Zalacsány Törökvár

A zalacsányi-patak mellett, a Meleghegy déli oldalán széles árokkal körülvett vár nyomai láthatók.
1955-ben Sági Károly fedezte fel a vár nyomait, melynek emléke a helyi lakosság tudatában már nem élt. A várról az egyetlen fennmaradt rajzot Giulio Turco készítette 1569-ben. A Giulio Turconál szereplő "Chain" feliratú alaprajz szerint a vár egy kis kastélyt vett körül, amely az egykori Csány földesúri családnak lehetett a kúriája.
Giulio Turco rajza alapján a palánkból készült kb. 34x54 méter alapterületű vár három sarkán egy-egy 6 méter átmérőjű rondella, az északkeleti sarkán pedig egy négyszögű bástya állt, amely mellett cölöpökön nyugvó hídon keresztül vezetett az út a várba. A kastély volt a vár egyetlen kőépítménye.
Valószínűleg már a római korban lehetett itt lakott település, mert az egykori római út Zalaapáti felől haladva Zalacsányon keresztül szelte át a Zala–völgyet. A helységet először 1019-ben említik, amikor I. István király "Chan" mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. Egy 1334 augusztus 28.-án kelt oklevélben Károly Róbert király a magvaszakadt Herránth fiának Péternek birtokát (juxta fluvium Zala inter villas Chan et Medzeth in dicto comitatu Zaladiensi) Lendvai Miklós zalai főispánnak adományozta.
A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család a XIV. század közepén szerezhette meg a községet és környékét, mert 1365-ben mint annak birtokosa szerepel. A terület ekkor a Hahót nemzetbeli Csák család birtoka volt (a Csák család a Csány család őse volt). 1475-ben Mátyás király megerősítette a családot a falu birtokában.
Nagykanizsa eleste (1600) után végvár lett. A várat átépítették, felkészítették a török elleni harcokra. Nagykanizsa visszafoglalása (1690) után a török veszély megszűntével jelentőségét elvesztette, majd elpusztult.


zalaCAN tqrqkvAr

a zalaCANi-patak mellett, a melegheG dEli oldalAn SEles Arokkal kqrwlvett vAr Nomai lAthatOk.
MYyyyyBVY-ben sAgi kAroL fedezte fel a vAr Nomait, meLnek emlEke a heLi lakossAg tudatAban mAr nem Elt. a vArrOl az eGetlen fennmaradt rajzot giulio turco kESItette MYBVXYyyyy-ben. a giulio turconAl SereplQ "chain" feliratU alaprajz Serint a vAr eG kis kastELt vett kqrwl, ameL az eGkori CAN fqldesUri CalAdnak lehetett a kUriAja.
giulio turco rajza alapjAn a palAnkbOl kESwlt kb. XXXyyyy*Vyyyy mEter alapterwletW vAr hArom sarkAn eG-eG Yy mEter AtmErQjW rondella, az ESakkeleti sarkAn pedig eG nEGSqgW bAsTa Allt, ameL mellett cqlqpqkqn NugvO hIdon kereStwl vezetett az Ut a vArba. a kastEL volt a vAr eGetlen kQEpItmENe.
valOSInWleg mAr a rOmai korban lehetett itt lakott telepwlEs, mert az eGkori rOmai Ut zalaapAti felQl haladva zalaCANon kereStwl Selte At a zala–vqlGet. a heLsEget elQSqr MXYyyyy-ben emlItik, amikor y. istvAn kirAL "chan" mezQvAros piaci vAmjAt a zalavAri apAtsAgnak adta. eG MyyyBXXXyyyy auguStus XXYyyy.-An kelt oklevElben kAroL rObert kirAL a magvaSakadt herrAnth fiAnak pEternek birtokAt (jukSta fluvium zala inter villas chan et medzeth in dicto comitatu zaladiensi) lendvai miklOs zalai fQispAnnak adomANozta.
a haholt-buzAd nemzetsEgbQl SArmazO CANi CalAd a Xyyyy. SAzad kqzepEn Serezhette meg a kqzsEget Es kqrNEkEt, mert MyyyBVXY-ben mint annak birtokosa Serepel. a terwlet ekkor a hahOt nemzetbeli CAk CalAd birtoka volt (a CAk CalAd a CAN CalAd Qse volt). MyyyyBVXXY-ben mATAs kirAL megerQsItette a CalAdot a falu birtokAban.
naGkaniZa eleste (MYyB) utAn vEgvAr lett. a vArat AtEpItettEk, felkESItettEk a tqrqk elleni harcokra. naGkaniZa viSSafoglalAsa (MYyBVXXXX) utAn a tqrqk veSEL megSWntEvel jelentQsEgEt elveStette, majd elpuStult.