Zrínyi-Újvár (Őrtilos)

Somogy megyében Zala megye és Horvátország határánál a Kanizsa-patak és a Mura összefolyása fölött emelkedő Kakonyai-dombom állt a Zrínyi-Újvár (vagy Új-Zrínyivár). A vár pontos elhelyezkedése sokáig bizonytalan volt, de Montecuccoli generális 1664-es, a vár török ostromát megelőzően készített, a csapatai elhelyezkedését ábrázoló vázlata alapján viszonylag pontosan be lehetett határolni a vár helyét a beleznai vasútállomás körzetében.
Az utókor által harmincéves háborúnak nevezett, egész Európára kiterjedt összecsapás-sorozatot lezáró vesztfáliai béke 1648-ban programjába iktatta az Oszmán Birodalom európai hatalmának visszaszorítását. Az oszmán hódítás torkában fekvő, három részre szakadt Magyar Királyság politikai elitje is elérkezettnek látta az időt az ország felszabadítására. Zrínyi Miklós horvát bán (1620 - 1664, költő, politikus és hadvezér, aki Zrínyi Miklós szigetvári hős kapitány dédunokája) és az ország többi főméltóságának vezetésével nagyszabású mozgalom jött létre az országegység helyreállítása, a török kiűzése céljából, amihez megnyerték a Német-római Birodalom fejedelemségeiből francia kezdeményezésre alakult Rajnai Liga szövetségét és támogatását. E közös fellépés eredményeként az 1658. évi német-római császárválasztáson például a Birodalom választófejedelmei csak azzal a feltétellel választották császárrá I. Lipót Habsburg uralkodót, hogy megindítja a háborút az Oszmán Birodalom ellen.
A Zrínyi-Újvár felépítése a nemzetközi összefogással megindítandó török elleni támadó háború terveivel állt összefüggésben. Ebben a Magyar Királyság önálló államhatalmi szinten kívánt részt venni, aminek érdekében Zrínyi és köre saját, önálló haditervet dolgozott ki, amit utóbb a Rajnai Szövetség támogatásával a regensburgi birodalmi gyűlésen is jóváhagytak. E hadműveleti terv lényege, hogy a Dráva mentén indítsanak nagyszabású támadást a török ellen. Ebbe az elgondolásba illett bele a Mura bal partján, hódoltsági területen elkezdett vár építése 1661 tavaszán-nyarán. A vár ugyanis nem pusztán a Muraköz és az ott fekvő Zrínyi-birtokok, valamint Stájerország védelmét szolgálta, hanem kezdettől a támadó háború kiindulópontjának készült, ahogyan Zrínyi egyik főembere, Vitnyédi István írta 1661 augusztusában kelt levelében: "az bizonyos, ha megtarthatja Őnagysága, Kanisa Sub continua obsidione [állandó ostrom alatt] lészen." A vár azonban nemcsak Kanizsát, a fontos török vilajetközpontot fenyegette, hanem a Velence elleni szárazföldi támadás Porta által régóta dédelgetett tervét is, amiről a török követek az 1650-es évek óta tárgyaltak Béccsel. Azaz az Égeikum szigetvilágáért 1645 óta folyó velencei–török háborúban is tényező lett.
A vár építése mindezen túlmenően közvetlen összefüggésben állt az Erdélyben lezajlott eseményekkel, a II. Rákóczi György és Kemény János fejedelmek vezette küzdelmekkel. Zrínyi pontosan akkor fogott hozzá építéséhez, amikor az erdélyi országgyűlés Kemény János fejedelem javaslatára kimondta a Portától való elszakadást, és Bécsben tárgyalások kezdődtek Erdély megsegítéséről, amire Ali pasa szerdár vezetésével nagy török had indult Kemény János ellen. Nem véletlen egybeesésről volt szó, Zrínyi-Újvár építésével Zrínyi a hódoltsági erőket kívánta lekötni, ami miatt már az építés alatt is jelentős több tízezer fős török sereget vontak össze Pécs környékén a vállalkozás megakadályozására.
