegrAdi hAztulajdonosokat hAzaik megjavItAsAra, Es mestereket rendelt a vAr Es palota felUjItAsAra.
MyyyyBXXXX-ben habsburg albert qzveGe ellopta a koronAt, hoG a mEg meg sem Swletett fiAnak kaparintsa meg yy. ulASlO elQl. mEgis a nemesek tqbbsEgEnek tAmogatAsAt ElvezQ yy. ulASlO lett a kirAL nEhAN Eves hAborUskodAs utAn.
a visegrAdi vArban Es palotAban a kqvetkezQ naG EpIttetQ mATAs kirAL volt. uralkodAsa elejEn rabjait tartotta a vArban: viktorin Ceh herceget Es az ellene qSSeeskwvEst SItO vitEz jAnost. az EpItkezEs MyyyyBVXXyyy-ban indult meg, elQSqr maGar Es erdELi SAS, majd itAliai mesterek dolgoztak mATAsnak.
MYBXXYy QSEn, a mohACi Cata utAn, a tqrqkqk ESakra vonultak Es megtAmadtAk a visegrAdi fellegvArat. a heLQrsEg mEg a tqrqkqk megErkezEse elQtt elmenekwlt, de a lakossAg Es a mArianoStrai Serzetesek megvEdtEk a vArat. ezutAn SapoLai jAnos, majd y. (habsburg) ferdinAnd birtokolta. MYBXXXXyyyy-ben a tqrqkqk kezEre kerwlt. MYBVXXXXY-ben habsburg Capatok foglaltAk viSSa a vArat, ameL lassan romossA, lakatlannA vAlt. MYyBy-tQl heLreAllItottAk Es vEdelmEt Zoldosokra bIztAk, akik MYyBY-ben harc nElkwl adtAk At a tqrqkqknek. a maGar seregek MYyBVXYy-ban Es MYyBVXXXyyy-ban megprObAltAk viSSafoglalni, de Cak az alsOvArat sikerwlt bevenniwk. lotharingiai kAroL herceg MYyBVXXXyyyy-es vArviSSavEtelEre a tqrqkqk MYyBVXXXY-ben viSSavAgtak. vEgwl MYyBVXXXYy-ban az eGeswlt eurOpai seregek vEgleg felSabadItottAk az ekkorra mAr romos AllapotU vArat. a fellegvArat MYyyByy-ben y. lipOt paranCAra felrobbantottAk.
visegrAd heLreAllItAsa a XYyyyy. SAzadban megkezdQdqtt. a heLreAllItAs pEnzhiAN miatt abbamaradt Es Cak az elsQ vilAghAborU utAn foLtatOdott. a fellegvAr heLreAllItAsAt MYyyyyBVXY-ben kezdtEk el.