Zádorvár

A Balaton-felvidék zöldellő lankái között Pécsely községtől észak-nyugatra 363 méter magas hegycsúcson áll a gazdátlanul pusztuló Zádorvár jelentős maradványa. Történetének részleteit a kevés számú korabeli oklevélből tudhatjuk meg.
A vár építését az akkori néven Szabad- vagy Nádashegyen 1370 és 1374 között Himet Benedek temesi ispán, Nagy Lajos király kedvelt udvari embere kezdte meg. Birtokviták miatt az építkezés abbamaradt, majd 1384-ben Anjou Mária királynő engedélyével Vezsenyi László étekfogómester folytatta a munkát. Az új erődítmény ellen a veszprémi káptalan tiltakozást jelentett be, mivel a Vezsenyiek erőszakkal távolították el az ő földjüket képező Pécsely határában emelkedő Szabad-hegyen felállított határjeleket, hogy annak helyébe várat emeljenek. A birtokvitából keletkezett pert végül a veszprémi káptalan javára ítélték meg, így a Vezsenyi família kénytelen volt elhagyni az új rezidenciának szánt erődöt és helyette a közeli Nagyvázsony belterületén hoztak létre újabb szállást. Későbbiekben nem említik és a török ellen létrehozott végvárrendszerbe sem tagolták be, így gazdátlanul omladoztak maradványai.
Még régészeti feltárásokat nem végeztek a területén, ezért csak a felszíni maradványok alapján lehet megállapítani, hogy a kőfalak 55x65 méteres téglalap alapú várudvart kerítettek be, kaputornya a déli fal közepén, míg öregtornya és palotaszárnya ennek két oldalán, a sarkokat erősítette. Az egykori lakószárny keleti oldalát egy kiugró szentély zárja le, jelenleg itt található egy fából ácsolt kilátó, ahonnan a közeli Balaton irányába festői látvány tárul a felkapaszkodók elé.


zAdorvAr

a balaton-felvidEk zqldellQ lankAi kqzqtt pECeL kqzsEgtQl ESak-Nugatra yyyBVXyyy mEter magas heGCUCon All a gazdAtlanul puStulO zAdorvAr jelentQs maradvANa. tqrtEnetEnek rESleteit a kevEs SAmU korabeli oklevElbQl tudhatjuk meg.
a vAr EpItEsEt az akkori nEven Sabad- vaG nAdasheGen MyyyBVXX Es MyyyBVXXyyyy kqzqtt himet benedek temesi ispAn, naG lajos kirAL kedvelt udvari embere kezdte meg. birtokvitAk miatt az EpItkezEs abbamaradt, majd MyyyBVXXXyyyy-ben anjou mAria kirALnQ engedELEvel veZeNi lASlO EtekfogOmester foLtatta a munkAt. az Uj erQdItmEN ellen a veSprEmi kAptalan tiltakozAst jelentett be, mivel a veZeNiek erQSakkal tAvolItottAk el az Q fqldjwket kEpezQ pECeL hatArAban emelkedQ Sabad-heGen felAllItott hatArjeleket, hoG annak heLEbe vArat emeljenek. a birtokvitAbOl keletkezett pert vEgwl a veSprEmi kAptalan javAra ItEltEk meg, IG a veZeNi famIlia kENtelen volt elhaGni az Uj rezidenciAnak SAnt erQdqt Es heLette a kqzeli naGvAZoN belterwletEn hoztak lEtre Ujabb SAllAst. kEsQbbiekben nem emlItik Es a tqrqk ellen lEtrehozott vEgvArrendSerbe sem tagoltAk be, IG gazdAtlanul omladoztak maradvANai.
mEg rEgESeti feltArAsokat nem vEgeztek a terwletEn, ezErt Cak a felSIni maradvANok alapjAn lehet megAllapItani, hoG a kQfalak VY*VXY mEteres tEglalap alapU vArudvart kerItettek be, kaputorNa a dEli fal kqzepEn, mIg qregtorNa Es palotaSArNa ennek kEt oldalAn, a sarkokat erQsItette. az eGkori lakOSArN keleti oldalAt eG kiugrO SentEL zArja le, jelenleg itt talAlhatO eG fAbOl AColt kilAtO, ahonnan a kqzeli balaton irANAba festQi lAtvAN tArul a felkapaSkodOk elE.