Zrínyi-Újvár tehát tűrhetetlen provokációt jelentett a törökök számára. Ezt kétségtelenül bizonyítja a vár ellen intézett több támadás, és az a tény, hogy a Habsburg–török béketárgyalásokon a megegyezés egyik feltételének a vár lerombolását szabták.
Zrínyi-Újvár építésének stratégiai jelentőségével a bécsi udvarban is tisztában voltak. A török béke párti Porcia herceg főudvarmester, a Titkos Tanács elnöke például Hermésszel példálózva ítélte el Zrínyit, mondván: "illetlen dolog, hogy két tehén elhajtásával felforgassa az egész világot". A török elleni aktív fellépést szorgalmazók ellenben üdvözölték a vár építését (közéjük tartozott ebben az időben még Raimondo Montecuccoli, Zrínyi későbbi ellenlábasa is, elismerve a vár Kanizsát blokádírózó szerepét). E két párt hullámzó kimenetelű küzdelme befolyásolta Zrínyi-Újvár megítélését az udvarban. 1662-ben például az ország|gyűlés ideje alatt I. Lipót a spanyolnak is nevezett békepárt követelésére aláírta a vár lerombolását elrendelő parancsot, miközben a magyar rendek a vár megsegítését kérték. 1661 nyarán és őszén azonban az udvarban átmenetileg a török háború hívei kerekedtek fölül, ezért Zrínyinek elnézték, hogy formailag engedély nélkül vár építésébe kezdett török területen, sőt, novemberben még "másfélszáz muskatérost” is adtak a várba Zrínyi parancsnoksága alá.
A vár építéséről az első híradások 1661 júniusából maradtak fenn. A források szerint Zrínyi még májusban megszemlélte és birtokba vette a Mura és a Kanizsa-patak összefolyása közelében fekvő, a török hódoltsághoz tartozó magaslatot, ahol egykor a Kecski vár, Zrínyi dédapja egyik belső emberének épülete állt, majd arra való hivatkozással, hogy az "szinte saját birtokán" található, magánföldesúrként várépítésbe kezdett. Az új erősséggel állhat összefüggésben, hogy még májusban 10 ágyút öntetett Bécsben. 1661 július 5.-én már 3 bástyája kész volt, s az említett Vitnyédi István szerint csak néhány hét volt hátra befejezéséig. A vár körüli munkák azonban még a következő évben is folytak. 1662 áprilisában készült el például a Mura vizét a Kanizsába vezető (és azt így felduzzasztó) árok. Az eredetileg kb. 300 - 500 fős őrséggel ellátott, mai ismereteink szerint földből és fából készült, szabálytalan alakú palánkvárat később tovább bővítették, 1664-re elővéddel és szárazárokkal is ellátták. (Nem tudjuk pontosan mikor, de a Mura túlsó, jobb partján egy kb. 50 fő befogadására alkalmas hídfőt, redutot is kialakítottak, amelyet híd kötött össze az innenső parttal.) Az építkezést Zrínyi saját jövedelméből finanszírozta, muraközi birtokainak, valamint a környező birtokosok, megyék és városok (pl. Gersei Pethő János, Varasd- és Kőrös megye, Varasd városa) jobbágyságának ingyenmunkájával és napszámosaival. A vár felépítését pénzzel és különböző felszerelésekkel támogatta a szomszédos Stájerország és a Velencei Köztársaság is.
1662-ben, amikor még javában folytak az erődítéssel összefüggő munkálatok, a "török lárma" miatt az Udvari Haditanács Jakob von Holst hadmérnök ezredest küldte Zrínyi-Újvárra, hogy szemlélje meg a helyet a török elleni védelem szempontjából. Holst nagy hadsereggel szemben védhetetlennek találta, és azt jelentette, hogy "elhelyezkedése miatt javítani sem lehet". Az időközben megerősödött békepárt nyomására és a többszöri török sürgetésnek engedve, ezt követően rendelte el az uralkodó a vár lerombolását, amit azonban Zrínyi nem fogadott el és nem hajtott végre.
