Visegrád Királyi palota

A visegrádi Királyi palota területén a XIII. század végén, XIV. század elején egy városi utca húzódott, két oldalán fa- és kőházakkal. Ezek között állt a királyi ház, amelyben 1330-ban Zach Felicián merényletet kísérelt meg Károly Róbert király és családja ellen.
A korai házat komoly palotává csak I. (Nagy) Lajos király (1342 - 1382) fejlesztette uralkodása első felében. Új palotaépületek, pénzverde és egy kápolna emelésével, valamint több korábbi magánháznak a palotához csatolásával hatalmas területű, de meglehetősen szabálytalan elrendezésű együttes jött létre.
I. (Nagy) Lajos király palotája helyén a romjaiban ma is álló épületeket Mária királynő (1382 - 1395) és férje Luxemburgi Zsigmond király (1387 - 1437) emeltették a XIV. század végén. A munka a XV. század első évtizedében fejeződött be, mikor Zsigmond király az udvarát Budára költöztette. Az 1400 körüli palota fő díszei a pompás gótikus díszkutak voltak, amelyeket forrásvizet szállító vízvezeték táplált.
A XV. században, a királyok távollétében elhanyagolt palotát csak Mátyás király (1458 - 1490) állíttatta helyre 1476 után. Az ekkor kialakult későgótikus épületen megjelent - elsőként az Itálián kívüli Európában - a reneszánsz stílus is. A palota reneszánsz szobrászműhelyének vezetője a Rómából érkezett Giovanni Dalmata volt, akinek egyik fő műve a visegrádi palota Herkules kútja.
A visegrádi palota az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. Az elpusztult város helyén új település keletkezett. Németeket telepítettek le, akik a palotát kőbányának tekintették. A romos palota sorsát a fekvése is megpecsételte. A hegyről lezúduló esővizet elvezető csatornák elpusztultak, ezért a palotába folyó víz hordaléka vastagon betemette az épületeket. 1934-től folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították.


visegrAd kirALi palota

a visegrAdi kirALi palota terwletEn a Xyyy. SAzad vEgEn, Xyyyy. SAzad elejEn eG vArosi utca hUzOdott, kEt oldalAn fa- Es kQhAzakkal. ezek kqzqtt Allt a kirALi hAz, ameLben MyyyBXXX-ban zach feliciAn merENletet kIsErelt meg kAroL rObert kirAL Es CalAdja ellen.
a korai hAzat komoL palotAvA Cak y. (naG) lajos kirAL (MyyyBXXXXyy - MyyyBVXXXyy) fejleStette uralkodAsa elsQ felEben. Uj palotaEpwletek, pEnzverde Es eG kApolna emelEsEvel, valamint tqbb korAbbi magAnhAznak a palotAhoz CatolAsAval hatalmas terwletW, de meglehetQsen SabALtalan elrendezEsW eGwttes jqtt lEtre.
y. (naG) lajos kirAL palotAja heLEn a romjaiban ma is AllO Epwleteket mAria kirALnQ (MyyyBVXXXyy - MyyyBVXXXXY) Es fErje lukSemburgi Zigmond kirAL (MyyyBVXXXYyy - MyyyyBXXXYyy) emeltettEk a Xyyyy. SAzad vEgEn. a munka a XY. SAzad elsQ EvtizedEben fejezQdqtt be, mikor Zigmond kirAL az udvarAt budAra kqltqztette. az MyyyyB kqrwli palota fQ dISei a pompAs gOtikus dISkutak voltak, ameLeket forrAsvizet SAllItO vIzvezetEk tAplAlt.
a XY. SAzadban, a kirALok tAvollEtEben elhaNagolt palotAt Cak mATAs kirAL (MyyyyBVYyyy - MyyyyBVXXXX) AllIttatta heLre MyyyyBVXXYy utAn. az ekkor kialakult kEsQgOtikus Epwleten megjelent - elsQkEnt az itAliAn kIvwli eurOpAban - a reneSAnS stIlus is. a palota reneSAnS SobrASmWheLEnek vezetQje a rOmAbOl Erkezett giovanni dalmata volt, akinek eGik fQ mWve a visegrAdi palota herkules kUtja.
a visegrAdi palota az MYBXXXXyyyy-es tqrqk hOdItAsig a maGar kirALok vidEki rezidenciAja volt. a tqrqk idQkben rommA vAlt Epwletet a XYyyy. SAzad kqzepEn lebontottAk. az elpuStult vAros heLEn Uj telepwlEs keletkezett. nEmeteket telepItettek le, akik a palotAt kQbANAnak tekintettEk. a romos palota sorsAt a fekvEse is megpeCEtelte. a heGrQl lezUdulO esQvizet elvezetQ CatornAk elpuStultak, ezErt a palotAba foLO vIz hordalEka vastagon betemette az Epwleteket. MYyyyyBXXXyyyy-tQl foLO feltArAsa Es heLreAllItAsa sorAn maradvANait mUzeummA alakItottAk.