Zalavár

Zalavártól nyugatra a Zala folyó mocsaras területéből kiemelkedő dombon állt a vár. A IV. században Valcum erőd kiépítése után Keszthely környéke sűrűn lakott hellyé vált. Ekkor épült Zalavár területén egy mocsárba vert cölöpökön nyugvó, mocsárral körbe zárt castrum. A népvándorlás idején több nép is elfoglalta, volt a keleti gótok, longobárdok, hunok, frankok birtokában is.
840 körül frank kapcsolatai miatt földjéről elűzték Priwina nyitrai szláv fejedelmet, aki a Német Lajos keleti frank uralkodótól előbb hűbérbe, majd örök adományba kapta az akkor többségében szlovének lakta Nyugat-Dunántúlt (Alsó-Pannóniát). A Zala folyó környékén, a Balaton közelében jött létre központja Mosapurc (Mocsárvár) néven, ami a mai Zalavár helyén állt. Ásatások során feltárták a település templomait, temetőit, lakó-, gazdasági- és védelmi célokat szolgáló épületeit. A sziget déli harmadában, a ma erdővel borított területen állt Priwina egykori udvarháza. Az árokkal és földsánccal védett erődítményben magántemplomot építettek, amelyet 850-ben Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. A térség pogány lakosságát az udvarházon kívül keresztelték meg, a Vársziget nyugati részén az 840-es évek elején fából épített Keresztelő Szent János templomban. 855 és 860 között építették a Hadrianus templomot, ahol a mártír Hadrianus (Szent Adorján) romlatlan testét őrizték, és egyben a grófság legtekintélyesebb keresztény szentélyének is számított. A grófságban számos templomot építettek és szenteltek fel.
Priwina egyik feladata a kereszténység terjesztése volt a szlávok körében, akik még a VI. században települtek le a vidékre a Kárpát-medencei Avar Birodalom alattvalóiként. Ebben segítségére volt a Bulgáriából származó Metód és Cirill papok. Előbbit II. Adorján pápa Priwina fia, Kocelj kérésére a terület érsekévé nevezte ki. Priwina néhány évtized alatt felvirágoztatta az őrgrófságot. Maga a salzburgi érsek is örömmel múlatta idejét, sőt Liupram érsek gyakran a karácsonyt és a szilvesztert is a Várszigeten ünnepelte.
861-ben Priwina katonái élén részt vett a morva Rasztiszláv ellen vívott csatában, ahol maga is életét vesztette. Kocelj uralkodása idején a grófságban további templomok épültek, 870-ben számuk 33 volt. Kocelj 876-os halála után ismét a frankok kezére jutott. Egy 885-ös összeírás szerint a salzburgi érsek tulajdonában állt a palánkvár, de továbbra is a szlávok egyik kulturális központja maradt.
A magyarok 900 körül megszállták Pannóniát és elfoglalták a várost. Zalavár nevet adták neki, és egyik fontos központjukká alakították. Az őslakosság a környéken keresett megélhetést, így a X. században a magyar és szláv lakosság keveredéséből egy önálló kultúra jött létre ezen a területen. A X. században a várat Kál horka és fia Bulcsú birtokolta.
I. (Szent) István király vármegyerendszerében Zalavár a sűrűn lakott Zala vármegye központja lett. Zalavár az ezredforduló körül Bátor Boleszló fia, Beszprim herceg birtoka volt, aki 1019-ig új bazilikát építtetett. I. (Szent) István király monostort alapított itt. Zalavár ispánsági székhely rangjáról az első forrás 1137-ből való. A vár első említése 1164-ben történik, majd 1222-ben esik szó még róla mint királyi birtokról.
A I. (Nagy) Lajos király halálát követő zavaros időkben, 1342 és 1382 között Bajkai Péter foglalta el a várat. Az 1420-ban megerősített vár 1443-ban a Rozgonyiak tulajdonába került. 1444-től Marczali Miklós vajda fiai Imre és János, valamint Marczali Dénes fiai István és György, 1472-től a zalavári apátság birtoka volt. Közben a település jelentősége folyamatosan nőtt, 1424-ben országos, 1474-ben hetivásár jogot kapott a királytól, és így a jelentősebb helyek közé tartozott.