1663 áprilisában Köprülü Ahmed nagyvezér ismét ultimátumban követelte Zrínyi-Újvár feladását, s mivel ezt nem sikerült elérnie, a vár casus belliként szolgált a meginduló 1663 - 1664. évi nagy török háborúban. Ennek hadieseményei során augusztusban a boszniai és kanizsai pasa körülbelül 8000 emberrel megtámadta a várat, amelyet Zrínyi sikerrel megvédett. 1663 november 27.-én a török ismét jelentős erőkkel, hidászcsapatokkal is megerősítve meglepetés|szerű átkelést kísérelt meg a Murán Kotorinál, amelyet a helyszínre érkező Zrínyi egy egész napon át tartó éles küzdelemben akadályozott meg.
1664 január 21.-én a Zrínyi-Újvártól indultak meg a Rajnai Szövetség Julius Hohenlohe vezette segélycsapatai és Zrínyi hadai a török elleni támadó háború nyitányának szánt téli hadjáratra és Kanizsa ostromának feladása után Zrínyi-Újvárnál kapaszkodott meg a visszaözönlő keresztény sereg.
Kanizsa ostromát a keresztény had 1664 június 1.-én, a török felmentő sereg közeledtének hírére hagyta abba. Ezt követően a fejetlenül, pánikszerűen menekülő hadak június 3.-án értek a Mura mögé. Kisebb részük a Zrínyi-Újvárat szállta meg, nagyobb részük a Mura túlsó partján foglalt állást. Zrínyi ugyan azt javasolta, hogy maradjanak a bal parton, a vár előtt húzódó magaslatokon rendezkedjenek be időnyerést célzó, aktív védelemre, de javaslatát a többi generális nem fogadta el, s neki is át kellet kelnie a túlpartra. Így a légrádi szőlőhegynek vár előtt húzódó magaslatait átengedték a másnap megérkező nagyvezér seregének. A török sereg (legkevesebb 40000 - 50000 fő + 20000 - 30000 fős tatár és egyéb segédhadak) több kísérletet tett a Murán erőszakos folyamátkelésre, de ezeket Hohenlohe és Strozzi generális Muraközben állomásozó csapatai rendre visszaverték. Ezzel párhuzamosan a törökök lövegállásokat emeltek a Zrínyi-Újvárral szembeni megszállt magaslatokon. Június 7.-én megkezdődött a közelítőárkok ásása, majd a következő napon a vár lövetése is, azaz a rendszeres ostromműveletek. A török tüzérség jól kiépített ágyúsáncaiból egy korabeli feljegyzés szerint 6 öreg (azaz nagy) ostromágyúval és mintegy 60 sudár tarackkal lőtte a várat és a túlparti hídfőt, valamint a hidat.
Az események hírére Bécsben elhatározták a Montecuccoli által vezetett, Duna mentén operáló hadsereg átcsoportosítását a Murához. Montecuccoli június 15.-én érkezett meg a táborba főparancsnoki kinevezésével a zsebében, és azzal az utasítással, hogy csak addig tartsa Zrínyi-Újvárat, amíg a Duna menti hadak és a még gyülekező birodalmi és francia segélycsapatok a déli hadszíntérre beérkeznek. Ennek a vár maradéktalanul megfelelt, az 1500 - 2000 főre növelt védősereg, akiket naponta váltottak a várat a túlsó parttal összekötő hídon keresztül, négy hétig tudta föltartóztatni a többszörös túlerőben lévő törököket, akik csak nagy élő és anyagi veszteséggel, kemény harc árán tudták elfoglalni június 30.-án. Az alább részletezendő írott és képi források tanúsága szerint a korabeli várharc teljes arzenálját bevetették Zrínyi-Újvár falai alatt: a törökök sűrű közelítőárok-rendszerrel vették körül a várat, aknákat fúrtak, jól kiépített, nagyméretű ágyúsáncokat emeltek, amelyek még a helyszínt az ostrom után bejárt Esterházy Pál csodálatát is kivívták, végül június 27.-én és 29.-én ostromot indítottak az elővédmű (ravelin) ellen. A védők a falakról és a túlpartról leadott, jól irányított tüzeléssel, ellenaknák fúrásával és robbantásával, kicsapásokkal, a fősereg támogatásával szívósan ellenálltak. Végül csak azt követően adták fel a várat, hogy június 27.-én a várban tárolt puskapor felrobbant. Június 29.-én Montecuccoli parancsára a "derék lövőszerszámokat aláhozták a várból" a Murán, és megkezdték a vár aláaknázását, ami a feladás biztos jelének vehető. Június 30.-án kora reggel a török harmadik kísérlete végül sikerrel járt az elővédmű és a várárok elfoglalására, s ezt követően a demoralizálódott védősereg fejvesztve hagyta el a várat, anélkül, hogy fölrobbantották volna az elkészített aknákat.
