Zengővár

Zengővár csekély romjai a Mecsek legmagasabb 682 méteres csúcsán találhatók. Maga az alig látható várrom középkori (az itt talált edénytöredékek XIII. századiak), de a szakemberek szerint már a rómaiak katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. ezt igazolja, hogy Kárpáti Gábor régész 1994-ben római bronzfibulát talált a Zengővárnál, a hegy lábától nem messze húzódott a római korban a fontos aquincumi út, Hosszúhetény határában római villát tártak fel és a falu területén pedig római kori pénzeket találtak. A csekély leletanyag alapján a kutatók azt feltételezik, hogy Zengővárat csak rövid ideig lakták, sőt az is lehetséges, hogy még a munkálatok befejezése előtt véglegesen sorsára hagyták. A középkorból egyetlen írásos adat sem maradt fenn róla, míg a közeli jobbágyfalut "Heten" alakban, 1289-ben említik, de az akkoriban már a távolabbi Nagyharsány várához tartozott.
A sziklába vágott árokkal ás sánccal is körülvett középkori várat a tatárjárás után építhették, teljes területe 105 x 70 méter, az árkon belüli terület 75 x 45 méter volt. Egyetlen, háromszintesre tervezett lakótornya volt, 15 méteres külső átmérővel, 2,5 méter vastag falakkal. Az alacsonyabb hegynyereg felől előbb egy elővárba juthatott az idegen, amit valószínűleg fatörzsekből összerótt palánkfal kerített. A tulajdonképpeni belsővárat a meredély szélén sziklába vésett szárazárok oltalmazta, ennek részben feltöltődött részletei napjainkban is jól kivehetők a terepen.


zengQvAr

zengQvAr CekEL romjai a meCek legmagasabb YyBVXXXyy mEteres CUCAn talAlhatOk. maga az alig lAthatO vArrom kqzEpkori (az itt talAlt edENtqredEkek Xyyy. SAzadiak), de a Sakemberek Serint mAr a rOmaiak katonai QrheLet EpIthettek ezen a stratEgiai fontossAgU heLen. ezt igazolja, hoG kArpAti gAbor rEgES MYyyyyBVXXXXyyyy-ben rOmai bronzfibulAt talAlt a zengQvArnAl, a heG lAbAtOl nem meSSe hUzOdott a rOmai korban a fontos akvuincumi Ut, hoSSUhetEN hatArAban rOmai villAt tArtak fel Es a falu terwletEn pedig rOmai kori pEnzeket talAltak. a CekEL leletaNag alapjAn a kutatOk azt feltEtelezik, hoG zengQvArat Cak rqvid ideig laktAk, sQt az is lehetsEges, hoG mEg a munkAlatok befejezEse elQtt vEglegesen sorsAra haGtAk. a kqzEpkorbOl eGetlen IrAsos adat sem maradt fenn rOla, mIg a kqzeli jobbAGfalut "heten" alakban, MyyBVXXXYyyyy-ben emlItik, de az akkoriban mAr a tAvolabbi naGharsAN vArAhoz tartozott.
a SiklAba vAgott Arokkal As sAnccal is kqrwlvett kqzEpkori vArat a tatArjArAs utAn EpIthettEk, teljes terwlete BY*VXX mEter, az Arkon belwli terwlet VXXY*XXXXY mEter volt. eGetlen, hAromSintesre tervezett lakOtorNa volt, XY mEteres kwlsQ AtmErQvel, yy+Y\X mEter vastag falakkal. az alaCoNabb heGNereg felQl elQbb eG elQvArba juthatott az idegen, amit valOSInWleg fatqrZekbQl qSSerOtt palAnkfal kerItett. a tulajdonkEppeni belsQvArat a meredEL SElEn SiklAba vEsett SArazArok oltalmazta, ennek rESben feltqltQdqtt rESletei napjainkban is jOl kivehetQk a terepen.