1518-ban Kaponyay Miklós kezén volt, aki ekkor Szenterzsébeti Terjék Lászlónak és fiának adta zálogba. Ezután többször cserélt gazát a magánbirtokosok és a királyi kamara között.
A török 1532-es első támadása után a lakosok száma lecsökkent, a város korábbi jelentőségét elvesztette.
1553-ban készült leltár szerint a várban mindössze 2 tarack és 50 szakállas puska volt. 1565-től a vár mint királyi végvár működött, Nagykanizsa 1600-as eleste után jelentősége nagyban fokozódott, közben azonban a település és a kolostor többször teljesen lakatlanná vált.
Zalavár rossz állapota miatt az 1601. évi országgyűlés a vár megerősítését, az 1604. évi országgyűlés pedig Zala megye ingyen munkáját rendelte el. Ennek ellenére az 1625. évi XX. tc. megállapítja, hogy annyira elhanyagolt vár, mint Zalavár, nincs az országban. Zalavár erősítése pénzhiány miatt csak vontatottan haladt, és 1641-ben Svatics várkapitány is csak az árkokat tisztíttatta ki. 1676-ban Chermei Mihály a külső és belső kapukat csináltatta meg. 1685-ben Radonay zalavári apát a Zala vizét vezettette be a belső árokba.
Kanizsa visszafoglalása (1690) után Zalavár védelmi funkciói megszűntek. 1700-ban már senki sem lakott a várban. I. Lipót király parancsára 1702-ben Schenckendorf Kristóf császári ezredes a várat felrobbantotta.
A zalavári bencések székhelyüket Zalaapátiba tették át, ahol építkezéseikhez a vár megmaradt anyagát is felhasználták. A XIX. század közepén a vár alapfalainak egy része még látható volt, ma már a felszínen maradvány nem található.
Zalavár alaprajzát Giulio Turco 1569. évi felméréséből ismerjük, amely szerint a víztől körülvett szigeten épült téglalap alaprajzú belső vár 22 méter hosszú és 18 méter széles volt. Turco rajza a mocsaras, árokszerű területen túl még 9 rondellával ellátott palánkfalat is feltüntet. A belső vár kb. 3 méter széles kapujától a külső palánksorig kétnyílású kb. 15-20 méter hosszú híd vezetett. A palánkon egy szilárd kőépítményű, kapuszerű nyíláson és egy rövidebb hídon lehetett száraz területre jutni. A keletre néző vártemplom északi falát 6 támpillér erősítette. A templom nyugati végén a vár legerősebb építménye, egy vastag falú torony állt. A vár udvarát három oldalról különböző rendeltetésű épületek vették körül, míg a déli oldalát csak a várfal védte. A rajzról nem lehet megállapítani, hogy az épületek földszintesek vagy emeletesek voltak-e. Az északról hozzá csatlakozó palánkkal kerített külső várat két részre osztó palánksor, feltehetően a belső várba vezető híd és a belső vár kapujának védelmére épült.


zalavAr

zalavArtOl Nugatra a zala foLO moCaras terwletEbQl kiemelkedQ dombon Allt a vAr. a yyyy. SAzadban valcum erQd kiEpItEse utAn keStheL kqrNEke sWrWn lakott heLLE vAlt. ekkor Epwlt zalavAr terwletEn eG moCArba vert cqlqpqkqn NugvO, moCArral kqrbe zArt castrum. a nEpvAndorlAs idejEn tqbb nEp is elfoglalta, volt a keleti gOtok, longobArdok, hunok, frankok birtokAban is.