Közel egy hónapig tartó ostrom után a Zrínyi-Újvár török kézre került. A vár sorsát illetően a török vezetés néhány napig bizonytalankodott. Július első napjaiban még megtartásáról gondolkodtak és kijavítása is megkezdődött, de végül a nagyvezér elnökletével megtartott haditanácson a vár lerombolása mellett döntöttek, amelyet július 7.-én a keresztény védők által készített aknák segítségével véghez is vittek. A szemtanú Esterházy Pál leírása szerint ezt követően még puskaporral összegyúrt földdel betemették a vár árkát, kútját teletömték keresztény holtestekkel, s "az egész várat három nap alatt a hadsereg fáradhatatlan munkájával úgy tönkretették, hogy nyomát sem lehetett megtalálni, s nem lakott helynek, hanem inkább valami gondozatlan dombnak látványát nyújtotta. És így Zrínyi gróf roppant fáradozása három nap alatt semmivé lett." Az 1663 - 1664. évi háborút lezáró vasvári békébe belefoglalták, hogy a háborút kirobbantó Zrínyi-Újvárat egyik fél sem építtetheti újjá, és nem láthatja el őrséggel.
1661-ben emelt Zrínyi-Újvár mindössze három évig állt fönn. A vár stratégiai szerepet töltött be az 1660-as években folyt török elleni háborúkban. Nemcsak a Muraköz és a tágabb régió (Stájerország, Karintia, Friaul, a Velencei Köztársaság) védelmét szolgálta, de az 1663 telén nemzetközi összefogással megindított támadó háború bázisa is lett. Jelentőségét mutatja, hogy még a háborút lezáró vasvári békekötésbe is belefoglalták.


zrINi-UjvAr (Qrtilos)

somoG meGEben zala meGe Es horvAtorSAg hatArAnAl a kaniZa-patak Es a mura qSSefoLAsa fqlqtt emelkedQ kakoNai-dombom Allt a zrINi-UjvAr (vaG Uj-zrINivAr). a vAr pontos elheLezkedEse sokAig bizoNtalan volt, de montecuccoli generAlis MYyBVXyyyy-es, a vAr tqrqk ostromAt megelQzQen kESItett, a Capatai elheLezkedEsEt AbrAzolO vAzlata alapjAn viSoNlag pontosan be lehetett hatArolni a vAr heLEt a beleznai vasUtAllomAs kqrzetEben.
az utOkor Altal harmincEves hAborUnak nevezett, egES eurOpAra kiterjedt qSSeCapAs-sorozatot lezArO veStfAliai bEke MYyBXXXXYyyy-ban programjAba iktatta az oSmAn birodalom eurOpai hatalmAnak viSSaSorItAsAt. az oSmAn hOdItAs torkAban fekvQ, hArom rESre Sakadt maGar kirALsAg politikai elitje is elErkezettnek lAtta az idQt az orSAg felSabadItAsAra. zrINi miklOs horvAt bAn (MYyBXX - MYyBVXyyyy, kqltQ, politikus Es hadvezEr, aki zrINi miklOs SigetvAri hQs kapitAN dEdunokAja) Es az orSAg tqbbi fQmEltOsAgAnak vezetEsEvel naGSabAsU mozgalom jqtt lEtre az orSAgeGsEg heLreAllItAsa, a tqrqk kiWzEse cEljAbOl, amihez megNertEk a nEmet-rOmai birodalom fejedelemsEgeibQl francia kezdemENezEsre alakult rajnai liga SqvetsEgEt Es tAmogatAsAt. e kqzqs fellEpEs eredmENekEnt az MYyBVYyyy. Evi nEmet-rOmai CASArvAlaStAson pEldAul a birodalom vAlaStOfejedelmei Cak azzal a feltEtellel vAlaStottAk CASArrA y. lipOt habsburg uralkodOt, hoG megindItja a hAborUt az oSmAn birodalom ellen.
a zrINi-UjvAr felEpItEse a nemzetkqzi qSSefogAssal megindItandO tqrqk elleni tAmadO hAborU terveivel Allt qSSefwggEsben. ebben a maGar kirALsAg qnAllO Allamhatalmi Sinten kIvAnt rESt venni, aminek ErdekEben zrINi Es kqre sajAt, qnAllO haditervet dolgozott ki, amit utObb a rajnai SqvetsEg tAmogatAsAval a regensburgi birodalmi GWlEsen is jOvAhaGtak. e hadmWveleti terv lENege, hoG a drAva mentEn indItsanak naGSabAsU tAmadAst a tqrqk ellen. ebbe az elgondolAsba illett bele a mura bal partjAn, hOdoltsAgi terwleten elkezdett vAr EpItEse MYyBVXy tavaSAn-NarAn. a vAr uGanis nem puStAn a murakqz Es az ott fekvQ zrINi-birtokok, valamint stAjerorSAg vEdelmEt SolgAlta, hanem kezdettQl a tAmadO hAborU kiindulOpontjAnak kESwlt, ahoGan zrINi eGik fQembere, vitNEdi istvAn Irta MYyBVXy auguStusAban kelt levelEben: "az bizoNos, ha megtarthatja QnaGsAga, kanisa sub continua obsidione [AllandO ostrom alatt] lESen." a vAr azonban nemCak kaniZAt, a fontos tqrqk vilajetkqzpontot feNegette, hanem a velence elleni SArazfqldi tAmadAs porta Altal rEgOta dEdelgetett tervEt is, amirQl a tqrqk kqvetek az MYyBV-es Evek Ota tArGaltak bECCel. azaz az Egeikum SigetvilAgAErt MYyBXXXXY Ota foLO velencei–tqrqk hAborUban is tENezQ lett.
a vAr EpItEse mindezen tUlmenQen kqzvetlen qSSefwggEsben Allt az erdELben lezajlott esemENekkel, a yy. rAkOczi GqrG Es kemEN jAnos fejedelmek vezette kwzdelmekkel. zrINi pontosan akkor fogott hozzA EpItEsEhez, amikor az erdELi orSAgGWlEs kemEN jAnos fejedelem javaslatAra kimondta a portAtOl valO elSakadAst, Es bECben tArGalAsok kezdQdtek erdEL megsegItEsErQl, amire ali pasa SerdAr vezetEsEvel naG tqrqk had indult kemEN jAnos ellen. nem vEletlen eGbeesEsrQl volt SO, zrINi-UjvAr EpItEsEvel zrINi a hOdoltsAgi erQket kIvAnta lekqtni, ami miatt mAr az EpItEs alatt is jelentQs tqbb tIzezer fQs tqrqk sereget vontak qSSe pEC kqrNEkEn a vAllalkozAs megakadALozAsAra.
zrINi-UjvAr tehAt tWrhetetlen provokAciOt jelentett a tqrqkqk SAmAra. ezt kEtsEgtelenwl bizoNItja a vAr ellen intEzett tqbb tAmadAs, Es az a tEN, hoG a habsburg–tqrqk bEketArGalAsokon a megeGezEs eGik feltEtelEnek a vAr lerombolAsAt SabtAk.