YyyyBXXXX kqrwl frank kapColatai miatt fqldjErQl elWztEk privina Nitrai SlAv fejedelmet, aki a nEmet lajos keleti frank uralkodOtOl elQbb hWbErbe, majd qrqk adomANba kapta az akkor tqbbsEgEben SlovEnek lakta Nugat-dunAntUlt (alsO-pannOniAt). a zala foLO kqrNEkEn, a balaton kqzelEben jqtt lEtre kqzpontja mosapurc (moCArvAr) nEven, ami a mai zalavAr heLEn Allt. AsatAsok sorAn feltArtAk a telepwlEs templomait, temetQit, lakO-, gazdasAgi- Es vEdelmi cElokat SolgAlO Epwleteit. a Siget dEli harmadAban, a ma erdQvel borItott terwleten Allt privina eGkori udvarhAza. az Arokkal Es fqldsAnccal vEdett erQdItmENben magAntemplomot EpItettek, ameLet YyyyBV-ben SWz mAria tiSteletEre Senteltek fel. a tErsEg pogAN lakossAgAt az udvarhAzon kIvwl kereSteltEk meg, a vArSiget Nugati rESEn az YyyyBXXXX-es Evek elejEn fAbOl EpItett kereStelQ Sent jAnos templomban. YyyyBVY Es YyyyBVX kqzqtt EpItettEk a hadrianus templomot, ahol a mArtIr hadrianus (Sent adorjAn) romlatlan testEt QriztEk, Es eGben a grOfsAg legtekintELesebb kereStEN SentELEnek is SAmItott. a grOfsAgban SAmos templomot EpItettek Es Senteltek fel.
privina eGik feladata a kereStENsEg terjeStEse volt a SlAvok kqrEben, akik mEg a Yy. SAzadban telepwltek le a vidEkre a kArpAt-medencei avar birodalom alattvalOikEnt. ebben segItsEgEre volt a bulgAriAbOl SArmazO metOd Es cirill papok. elQbbit yy. adorjAn pApa privina fia, kocelj kErEsEre a terwlet ErsekEvE nevezte ki. privina nEhAN Evtized alatt felvirAgoztatta az QrgrOfsAgot. maga a salzburgi Ersek is qrqmmel mUlatta idejEt, sQt liupram Ersek Gakran a karACoNt Es a SilveStert is a vArSigeten wnnepelte.
YyyyBVXy-ben privina katonAi ElEn rESt vett a morva raStiSlAv ellen vIvott CatAban, ahol maga is EletEt veStette. kocelj uralkodAsa idejEn a grOfsAgban tovAbbi templomok Epwltek, YyyyBVXX-ben SAmuk XXXyyy volt. kocelj YyyyBVXXYy-os halAla utAn ismEt a frankok kezEre jutott. eG YyyyBVXXXY-qs qSSeIrAs Serint a salzburgi Ersek tulajdonAban Allt a palAnkvAr, de tovAbbra is a SlAvok eGik kulturAlis kqzpontja maradt.
a maGarok YyyyyB kqrwl megSAlltAk pannOniAt Es elfoglaltAk a vArost. zalavAr nevet adtAk neki, Es eGik fontos kqzpontjukkA alakItottAk. az QslakossAg a kqrNEken keresett megElhetEst, IG a X. SAzadban a maGar Es SlAv lakossAg keveredEsEbQl eG qnAllO kultUra jqtt lEtre ezen a terwleten. a X. SAzadban a vArat kAl horka Es fia bulCU birtokolta.
y. (Sent) istvAn kirAL vArmeGerendSerEben zalavAr a sWrWn lakott zala vArmeGe kqzpontja lett. zalavAr az ezredfordulO kqrwl bAtor boleSlO fia, beSprim herceg birtoka volt, aki MXYyyyy-ig Uj bazilikAt EpIttetett. y. (Sent) istvAn kirAL monostort alapItott itt. zalavAr ispAnsAgi SEkheL rangjArOl az elsQ forrAs MBXXXYyy-bQl valO. a vAr elsQ emlItEse MBVXyyyy-ben tqrtEnik, majd MyyBXXyy-ben esik SO mEg rOla mint kirALi birtokrOl.
a y. (naG) lajos kirAL halAlAt kqvetQ zavaros idQkben, MyyyBXXXXyy Es MyyyBVXXXyy kqzqtt bajkai pEter foglalta el a vArat. az MyyyyBXX-ban megerQsItett vAr MyyyyBXXXXyyy-ban a rozgoNiak tulajdonAba kerwlt. MyyyyBXXXXyyyy-tQl marczali miklOs vajda fiai imre Es jAnos, valamint marczali dEnes fiai istvAn Es GqrG, MyyyyBVXXyy-tQl a zalavAri apAtsAg birtoka volt. kqzben a telepwlEs jelentQsEge foLamatosan nQtt, MyyyyBXXyyyy-ben orSAgos, MyyyyBVXXyyyy-ben hetivAsAr jogot kapott a kirALtOl, Es IG a jelentQsebb heLek kqzE tartozott.