zrINi-UjvAr EpItEsEnek stratEgiai jelentQsEgEvel a bECi udvarban is tiStAban voltak. a tqrqk bEke pArti porcia herceg fQudvarmester, a titkos tanAC elnqke pEldAul hermESSel pEldAlOzva ItElte el zrINit, mondvAn: "illetlen dolog, hoG kEt tehEn elhajtAsAval felforgassa az egES vilAgot". a tqrqk elleni aktIv fellEpEst SorgalmazOk ellenben wdvqzqltEk a vAr EpItEsEt (kqzEjwk tartozott ebben az idQben mEg raimondo montecuccoli, zrINi kEsQbbi ellenlAbasa is, elismerve a vAr kaniZAt blokAdIrOzO SerepEt). e kEt pArt hullAmzO kimenetelW kwzdelme befoLAsolta zrINi-UjvAr megItElEsEt az udvarban. MYyBVXyy-ben pEldAul az orSAgGWlEs ideje alatt y. lipOt a spaNolnak is nevezett bEkepArt kqvetelEsEre alAIrta a vAr lerombolAsAt elrendelQ paranCot, mikqzben a maGar rendek a vAr megsegItEsEt kErtEk. MYyBVXy NarAn Es QSEn azonban az udvarban Atmenetileg a tqrqk hAborU hIvei kerekedtek fqlwl, ezErt zrINinek elnEztEk, hoG formailag engedEL nElkwl vAr EpItEsEbe kezdett tqrqk terwleten, sQt, novemberben mEg "mAsfElSAz muskatErost” is adtak a vArba zrINi paranCnoksAga alA.
a vAr EpItEsErQl az elsQ hIradAsok MYyBVXy jUniusAbOl maradtak fenn. a forrAsok Serint zrINi mEg mAjusban megSemlElte Es birtokba vette a mura Es a kaniZa-patak qSSefoLAsa kqzelEben fekvQ, a tqrqk hOdoltsAghoz tartozO magaslatot, ahol eGkor a keCki vAr, zrINi dEdapja eGik belsQ emberEnek Epwlete Allt, majd arra valO hivatkozAssal, hoG az "Sinte sajAt birtokAn" talAlhatO, magAnfqldesUrkEnt vArEpItEsbe kezdett. az Uj erQssEggel Allhat qSSefwggEsben, hoG mEg mAjusban X AGUt qntetett bECben. MYyBVXy jUlius Y.-En mAr yyy bAsTAja kES volt, s az emlItett vitNEdi istvAn Serint Cak nEhAN hEt volt hAtra befejezEsEig. a vAr kqrwli munkAk azonban mEg a kqvetkezQ Evben is foLtak. MYyBVXyy AprilisAban kESwlt el pEldAul a mura vizEt a kaniZAba vezetQ (Es azt IG felduzzaStO) Arok. az eredetileg kb. yyyB - YB fQs QrsEggel ellAtott, mai ismereteink Serint fqldbQl Es fAbOl kESwlt, SabALtalan alakU palAnkvArat kEsQbb tovAbb bQvItettEk, MYyBVXyyyy-re elQvEddel Es SArazArokkal is ellAttAk. (nem tudjuk pontosan mikor, de a mura tUlsO, jobb partjAn eG kb. V fQ befogadAsAra alkalmas hIdfQt, redutot is kialakItottak, ameLet hId kqtqtt qSSe az innensQ parttal.) az EpItkezEst zrINi sajAt jqvedelmEbQl finanSIrozta, murakqzi birtokainak, valamint a kqrNezQ birtokosok, meGEk Es vArosok (pl. gersei pethQ jAnos, varasd- Es kQrqs meGe, varasd vArosa) jobbAGsAgAnak inGenmunkAjAval Es napSAmosaival. a vAr felEpItEsEt pEnzzel Es kwlqnbqzQ felSerelEsekkel tAmogatta a SomSEdos stAjerorSAg Es a velencei kqztArsasAg is.
MYyBVXyy-ben, amikor mEg javAban foLtak az erQdItEssel qSSefwggQ munkAlatok, a "tqrqk lArma" miatt az udvari haditanAC jakob von holst hadmErnqk ezredest kwldte zrINi-UjvArra, hoG SemlElje meg a heLet a tqrqk elleni vEdelem SempontjAbOl. holst naG hadsereggel Semben vEdhetetlennek talAlta, Es azt jelentette, hoG "elheLezkedEse miatt javItani sem lehet". az idQkqzben megerQsqdqtt bEkepArt NomAsAra Es a tqbbSqri tqrqk swrgetEsnek engedve, ezt kqvetQen rendelte el az uralkodO a vAr lerombolAsAt, amit azonban zrINi nem fogadott el Es nem hajtott vEgre.
MYyBVXyyy AprilisAban kqprwlw ahmed naGvezEr ismEt ultimAtumban kqvetelte zrINi-UjvAr feladAsAt, s mivel ezt nem sikerwlt elErnie, a vAr casus bellikEnt SolgAlt a megindulO MYyBVXyyy - MYyBVXyyyy. Evi naG tqrqk hAborUban. ennek hadiesemENei sorAn auguStusban a boSniai Es kaniZai pasa kqrwlbelwl YyyyM emberrel megtAmadta a vArat, ameLet zrINi sikerrel megvEdett. MYyBVXyyy november XXYyy.-En a tqrqk ismEt jelentQs erQkkel, hidASCapatokkal is megerQsItve meglepetEsSerW AtkelEst kIsErelt meg a murAn kotorinAl, ameLet a heLSInre ErkezQ zrINi eG egES napon At tartO Eles kwzdelemben akadALozott meg.
MYyBVXyyyy januAr XXy.-En a zrINi-UjvArtOl indultak meg a rajnai SqvetsEg julius hohenlohe vezette segELCapatai Es zrINi hadai a tqrqk elleni tAmadO hAborU NitANAnak SAnt tEli hadjAratra Es kaniZa ostromAnak feladAsa utAn zrINi-UjvArnAl kapaSkodott meg a viSSaqzqnlQ kereStEN sereg.
kaniZa ostromAt a kereStEN had MYyBVXyyyy jUnius y.-En, a tqrqk felmentQ sereg kqzeledtEnek hIrEre haGta abba. ezt kqvetQen a fejetlenwl, pAnikSerWen menekwlQ hadak jUnius yyy.-An Ertek a mura mqgE. kisebb rESwk a zrINi-UjvArat SAllta meg, naGobb rESwk a mura tUlsO partjAn foglalt AllAst. zrINi uGan azt javasolta, hoG maradjanak a bal parton, a vAr elQtt hUzOdO magaslatokon rendezkedjenek be idQNerEst cElzO, aktIv vEdelemre, de javaslatAt a tqbbi generAlis nem fogadta el, s neki is At kellet kelnie a tUlpartra. IG a lEgrAdi SQlQheGnek vAr elQtt hUzOdO magaslatait AtengedtEk a mAsnap megErkezQ naGvezEr seregEnek. a tqrqk sereg (legkevesebb XXXXM - VM fQ + XXM - XXXM fQs tatAr Es eGEb segEdhadak) tqbb kIsErletet tett a murAn erQSakos foLamAtkelEsre, de ezeket hohenlohe Es strozzi generAlis murakqzben AllomAsozO Capatai rendre viSSavertEk. ezzel pArhuzamosan a tqrqkqk lqvegAllAsokat emeltek a zrINi-UjvArral Sembeni megSAllt magaslatokon. jUnius Yyy.-En megkezdQdqtt a kqzelItQArkok AsAsa, majd a kqvetkezQ napon a vAr lqvetEse is, azaz a rendSeres ostrommWveletek. a tqrqk twzErsEg jOl kiEpItett AGUsAncaibOl eG korabeli feljeGzEs Serint Yy qreg (azaz naG) ostromAGUval Es minteG VX sudAr tarackkal lQtte a vArat Es a tUlparti hIdfQt, valamint a hidat.