MYBXYyyy-ban kapoNai miklOs kezEn volt, aki ekkor SenterZEbeti terjEk lASlOnak Es fiAnak adta zAlogba. ezutAn tqbbSqr CerElt gazAt a magAnbirtokosok Es a kirALi kamara kqzqtt.
a tqrqk MYBXXXyy-es elsQ tAmadAsa utAn a lakosok SAma leCqkkent, a vAros korAbbi jelentQsEgEt elveStette.
MYBVyyy-ban kESwlt leltAr Serint a vArban mindqSSe yy tarack Es V SakAllas puska volt. MYBVXY-tQl a vAr mint kirALi vEgvAr mWkqdqtt, naGkaniZa MYyB-as eleste utAn jelentQsEge naGban fokozOdott, kqzben azonban a telepwlEs Es a kolostor tqbbSqr teljesen lakatlannA vAlt.
zalavAr roSS Allapota miatt az MYyBy. Evi orSAgGWlEs a vAr megerQsItEsEt, az MYyByyyy. Evi orSAgGWlEs pedig zala meGe inGen munkAjAt rendelte el. ennek ellenEre az MYyBXXY. Evi XX. tc. megAllapItja, hoG aNNira elhaNagolt vAr, mint zalavAr, ninC az orSAgban. zalavAr erQsItEse pEnzhiAN miatt Cak vontatottan haladt, Es MYyBXXXXy-ben svatiC vArkapitAN is Cak az Arkokat tiStIttatta ki. MYyBVXXYy-ban chermei mihAL a kwlsQ Es belsQ kapukat CinAltatta meg. MYyBVXXXY-ben radonai zalavAri apAt a zala vizEt vezettette be a belsQ Arokba.
kaniZa viSSafoglalAsa (MYyBVXXXX) utAn zalavAr vEdelmi funkciOi megSWntek. MYyyB-ban mAr senki sem lakott a vArban. y. lipOt kirAL paranCAra MYyyByy-ben schenckendorf kristOf CASAri ezredes a vArat felrobbantotta.
a zalavAri bencEsek SEkheLwket zalaapAtiba tettEk At, ahol EpItkezEseikhez a vAr megmaradt aNagAt is felhaSnAltAk. a XYyyyy. SAzad kqzepEn a vAr alapfalainak eG rESe mEg lAthatO volt, ma mAr a felSInen maradvAN nem talAlhatO.
zalavAr alaprajzAt giulio turco MYBVXYyyyy. Evi felmErEsEbQl ismerjwk, ameL Serint a vIzzel kqrwlvett Sigeten Epwlt tEglalap alaprajzU belsQ vAr XXyy mEter hoSSU Es XYyyy mEter SEles volt. turco rajza a moCaras, ArokSerW terwleten tUl mEg Yyyyy rondellAval ellAtott palAnkfalat is feltwntet. a belsQ vAr kb. yyy mEter SEles kapujAtOl a kwlsQ palAnksorig kEtNIlAsU kb. XY - XX mEter hoSSU hId vezetett. a palAnkon eG SilArd kQEpItmENW, kapuSerW NIlAson Es eG rqvidebb hIdon lehetett SAraz terwletre jutni. a keletre nEzQ vArtemplom ESaki falAt Yy tAmpillEr erQsItette. a templom Nugati vEgEn a vAr legerQsebb EpItmENe, eG vastag falU toroN Allt. a vAr udvarAt hArom oldalrOl kwlqnbqzQ rendeltetEsW Epwletek vettEk kqrwl, mIg a dEli oldalAt Cak a vArfal vEdte. a rajzrOl nem lehet megAllapItani, hoG az Epwletek fqldSintesek vaG emeletesek voltak-e. az ESakrOl hozzA CatlakozO palAnkkal kerItett kwlsQ vArat kEt rESre oStO palAnksor, feltehetQen a belsQ vArba vezetQ hId Es a belsQ vAr kapujAnak vEdelmEre Epwlt.