az esemENek hIrEre bECben elhatAroztAk a montecuccoli Altal vezetett, duna mentEn operAlO hadsereg AtCoportosItAsAt a murAhoz. montecuccoli jUnius XY.-En Erkezett meg a tAborba fQparanCnoki kinevezEsEvel a ZebEben, Es azzal az utasItAssal, hoG Cak addig tartsa zrINi-UjvArat, amIg a duna menti hadak Es a mEg GwlekezQ birodalmi Es francia segELCapatok a dEli hadSIntErre beErkeznek. ennek a vAr maradEktalanul megfelelt, az MYB - yyM fQre nqvelt vEdQsereg, akiket naponta vAltottak a vArat a tUlsO parttal qSSekqtQ hIdon kereStwl, nEG hEtig tudta fqltartOztatni a tqbbSqrqs tUlerQben lEvQ tqrqkqket, akik Cak naG ElQ Es aNagi veStesEggel, kemEN harc ArAn tudtAk elfoglalni jUnius XXX.-An. az alAbb rESletezendQ Irott Es kEpi forrAsok tanUsAga Serint a korabeli vArharc teljes arzenAljAt bevetettEk zrINi-UjvAr falai alatt: a tqrqkqk sWrW kqzelItQArok-rendSerrel vettEk kqrwl a vArat, aknAkat fUrtak, jOl kiEpItett, naGmEretW AGUsAncokat emeltek, ameLek mEg a heLSInt az ostrom utAn bejArt esterhAzi pAl CodAlatAt is kivIvtAk, vEgwl jUnius XXYyy.-En Es XXYyyyy.-En ostromot indItottak az elQvEdmW (ravelin) ellen. a vEdQk a falakrOl Es a tUlpartrOl leadott, jOl irANItott twzelEssel, ellenaknAk fUrAsAval Es robbantAsAval, kiCapAsokkal, a fQsereg tAmogatAsAval SIvOsan ellenAlltak. vEgwl Cak azt kqvetQen adtAk fel a vArat, hoG jUnius XXYyy.-En a vArban tArolt puskapor felrobbant. jUnius XXYyyyy.-En montecuccoli paranCAra a "derEk lqvQSerSAmokat alAhoztAk a vArbOl" a murAn, Es megkezdtEk a vAr alAaknAzAsAt, ami a feladAs biztos jelEnek vehetQ. jUnius XXX.-An kora reggel a tqrqk harmadik kIsErlete vEgwl sikerrel jArt az elQvEdmW Es a vArArok elfoglalAsAra, s ezt kqvetQen a demoralizAlOdott vEdQsereg fejveStve haGta el a vArat, anElkwl, hoG fqlrobbantottAk volna az elkESItett aknAkat.
kqzel eG hOnapig tartO ostrom utAn a zrINi-UjvAr tqrqk kEzre kerwlt. a vAr sorsAt illetQen a tqrqk vezetEs nEhAN napig bizoNtalankodott. jUlius elsQ napjaiban mEg megtartAsArOl gondolkodtak Es kijavItAsa is megkezdQdqtt, de vEgwl a naGvezEr elnqkletEvel megtartott haditanACon a vAr lerombolAsa mellett dqntqttek, ameLet jUlius Yyy.-En a kereStEN vEdQk Altal kESItett aknAk segItsEgEvel vEghez is vittek. a SemtanU esterhAzi pAl leIrAsa Serint ezt kqvetQen mEg puskaporral qSSeGUrt fqlddel betemettEk a vAr ArkAt, kUtjAt teletqmtEk kereStEN holtestekkel, s "az egES vArat hArom nap alatt a hadsereg fAradhatatlan munkAjAval UG tqnkretettEk, hoG NomAt sem lehetett megtalAlni, s nem lakott heLnek, hanem inkAbb valami gondozatlan dombnak lAtvANAt NUjtotta. Es IG zrINi grOf roppant fAradozAsa hArom nap alatt semmivE lett." az MYyBVXyyy - MYyBVXyyyy. Evi hAborUt lezArO vasvAri bEkEbe belefoglaltAk, hoG a hAborUt kirobbantO zrINi-UjvArat eGik fEl sem EpIttetheti UjjA, Es nem lAthatja el QrsEggel.
MYyBVXy-ben emelt zrINi-UjvAr mindqSSe hArom Evig Allt fqnn. a vAr stratEgiai Serepet tqltqtt be az MYyBVX-as Evekben foLt tqrqk elleni hAborUkban. nemCak a murakqz Es a tAgabb rEgiO (stAjerorSAg, karintia, friaul, a velencei kqztArsasAg) vEdelmEt SolgAlta, de az MYyBVXyyy telEn nemzetkqzi qSSefogAssal megindItott tAmadO hAborU bAzisa is lett. jelentQsEgEt mutatja, hoG mEg a hAborUt lezArO vasvAri bEkekqtEsbe is belefoglaltAk.